Amennyi annyi. Jelenleg sokszor kényszerülünk csillagászati áron megvenni a palackozott ivóvizet
Fotó: Haáz Vince
A repülőtereken, vasútállomásokon, buszpályaudvarokon, metróállomásokon vagy kikötőkben értékesített 500 félliteres palackos ivóvíz maximális kiskereskedelmi ára legfeljebb 3 lej lehet, ha elfogadják a Profit.ro gazdasági portál által szerdán ismertetett törvénytervezetet.
2025. szeptember 24., 22:032025. szeptember 24., 22:03
A kezdeményező honatyáknak – sok polgártársukhoz hasonlóan – vélhetően elege lett abból, hogy helyenként már csillagászati, 10 lejt is meghaladó összeget kérnek el egy-egy reptéren vagy akár vasúti állomáson egy banális félliteres vízért, a szomjas utas pedig kénytelen kicsengetni, mivel nincs más opciója.
A jogszabályjavaslat célja – a beterjesztők megfogalmazása szerint –
„Az ivóvízhez való hozzáférés joga alapvető biológiai szükséglet, és az ezeken a helyeken felszámított aránytalanul magas árak a fogyasztók alapvető szükségleteinek a kihasználását jelentik. A folyadékokra, aeroszolokra és gélekre vonatkozó biztonsági szabályok 2006 nyarán történő bevezetése óta az utasoknak át kell adniuk a vizes palackjaikat a repülőtéri biztonsági ellenőrző pontokon, majd három-négyszer drágábban kell megvásárolniuk a vizet, mint a hagyományos üzletekben” – idézi a Profit.ro a kezdeményezőket.
Szerintük ez az intézkedés nem hoz amúgy újdonságot az Európai Unióban, és olyan országok, mint Görögország és Ciprus már sikeresen bevezették a hasonló jogszabályokat, amelyek előírják, hogy a repülőtereken, vasútállomásokon, kikötőkben és más hasonló helyeken a gazdasági szereplőknek a vizet a maximális szabályozott áron, jelenleg 0,60 euróért kell értékesíteniük.
Hasonlóképpen, a spanyol repülőtéri hatóság is 1 eurós maximális árat egy palack vízre szabott meg minden, az ő irányítása alá tartozó légikikötőben.
A cikk felidézi ugyanakkor, hogy
„Sajnos Romániában egyetlen repülőtér sem felel meg ennek az ajánlásnak” – állítják a kezdeményezők. Ezért a tervezet minden olyan kereskedelmi helyiséget korlátozott lehetőségekkel rendelkező helynek minősít, ahol a helyszín jellege és a hozzáférési feltételek miatt a fogyasztónak nincs észszerű alternatívája ivóvíz vásárlására.
Ilyen helyek többek között a repülőterek biztonsági ellenőrzés után található biztonsági zónái, vasútállomások, buszpályaudvarok, metróállomások, benzinkutak és autópályák mentén található pihenőhelyek.
A törvénytervezet a félliteres kiszerelésben kínált palackozott ivóvízre, forrásvízre, illetve a szénsavas vagy szénsavmentes ásványvízre egyaránt kiterjed – ha a jogszabály átmegy a parlamenten és az államfő is kihirdeti, akkor legtöbb 3 lejt kérhetnek el ezekért az eladók.
az összegnek tartalmaznia kell az összes adót, beleértve az általános forgalmi adót (áfa/TVA) is.
Mint ahogy azzal sem lehet átverni a rendszert, hogy nem tartanak ilyen kiszerelésben vizet, vagy azt mondják, hogy elfogyott – a tervezet arra is kitér, hogy a törvény hatálya eső helyeken az italokat értékesítő gazdasági szereplőknek biztosítaniuk kell, hogy
Ezen túlmenően a kiskereskedőknek a fogyasztók számára látható, egyértelmű és olvasható módon, román és angol nyelven fel kell tüntetniük a palackozott ivóvíz biztosítására és szabályozott árára vonatkozó információkat.
A maximális árat ugyanakkor a későbbiekben a kormány határozatával évente frissíthetik, az inflációs ráta és más releváns gazdasági mutatók alakulásától függően.
A jogsértések felderítését és a szankciók alkalmazását az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) felhatalmazott személyzete végzi majd.
A romániaiak egyharmada (33 százaléka) leggyakrabban palackozott szénsavmentes vizet, 12 százaléka palackozott szénsavas vizet iszik, míg tízből négyen nem féltik az egészségüket a csapvíztől – derül ki egy felmérés kedden ismertetett eredményeiből.
Az Európai Unió tagállamai idén július 1. és szeptember 21. között összesen 4,12 millió tonna búzát exportáltak, 33 százalékkal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában – közölte a Reuters az Európai Bizottság adatait idézve.
A hatóságok totojázása miatt lassan kérdésessé válik, hogy még ebben az évtizedben újraindulhat a vasúti forgalom Nagyvárad és Kolozsvár között – figyelmeztet a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Továbbra is óriási a bérszakadék Románia különböző vidékei között: a kevésbé fejlett megyékben körülbelül 4000 lej a nettó átlagkereset, Bukarestben és Kolozsváron pedig az átlag meghaladja a 6000 lejt. De a szakterület és a funkció is meghatározó.
Az elkészülő fejlesztéseknek köszönhetően öt órával rövidül majd le a Budapesttől Brassóig, a Kárpátok lábáig tartó út – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden Lőkösházán.
Az avokádó tehet Románia külkereskedelmi mérleghiányáért Florin Ionuţ Barbu mezőgazdasági miniszter egy, a napokban elhangzott, azóta a közbeszéd témáját képező kijelentése szerint. Elemzők azonban hangsúlyozzák, hogy ez a populista érv hamis.
Egyre óvatosabb a romániai lakosság az online vásárlásokat illetően az infláció növekedése miatt.
A rendszerváltás óta idén volt a legnépesebb erdélyi részvétel az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron: mintegy 250 erdélyi gazda számára biztosított bemutatkozási lehetőséget a Kárpát-medence mezőgazdasági seregszemléje.
Keddig adott haladékot Ilie Bolojan miniszterelnöknek Marius Budăi, a koalíciós partner Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, hogy döntést hozzon az alapvető élelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozásáról.
Nem csak áremelkedést, de áramkimaradásokat is okozna a szénerőművek bezárása – figyelmeztetett Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Közös megegyezéssel szerződést bontott Borbély Károly vezérigazgatóval a legnagyobb romániai áramszolgáltató, a Hidroelectrica – ezt a cég közölte pénteken este.
szóljon hozzá!