Amennyi annyi. Jelenleg sokszor kényszerülünk csillagászati áron megvenni a palackozott ivóvizet
Fotó: Haáz Vince
A repülőtereken, vasútállomásokon, buszpályaudvarokon, metróállomásokon vagy kikötőkben értékesített 500 félliteres palackos ivóvíz maximális kiskereskedelmi ára legfeljebb 3 lej lehet, ha elfogadják a Profit.ro gazdasági portál által szerdán ismertetett törvénytervezetet.
2025. szeptember 24., 22:032025. szeptember 24., 22:03
A kezdeményező honatyáknak – sok polgártársukhoz hasonlóan – vélhetően elege lett abból, hogy helyenként már csillagászati, 10 lejt is meghaladó összeget kérnek el egy-egy reptéren vagy akár vasúti állomáson egy banális félliteres vízért, a szomjas utas pedig kénytelen kicsengetni, mivel nincs más opciója.
A jogszabályjavaslat célja – a beterjesztők megfogalmazása szerint –
„Az ivóvízhez való hozzáférés joga alapvető biológiai szükséglet, és az ezeken a helyeken felszámított aránytalanul magas árak a fogyasztók alapvető szükségleteinek a kihasználását jelentik. A folyadékokra, aeroszolokra és gélekre vonatkozó biztonsági szabályok 2006 nyarán történő bevezetése óta az utasoknak át kell adniuk a vizes palackjaikat a repülőtéri biztonsági ellenőrző pontokon, majd három-négyszer drágábban kell megvásárolniuk a vizet, mint a hagyományos üzletekben” – idézi a Profit.ro a kezdeményezőket.
Szerintük ez az intézkedés nem hoz amúgy újdonságot az Európai Unióban, és olyan országok, mint Görögország és Ciprus már sikeresen bevezették a hasonló jogszabályokat, amelyek előírják, hogy a repülőtereken, vasútállomásokon, kikötőkben és más hasonló helyeken a gazdasági szereplőknek a vizet a maximális szabályozott áron, jelenleg 0,60 euróért kell értékesíteniük.
Hasonlóképpen, a spanyol repülőtéri hatóság is 1 eurós maximális árat egy palack vízre szabott meg minden, az ő irányítása alá tartozó légikikötőben.
A cikk felidézi ugyanakkor, hogy
„Sajnos Romániában egyetlen repülőtér sem felel meg ennek az ajánlásnak” – állítják a kezdeményezők. Ezért a tervezet minden olyan kereskedelmi helyiséget korlátozott lehetőségekkel rendelkező helynek minősít, ahol a helyszín jellege és a hozzáférési feltételek miatt a fogyasztónak nincs észszerű alternatívája ivóvíz vásárlására.
Ilyen helyek többek között a repülőterek biztonsági ellenőrzés után található biztonsági zónái, vasútállomások, buszpályaudvarok, metróállomások, benzinkutak és autópályák mentén található pihenőhelyek.
A törvénytervezet a félliteres kiszerelésben kínált palackozott ivóvízre, forrásvízre, illetve a szénsavas vagy szénsavmentes ásványvízre egyaránt kiterjed – ha a jogszabály átmegy a parlamenten és az államfő is kihirdeti, akkor legtöbb 3 lejt kérhetnek el ezekért az eladók.
az összegnek tartalmaznia kell az összes adót, beleértve az általános forgalmi adót (áfa/TVA) is.
Mint ahogy azzal sem lehet átverni a rendszert, hogy nem tartanak ilyen kiszerelésben vizet, vagy azt mondják, hogy elfogyott – a tervezet arra is kitér, hogy a törvény hatálya eső helyeken az italokat értékesítő gazdasági szereplőknek biztosítaniuk kell, hogy
Ezen túlmenően a kiskereskedőknek a fogyasztók számára látható, egyértelmű és olvasható módon, román és angol nyelven fel kell tüntetniük a palackozott ivóvíz biztosítására és szabályozott árára vonatkozó információkat.
A maximális árat ugyanakkor a későbbiekben a kormány határozatával évente frissíthetik, az inflációs ráta és más releváns gazdasági mutatók alakulásától függően.
A jogsértések felderítését és a szankciók alkalmazását az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) felhatalmazott személyzete végzi majd.
A romániaiak egyharmada (33 százaléka) leggyakrabban palackozott szénsavmentes vizet, 12 százaléka palackozott szénsavas vizet iszik, míg tízből négyen nem féltik az egészségüket a csapvíztől – derül ki egy felmérés kedden ismertetett eredményeiből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!