Mikor jönnek a nyugdíjas évek? Valamennyi európai ország kénytelen fokozatosan emelni a nyugdíjkorhatárt
Fotó: Haáz Vince
A legtöbb európai ország fontolgatja a nyugdíjkorhatár emelését az élettartam növekedése, a demográfiai nyomás, pontosabban a népesség elöregedése, valamint a nyugdíjrendszerekre nehezedő nyomás miatt – ezt mutatják a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai. A 38 fejlett gazdasággal rendelkező országot tömörítő nemzetközi szervezet – amelynek Románia egyelőre nem tagja – becslése szerint 2060-ra az átlagos nyugdíjkorhatár az Európai Unióban megközelíti a 67 évet, és több ország 70 évre vagy annál magasabbra emeli azt.
2025. augusztus 08., 14:012025. augusztus 08., 14:01
Az EU legtöbb országa már végrehajtott reformokat vagy fokozatos emeléseket tervez a törvényes nyugdíjkorhatár tekintetében, hogy fenntartható maradjon a nyugdíjrendszer az idősödő népesség és a csökkenő munkaerő mellett a Hotnews.ro portál elemzésében összesített adatsorok szerint.
Az elemzés emlékeztet: 2023-ban Franciaország kormánya egy rendkívül ellentmondásosnak tartott törvényt fogadott el, amely 62-ről 64 évre emelte a nyugdíjkorhatárt, ez pedig széles körű tiltakozásokat és hónapokig tartó heves vitákat váltott ki. Azóta annyi fejlemény történt, hogy az új miniszterelnök, François Bayrou, a politikai instabilitás és a közvélemény elégedetlensége miatt 2025-ben újra megnyitotta a reformról szóló tárgyalásokat.
Németország eközben fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt: 2031-ig 65-ről 67 évre emelkedik, elsősorban a demográfiai változásokra reagálva. Ez azt jelenti, hogy 2025-ben a nyugdíjba vonulóknak 66 év és 4 hónapos korukig kell várniuk, és a jövőben további kiigazítások várhatók. Ezek a reformok annak a törekvésnek a részei, hogy egyensúlyt teremtsenek a nyugdíjrendszerben olyan körülmények között, hogy a német népesség öregszik, és
Még drasztikusabb fellépés történt Dániában, ahol nemrég jóváhagyták a nyugdíjkorhatár emelését 67 évről 70 évre 2040-ig, és nem kizárt, hogy további emelések is várhatók. Bár a kormány szerint ez az intézkedés biztosítja a jólét fenntarthatóságát, az emelés széles körű tiltakozásokat és szakszervezeti ellenállást váltott ki.
Olaszországban a nyugdíjkorhatár 2027-ben 67 év 3 hónapra, majd 2051-ben 69 év 6 hónapra emelkedik, a várható élettartam függvényében. Emellett szigorodnak az előrehozott nyugdíjazásra vonatkozó szabályok, és
Spanyolország évről évre fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt, és 2027-re a standard nyugdíjkorhatárt 67 évre tervezi. 2024-hez képest van egy plusz módosítás. Azok, akik 38 év és 3 hónapig fizettek járulékot, továbbra is 65 évesen mehetnek nyugdíjba. Azoknak azonban, akik nem érték el ezt a küszöböt, 66 év és 8 hónapos korukig kell várniuk a nyugdíjazásig.
Finnország szintén fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt, a 2005-ös és 2017-es jelentős reformok nyomán. 2024-ben a minimális nyugdíjkorhatár a születési évtől függően körülbelül 63 és 65 év között volt. Például az 1961-ben születettek 64 év és 9 hónapos korukban érik el a törvényes nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjkorhatár minden később született munkavállaló esetében három hónappal emelkedik, amíg 2027-ben el nem éri a 65 évet. 2030-tól a nyugdíjkorhatár a várható élettartamhoz lesz kötve, vagyis a fiatalabb generációk nyugdíjkorhatára tovább fog emelkedni. Ezen intézkedések célja a munkával töltött évek és a nyugdíjban töltött évek közötti egyensúly fenntartása.
Románia gazdasága idén 3,1 százalékkal, jövőre 3,3 százalékkal nőhet – jelentette ki kedden a bukaresti Victoria-palotában a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára, aki számos ajánlást fogalmazott meg a román kormánynak.
Romániában jelenleg a nyugdíjkorhatár a férfiak esetében 65 év, a nők esetében pedig 2035 januárjáig kell elérnie a 65 évet az új nyugdíjtörvény értelmében. Jelenleg a nők 62 éves és 4 hónapos korban mehetnek nyugdíjba, és ez a kor fokozatosan, néhány havonta egy hónappal emelkedik, egy előre megállapított menetrend szerint, amíg egyenlő nem lesz a férfiakéval.
A nyugdíjreform a nyugdíjkorhatár és a teljes járulékfizetési idő fokozatos emelését írja elő a nők számára, hogy biztosítsa a rendszer fenntarthatóságát a népesség elöregedése és más európai országokhoz hasonló demográfiai nyomás mellett. A férfiak esetében ezeket a küszöbértékeket már elérték.
A nyugdíjba vonulás előtt a romániai munkavállalók amúgy átlagosan valamivel több mint 32 évet dolgoznak – ez pedig az Eurostat nemrég közzétett adatsorai szerint azt jelenti, hogy itt a legrövidebb az átlagos szolgálati idő. Az európai átlag eközben 39 év és Hollandia regisztrálja a legmagasabb értékeket – közel 44 év szolgálati idő. Hollandia után
azok az országok, ahol a leghosszabb a munka mezején eltöltött idő.
A legrövidebb szolgálati időt
A bukaresti kormány képviselői egyelőre ellenzik a nyugdíjkorhatár általános növelését, amely csak akkor valósulhat meg, ha nő a várható élettartam, erre pedig kevés esélyt látnak maguk a döntéshozók is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szombaton reggelre olcsóbb lett a gázolaj a Petrom benzinkutaknál, így az ár egy új küszöb alá süllyedt.
A kerozinár-robbanás Európa legnagyobb légitársaság-csoportját is sújtja: megszünteti Romániába tartó járatait a Lufthansa. A kerozinár emelkedése miatt nemcsak a Lufthansa, hanem több légitársaság is járatokat törölt a következő időszakra.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás