Amennyi annyi. Jelenleg sokszor kényszerülünk csillagászati áron megvenni a palackozott ivóvizet
Fotó: Haáz Vince
A repülőtereken, vasútállomásokon, buszpályaudvarokon, metróállomásokon vagy kikötőkben értékesített 500 félliteres palackos ivóvíz maximális kiskereskedelmi ára legfeljebb 3 lej lehet, ha elfogadják a Profit.ro gazdasági portál által szerdán ismertetett törvénytervezetet.
2025. szeptember 24., 22:032025. szeptember 24., 22:03
A kezdeményező honatyáknak – sok polgártársukhoz hasonlóan – vélhetően elege lett abból, hogy helyenként már csillagászati, 10 lejt is meghaladó összeget kérnek el egy-egy reptéren vagy akár vasúti állomáson egy banális félliteres vízért, a szomjas utas pedig kénytelen kicsengetni, mivel nincs más opciója.
A jogszabályjavaslat célja – a beterjesztők megfogalmazása szerint –
„Az ivóvízhez való hozzáférés joga alapvető biológiai szükséglet, és az ezeken a helyeken felszámított aránytalanul magas árak a fogyasztók alapvető szükségleteinek a kihasználását jelentik. A folyadékokra, aeroszolokra és gélekre vonatkozó biztonsági szabályok 2006 nyarán történő bevezetése óta az utasoknak át kell adniuk a vizes palackjaikat a repülőtéri biztonsági ellenőrző pontokon, majd három-négyszer drágábban kell megvásárolniuk a vizet, mint a hagyományos üzletekben” – idézi a Profit.ro a kezdeményezőket.
Szerintük ez az intézkedés nem hoz amúgy újdonságot az Európai Unióban, és olyan országok, mint Görögország és Ciprus már sikeresen bevezették a hasonló jogszabályokat, amelyek előírják, hogy a repülőtereken, vasútállomásokon, kikötőkben és más hasonló helyeken a gazdasági szereplőknek a vizet a maximális szabályozott áron, jelenleg 0,60 euróért kell értékesíteniük.
Hasonlóképpen, a spanyol repülőtéri hatóság is 1 eurós maximális árat egy palack vízre szabott meg minden, az ő irányítása alá tartozó légikikötőben.
A cikk felidézi ugyanakkor, hogy
„Sajnos Romániában egyetlen repülőtér sem felel meg ennek az ajánlásnak” – állítják a kezdeményezők. Ezért a tervezet minden olyan kereskedelmi helyiséget korlátozott lehetőségekkel rendelkező helynek minősít, ahol a helyszín jellege és a hozzáférési feltételek miatt a fogyasztónak nincs észszerű alternatívája ivóvíz vásárlására.
Ilyen helyek többek között a repülőterek biztonsági ellenőrzés után található biztonsági zónái, vasútállomások, buszpályaudvarok, metróállomások, benzinkutak és autópályák mentén található pihenőhelyek.
A törvénytervezet a félliteres kiszerelésben kínált palackozott ivóvízre, forrásvízre, illetve a szénsavas vagy szénsavmentes ásványvízre egyaránt kiterjed – ha a jogszabály átmegy a parlamenten és az államfő is kihirdeti, akkor legtöbb 3 lejt kérhetnek el ezekért az eladók.
az összegnek tartalmaznia kell az összes adót, beleértve az általános forgalmi adót (áfa/TVA) is.
Mint ahogy azzal sem lehet átverni a rendszert, hogy nem tartanak ilyen kiszerelésben vizet, vagy azt mondják, hogy elfogyott – a tervezet arra is kitér, hogy a törvény hatálya eső helyeken az italokat értékesítő gazdasági szereplőknek biztosítaniuk kell, hogy
Ezen túlmenően a kiskereskedőknek a fogyasztók számára látható, egyértelmű és olvasható módon, román és angol nyelven fel kell tüntetniük a palackozott ivóvíz biztosítására és szabályozott árára vonatkozó információkat.
A maximális árat ugyanakkor a későbbiekben a kormány határozatával évente frissíthetik, az inflációs ráta és más releváns gazdasági mutatók alakulásától függően.
A jogsértések felderítését és a szankciók alkalmazását az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) felhatalmazott személyzete végzi majd.
A romániaiak egyharmada (33 százaléka) leggyakrabban palackozott szénsavmentes vizet, 12 százaléka palackozott szénsavas vizet iszik, míg tízből négyen nem féltik az egészségüket a csapvíztől – derül ki egy felmérés kedden ismertetett eredményeiből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!