Hirdetés

Egyre csak emelik a nyugdíjkorhatárt – Mutatjuk, meddig kell dolgozniuk a munkavállalóknak a különböző európai országokban

nyugdíjkorhatár

Mikor jönnek a nyugdíjas évek? Valamennyi európai ország kénytelen fokozatosan emelni a nyugdíjkorhatárt

Fotó: Haáz Vince

A legtöbb európai ország fontolgatja a nyugdíjkorhatár emelését az élettartam növekedése, a demográfiai nyomás, pontosabban a népesség elöregedése, valamint a nyugdíjrendszerekre nehezedő nyomás miatt – ezt mutatják a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai. A 38 fejlett gazdasággal rendelkező országot tömörítő nemzetközi szervezet – amelynek Románia egyelőre nem tagja – becslése szerint 2060-ra az átlagos nyugdíjkorhatár az Európai Unióban megközelíti a 67 évet, és több ország 70 évre vagy annál magasabbra emeli azt.

Krónika

2025. augusztus 08., 14:012025. augusztus 08., 14:01

Az EU legtöbb országa már végrehajtott reformokat vagy fokozatos emeléseket tervez a törvényes nyugdíjkorhatár tekintetében, hogy fenntartható maradjon a nyugdíjrendszer az idősödő népesség és a csökkenő munkaerő mellett a Hotnews.ro portál elemzésében összesített adatsorok szerint.

Hogy alakul a nyugdíjkorhatár európai országokban?

Az elemzés emlékeztet: 2023-ban Franciaország kormánya egy rendkívül ellentmondásosnak tartott törvényt fogadott el, amely 62-ről 64 évre emelte a nyugdíjkorhatárt, ez pedig széles körű tiltakozásokat és hónapokig tartó heves vitákat váltott ki. Azóta annyi fejlemény történt, hogy az új miniszterelnök, François Bayrou, a politikai instabilitás és a közvélemény elégedetlensége miatt 2025-ben újra megnyitotta a reformról szóló tárgyalásokat.

Hirdetés

Németország eközben fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt: 2031-ig 65-ről 67 évre emelkedik, elsősorban a demográfiai változásokra reagálva. Ez azt jelenti, hogy 2025-ben a nyugdíjba vonulóknak 66 év és 4 hónapos korukig kell várniuk, és a jövőben további kiigazítások várhatók. Ezek a reformok annak a törekvésnek a részei, hogy egyensúlyt teremtsenek a nyugdíjrendszerben olyan körülmények között, hogy a német népesség öregszik, és

a nyugdíjasok számának növekedése nyomást gyakorol a költségvetésre.

Még drasztikusabb fellépés történt Dániában, ahol nemrég jóváhagyták a nyugdíjkorhatár emelését 67 évről 70 évre 2040-ig, és nem kizárt, hogy további emelések is várhatók. Bár a kormány szerint ez az intézkedés biztosítja a jólét fenntarthatóságát, az emelés széles körű tiltakozásokat és szakszervezeti ellenállást váltott ki.

Olaszországban a nyugdíjkorhatár 2027-ben 67 év 3 hónapra, majd 2051-ben 69 év 6 hónapra emelkedik, a várható élettartam függvényében. Emellett szigorodnak az előrehozott nyugdíjazásra vonatkozó szabályok, és

a munkaerőpiaci ösztönzőket úgy módosítják, hogy az emberek hosszabb ideig maradjanak a munka mezején.

Spanyolország évről évre fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt, és 2027-re a standard nyugdíjkorhatárt 67 évre tervezi. 2024-hez képest van egy plusz módosítás. Azok, akik 38 év és 3 hónapig fizettek járulékot, továbbra is 65 évesen mehetnek nyugdíjba. Azoknak azonban, akik nem érték el ezt a küszöböt, 66 év és 8 hónapos korukig kell várniuk a nyugdíjazásig.

Finnország szintén fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt, a 2005-ös és 2017-es jelentős reformok nyomán. 2024-ben a minimális nyugdíjkorhatár a születési évtől függően körülbelül 63 és 65 év között volt. Például az 1961-ben születettek 64 év és 9 hónapos korukban érik el a törvényes nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjkorhatár minden később született munkavállaló esetében három hónappal emelkedik, amíg 2027-ben el nem éri a 65 évet. 2030-tól a nyugdíjkorhatár a várható élettartamhoz lesz kötve, vagyis a fiatalabb generációk nyugdíjkorhatára tovább fog emelkedni. Ezen intézkedések célja a munkával töltött évek és a nyugdíjban töltött évek közötti egyensúly fenntartása.

korábban írtuk

Megemeltetné a nyugdíjkorhatárt a Románia által hőn áhított OECD vezetője
Megemeltetné a nyugdíjkorhatárt a Románia által hőn áhított OECD vezetője

Románia gazdasága idén 3,1 százalékkal, jövőre 3,3 százalékkal nőhet – jelentette ki kedden a bukaresti Victoria-palotában a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára, aki számos ajánlást fogalmazott meg a román kormánynak.

A nyugdíjkorhatár alakulása Romániában

Romániában jelenleg a nyugdíjkorhatár a férfiak esetében 65 év, a nők esetében pedig 2035 januárjáig kell elérnie a 65 évet az új nyugdíjtörvény értelmében. Jelenleg a nők 62 éves és 4 hónapos korban mehetnek nyugdíjba, és ez a kor fokozatosan, néhány havonta egy hónappal emelkedik, egy előre megállapított menetrend szerint, amíg egyenlő nem lesz a férfiakéval.

A korhatáros nyugdíjhoz szükséges minimális járulékfizetési idő mind a férfiak, mind a nők esetében 15 év. A teljes járulékfizetési idő jelenleg 32 év és 10 hónap a nők esetében, és 2035-re mindkét nem esetében 35 évre emelkedik.

A nyugdíjreform a nyugdíjkorhatár és a teljes járulékfizetési idő fokozatos emelését írja elő a nők számára, hogy biztosítsa a rendszer fenntarthatóságát a népesség elöregedése és más európai országokhoz hasonló demográfiai nyomás mellett. A férfiak esetében ezeket a küszöbértékeket már elérték.

A nyugdíjba vonulás előtt a romániai munkavállalók amúgy átlagosan valamivel több mint 32 évet dolgoznak – ez pedig az Eurostat nemrég közzétett adatsorai szerint azt jelenti, hogy itt a legrövidebb az átlagos szolgálati idő. Az európai átlag eközben 39 év és Hollandia regisztrálja a legmagasabb értékeket – közel 44 év szolgálati idő. Hollandia után

  • Svédország (43,1 év)
  • és Dánia (41,3 év)

azok az országok, ahol a leghosszabb a munka mezején eltöltött idő.

A legrövidebb szolgálati időt

  • Romániában (32,2 év),
  • Olaszországban (32,9 év)
  • és Horvátországban (34,0 év) regisztrálták.

korábban írtuk

Marad a nyugdíjkorhatár, amíg nem élünk sokáig – Mi kell az 1000 eurós időskori juttatáshoz?
Marad a nyugdíjkorhatár, amíg nem élünk sokáig – Mi kell az 1000 eurós időskori juttatáshoz?

A bukaresti kormány képviselői egyelőre ellenzik a nyugdíjkorhatár általános növelését, amely csak akkor valósulhat meg, ha nő a várható élettartam, erre pedig kevés esélyt látnak maguk a döntéshozók is.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 03., kedd

Belép a lakossági piacra a Romgaz

Belép a lakossági gázszolgáltatás piacára a legnagyobb román gázipari vállalat, a Romgaz – írja az MTI a profit.ro portálra hivatkozva.

Belép a lakossági piacra a Romgaz
Belép a lakossági piacra a Romgaz
2026. március 03., kedd

Belép a lakossági piacra a Romgaz

Hirdetés
2026. március 03., kedd

Tovább nőtt a földgáz világpiaci ára – Hogyan hat ez a romániai számlákra?

A közel-keleti konfliktus nyomán kedden is folytatódott a földgáz világpiaci árának az emelkedése, a szakértők pedig arra számítanak, hogy a következő napokban is jelentős kilengések várhatóak.

Tovább nőtt a földgáz világpiaci ára – Hogyan hat ez a romániai számlákra?
2026. március 03., kedd

A pénzügyminiszter elárult néhány adatot az idei költségvetésből, ha már itt a március

A 2026-os állami költségvetés felelős és kiegyensúlyozott lesz, minden eddiginél nagyobb összeget fordítanak beruházásokra és rekordösszegű uniós forrás lehívásával számolnak – jelentette ki kedden Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

A pénzügyminiszter elárult néhány adatot az idei költségvetésből, ha már itt a március
2026. március 02., hétfő

Energiaügyi miniszter: arcátlan hazugság, hogy 10 lej fölé nőhet az üzemanyagár

Arcátlan hazugság, hogy Romániában elérheti a literenkénti tíz lejt az üzemanyagár az iráni konfliktus miatt, jelenleg nem indokolt literenként 3-5 banisnál magasabb áremelkedés a benzinkutakon – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.

Energiaügyi miniszter: arcátlan hazugság, hogy 10 lej fölé nőhet az üzemanyagár
Hirdetés
2026. március 02., hétfő

Az elmúlt évek legsúlyosabb gázpiaci válságát okozhatja a közel-keleti konfliktus elemzők szerint

Jelentős, 20 százalékot meghaladó drágulással indított a gáz európai jegyzése hétfőn a közel-keleti helyzet okozta bizonytalanság hatására.

Az elmúlt évek legsúlyosabb gázpiaci válságát okozhatja a közel-keleti konfliktus elemzők szerint
2026. március 02., hétfő

Akadozva halad a cernavodai atomerőmű bővítése, nehezen jut pénzhez Románia

Nem halad egyszerűen a cernavodai atomerőmű bővítése: a létesítmény üzemeltetője, a Nuclearelectrica állami vállalat kemény tárgyalásokat folytat az 1. blokk korszerűsítésének és a 3. és 4. reaktor építésének finanszírozásáról.

Akadozva halad a cernavodai atomerőmű bővítése, nehezen jut pénzhez Románia
2026. március 02., hétfő

A Bolojan-kormány megszorító intézkedései is közrejátszhattak abban, hogy a Carrefour távozik Romániából

A stratégiai jelentőségű országokra kíván összpontosítani, és a román piac kicsi – ezzel indokolják a Carrefour francia kiskereskedelmi üzletlánc vezetői azt, hogy eladják romániai üzleteiket a Pavăl Holdingnak.

A Bolojan-kormány megszorító intézkedései is közrejátszhattak abban, hogy a Carrefour távozik Romániából
Hirdetés
2026. március 01., vasárnap

Csődök sorával indult az év: nőtt a cégjegyzékből törölt vállalkozások száma

Idén januárban 6312 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 0,24 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában – derül ki a cégnyilvántartási hivatal (ONRC) vasárnap közölt adataiból.

Csődök sorával indult az év: nőtt a cégjegyzékből törölt vállalkozások száma
2026. március 01., vasárnap

Energiaválság a láthatáron? Legalább 150 tartályhajó akadt fenn a Közel-Kelet legfontosabb tengeri folyosóján

Legalább 150 tartályhajó, köztük nyersolaj- és cseppfolyósított földgázt szállító hajók horgonyoztak le a Hormuzi-szoroson túli nyílt öbölben, és további tucatnyi a szoros másik oldalán.

Energiaválság a láthatáron? Legalább 150 tartályhajó akadt fenn a Közel-Kelet legfontosabb tengeri folyosóján
2026. március 01., vasárnap

Több ellenőrzést végzett tavaly az ANAF, mint egy évvel korábban

Az Országos Adóhatóság (ANAF) tavaly 33 839 adóellenőrzést végzett, 7,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – közölte vasárnap az Agerpres megkeresésére az intézmény. Az ellenőrzések 29 417 adózót érintettek.

Több ellenőrzést végzett tavaly az ANAF, mint egy évvel korábban
Hirdetés
Hirdetés