Irány Lőkösháza! Orbán Viktor Lázár Jánossal közös vonatozós fotót posztolt kedden a Facebook-oldalára
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Az elkészülő fejlesztéseknek köszönhetően öt órával rövidül majd le a Budapesttől Brassóig, a Kárpátok lábáig tartó út – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden Lőkösházán, a Békéscsaba és Lőkösháza között megvalósult vasúti vonalszakasz-fejlesztés átadó ünnepségén.
2025. szeptember 23., 15:202025. szeptember 23., 15:20
2025. szeptember 23., 15:272025. szeptember 23., 15:27
Orbán Viktor azt mondta, a Fidesz-KDNP az egyetlen politikai közösség Magyarországon, amelynek van Alföld-programja. Kifejtette: idén elkészül a teljes M44-es autópálya, amely összeköti Békés vármegyét a magyar autópályákkal. Tervezés alatt van az M47-es autóút Békéscsaba és Debrecen között,
– ismertette. Hozzátette, a most elkészült 30 kilométeres vasúti pályaszakasz mellett épül a következő vasút Szeged és Kiskunfélegyháza között.
Három autópálya és – a Budapest–Belgrád vasútvonalat is ide számítva – három vasút készül – összegzett a kormányfő.
Az eseményről Orbán Viktor videót is posztolt Facebook-oldalán.
Mint ismeretes, 2024 elején – több mint 150 évvel a Nagyvárad–Kolozsvár-vasútvonal átadása után – megszűnt a közvetlen vonat-összeköttetés a partiumi város és Erdély központja között. Az egyik legfontosabb személy- és teherszállítási vonalat villamosítási és felújítási munkálatok miatt vonták ki a forgalomból. A csaknem kétmilliárd eurós megaberuházás nyomán a Kolozs megyei szakaszokon akár már a jövő év első felében közlekedhetünk a Kolozsvár–Nagyvárad–magyar határ közti vasútvonalon, a másik két, nagyrészt Bihar megyét érintő szakaszok azonban komoly problémákat okozhatnak.
A nagyberuházást összesen áfa nélkül 7,75 milliárd lejből (áfával együtt mintegy 9,3 milliárd, azaz csaknem 1,9 milliárd euró) valósítják meg a Kolozsvár és Biharpüspöki közötti, összesen 166,2 kilométeres szakaszon, amelyen a személyszállító vonatok helyenként 160 kilométer/órás sebességgel is közlekedhetnek majd, a tehervonatok pedig 120-szal. A Révi-szorost is magában foglaló szakasz 60 százalékán a jövőben 100 km/óránál nagyobb sebességgel zakatolnak majd a szerelvények, így a korábbi átlag három helyett két óra alatt lehet majd megtenni a Kolozsvár–Nagyvárad-távot, de a leggyorsabb járatok az 1 óra 45 perces menetidőt is megközelíthetik.
Miközben a Kolozs megyei szakaszokon akár már a jövő év első felében közlekedhetünk a Kolozsvár–Nagyvárad–magyar határ közti, jelenleg felújítás alatt álló vasútvonalon, a másik két, nagyrészt Bihar megyét érintő szakaszok komoly problémákat okozhatnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!