
Amennyi annyi. Jelenleg sokszor kényszerülünk csillagászati áron megvenni a palackozott ivóvizet
Fotó: Haáz Vince
A repülőtereken, vasútállomásokon, buszpályaudvarokon, metróállomásokon vagy kikötőkben értékesített 500 félliteres palackos ivóvíz maximális kiskereskedelmi ára legfeljebb 3 lej lehet, ha elfogadják a Profit.ro gazdasági portál által szerdán ismertetett törvénytervezetet.
2025. szeptember 24., 22:032025. szeptember 24., 22:03
A kezdeményező honatyáknak – sok polgártársukhoz hasonlóan – vélhetően elege lett abból, hogy helyenként már csillagászati, 10 lejt is meghaladó összeget kérnek el egy-egy reptéren vagy akár vasúti állomáson egy banális félliteres vízért, a szomjas utas pedig kénytelen kicsengetni, mivel nincs más opciója.
A jogszabályjavaslat célja – a beterjesztők megfogalmazása szerint –
„Az ivóvízhez való hozzáférés joga alapvető biológiai szükséglet, és az ezeken a helyeken felszámított aránytalanul magas árak a fogyasztók alapvető szükségleteinek a kihasználását jelentik. A folyadékokra, aeroszolokra és gélekre vonatkozó biztonsági szabályok 2006 nyarán történő bevezetése óta az utasoknak át kell adniuk a vizes palackjaikat a repülőtéri biztonsági ellenőrző pontokon, majd három-négyszer drágábban kell megvásárolniuk a vizet, mint a hagyományos üzletekben” – idézi a Profit.ro a kezdeményezőket.
Szerintük ez az intézkedés nem hoz amúgy újdonságot az Európai Unióban, és olyan országok, mint Görögország és Ciprus már sikeresen bevezették a hasonló jogszabályokat, amelyek előírják, hogy a repülőtereken, vasútállomásokon, kikötőkben és más hasonló helyeken a gazdasági szereplőknek a vizet a maximális szabályozott áron, jelenleg 0,60 euróért kell értékesíteniük.
Hasonlóképpen, a spanyol repülőtéri hatóság is 1 eurós maximális árat egy palack vízre szabott meg minden, az ő irányítása alá tartozó légikikötőben.
A cikk felidézi ugyanakkor, hogy
„Sajnos Romániában egyetlen repülőtér sem felel meg ennek az ajánlásnak” – állítják a kezdeményezők. Ezért a tervezet minden olyan kereskedelmi helyiséget korlátozott lehetőségekkel rendelkező helynek minősít, ahol a helyszín jellege és a hozzáférési feltételek miatt a fogyasztónak nincs észszerű alternatívája ivóvíz vásárlására.
Ilyen helyek többek között a repülőterek biztonsági ellenőrzés után található biztonsági zónái, vasútállomások, buszpályaudvarok, metróállomások, benzinkutak és autópályák mentén található pihenőhelyek.
A törvénytervezet a félliteres kiszerelésben kínált palackozott ivóvízre, forrásvízre, illetve a szénsavas vagy szénsavmentes ásványvízre egyaránt kiterjed – ha a jogszabály átmegy a parlamenten és az államfő is kihirdeti, akkor legtöbb 3 lejt kérhetnek el ezekért az eladók.
az összegnek tartalmaznia kell az összes adót, beleértve az általános forgalmi adót (áfa/TVA) is.
Mint ahogy azzal sem lehet átverni a rendszert, hogy nem tartanak ilyen kiszerelésben vizet, vagy azt mondják, hogy elfogyott – a tervezet arra is kitér, hogy a törvény hatálya eső helyeken az italokat értékesítő gazdasági szereplőknek biztosítaniuk kell, hogy
Ezen túlmenően a kiskereskedőknek a fogyasztók számára látható, egyértelmű és olvasható módon, román és angol nyelven fel kell tüntetniük a palackozott ivóvíz biztosítására és szabályozott árára vonatkozó információkat.
A maximális árat ugyanakkor a későbbiekben a kormány határozatával évente frissíthetik, az inflációs ráta és más releváns gazdasági mutatók alakulásától függően.
A jogsértések felderítését és a szankciók alkalmazását az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) felhatalmazott személyzete végzi majd.

A romániaiak egyharmada (33 százaléka) leggyakrabban palackozott szénsavmentes vizet, 12 százaléka palackozott szénsavas vizet iszik, míg tízből négyen nem féltik az egészségüket a csapvíztől – derül ki egy felmérés kedden ismertetett eredményeiből.
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!