Amennyi annyi. Jelenleg sokszor kényszerülünk csillagászati áron megvenni a palackozott ivóvizet
Fotó: Haáz Vince
A repülőtereken, vasútállomásokon, buszpályaudvarokon, metróállomásokon vagy kikötőkben értékesített 500 félliteres palackos ivóvíz maximális kiskereskedelmi ára legfeljebb 3 lej lehet, ha elfogadják a Profit.ro gazdasági portál által szerdán ismertetett törvénytervezetet.
2025. szeptember 24., 22:032025. szeptember 24., 22:03
A kezdeményező honatyáknak – sok polgártársukhoz hasonlóan – vélhetően elege lett abból, hogy helyenként már csillagászati, 10 lejt is meghaladó összeget kérnek el egy-egy reptéren vagy akár vasúti állomáson egy banális félliteres vízért, a szomjas utas pedig kénytelen kicsengetni, mivel nincs más opciója.
A jogszabályjavaslat célja – a beterjesztők megfogalmazása szerint –
„Az ivóvízhez való hozzáférés joga alapvető biológiai szükséglet, és az ezeken a helyeken felszámított aránytalanul magas árak a fogyasztók alapvető szükségleteinek a kihasználását jelentik. A folyadékokra, aeroszolokra és gélekre vonatkozó biztonsági szabályok 2006 nyarán történő bevezetése óta az utasoknak át kell adniuk a vizes palackjaikat a repülőtéri biztonsági ellenőrző pontokon, majd három-négyszer drágábban kell megvásárolniuk a vizet, mint a hagyományos üzletekben” – idézi a Profit.ro a kezdeményezőket.
Szerintük ez az intézkedés nem hoz amúgy újdonságot az Európai Unióban, és olyan országok, mint Görögország és Ciprus már sikeresen bevezették a hasonló jogszabályokat, amelyek előírják, hogy a repülőtereken, vasútállomásokon, kikötőkben és más hasonló helyeken a gazdasági szereplőknek a vizet a maximális szabályozott áron, jelenleg 0,60 euróért kell értékesíteniük.
Hasonlóképpen, a spanyol repülőtéri hatóság is 1 eurós maximális árat egy palack vízre szabott meg minden, az ő irányítása alá tartozó légikikötőben.
A cikk felidézi ugyanakkor, hogy
„Sajnos Romániában egyetlen repülőtér sem felel meg ennek az ajánlásnak” – állítják a kezdeményezők. Ezért a tervezet minden olyan kereskedelmi helyiséget korlátozott lehetőségekkel rendelkező helynek minősít, ahol a helyszín jellege és a hozzáférési feltételek miatt a fogyasztónak nincs észszerű alternatívája ivóvíz vásárlására.
Ilyen helyek többek között a repülőterek biztonsági ellenőrzés után található biztonsági zónái, vasútállomások, buszpályaudvarok, metróállomások, benzinkutak és autópályák mentén található pihenőhelyek.
A törvénytervezet a félliteres kiszerelésben kínált palackozott ivóvízre, forrásvízre, illetve a szénsavas vagy szénsavmentes ásványvízre egyaránt kiterjed – ha a jogszabály átmegy a parlamenten és az államfő is kihirdeti, akkor legtöbb 3 lejt kérhetnek el ezekért az eladók.
az összegnek tartalmaznia kell az összes adót, beleértve az általános forgalmi adót (áfa/TVA) is.
Mint ahogy azzal sem lehet átverni a rendszert, hogy nem tartanak ilyen kiszerelésben vizet, vagy azt mondják, hogy elfogyott – a tervezet arra is kitér, hogy a törvény hatálya eső helyeken az italokat értékesítő gazdasági szereplőknek biztosítaniuk kell, hogy
Ezen túlmenően a kiskereskedőknek a fogyasztók számára látható, egyértelmű és olvasható módon, román és angol nyelven fel kell tüntetniük a palackozott ivóvíz biztosítására és szabályozott árára vonatkozó információkat.
A maximális árat ugyanakkor a későbbiekben a kormány határozatával évente frissíthetik, az inflációs ráta és más releváns gazdasági mutatók alakulásától függően.
A jogsértések felderítését és a szankciók alkalmazását az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) felhatalmazott személyzete végzi majd.
A romániaiak egyharmada (33 százaléka) leggyakrabban palackozott szénsavmentes vizet, 12 százaléka palackozott szénsavas vizet iszik, míg tízből négyen nem féltik az egészségüket a csapvíztől – derül ki egy felmérés kedden ismertetett eredményeiből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma elhalasztja a Lukoil orosz olajóriás elleni szankciókat – írja a The Kyiv Independent a Bloombergre hivatkozva.
A Mol is azon három „kérő” között van, amely érdeklődik a Lukoil orosz kőolajcég romániai érdekeltségei iránt.
Az olajárak nem változtak a Lukoil elleni szankciók bejelentése után, ezért nincs ok arra, hogy az olajipari vállalatok emeljék a benzin és a gázolaj árát – jelentette ki pénteken Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke.
A Román Nemzeti Bank (BNR) felfelé módosította inflációs előrejelzését: 2025 decemberére 9,6 százalékos (+0,8 százalékpont az előző jelentéshez képest), 2026 decemberére pedig 3,7 százalékos (+0,7 százalékpont) pénzromlást vár.
A kormány jövő héten közzéteszi a felszámolásra javasolt állami tulajdonú vállalatok listáját – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) csak azzal a feltétellel fogja támogatni a koalíció egy újabb intézkedéscsomagját, ha az a gazdaságélénkítő javaslataikat is tartalmazni fogja – jelentették be pénteken az alakulat képviselői.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!