Súlyos lemaradás. A magas várható élettartam egyik feltétele az egészséges életmód
Fotó: 123RF
A bukaresti kormány képviselői egyelőre ellenzik a nyugdíjkorhatár általános növelését, amely csak akkor valósulhat meg, ha nő a várható élettartam, erre pedig kevés esélyt látnak maguk a döntéshozók is. Bármennyi idő „adatik meg” nekünk a visszavonulás után, nem mindegy, hogy mekkora lesz az időskori juttatás. Bár az 1000 eurós nyugdíj álomszerű összegnek tűnik a hétköznapi ember számára, önerőből is megvalósítható vagy megközelíthető, ha időben, fiatalon nekifogunk félretenni.
2023. december 06., 09:452023. december 06., 09:45
Jó ideig nem fog nőni az általános nyugdíjkorhatár Romániában – jelentette ki hétvégén a munkaügyi miniszter. Simona Bucura-Oprescu magyarázata szerint az új nyugdíjtörvényben a várható élettartam szerepel viszonyítási alapként, és mivel utóbbi jelentős növekedése „sajnos esélytelen” a közeljövőben, így a nyugdíjkorhatár emelése sem kerülhet szóba. „Mindez garanciát jelent arra, hogy a korhatárnövelés nem történhet önhatalmúlag, hirtelen, az éppen aktuális kormánytól függően” – nyilatkozta az Alba24 portálnak adott interjúban a tárcavezető.
Akinek kijelentése annak ismeretében meglepő, hogy közismert az állami nyugdíjalapban tátongó, egyre nagyobb lyuk, amelyet többek között azzal lehetne foldozgatni, hogy megemelik a korhatárt, ameddig a polgárok hozzájárulókként dolgoznak, azaz még nem a rendszer haszonélvezői. A miniszter szerint azonban ez jó ideig nem történhet meg.
– szögezte le Simona Bucura-Oprescu. A munkaügyi miniszter ugyanakkor emlékeztetett, a nők esetében valóban lesz korhatárnövelés, ám ezt még 2021-ben kellett feltételként elfogadniuk a jobboldali kormányoknak, amikor az országos helyreállítási terven (PNRR) keresztül folyósítandó uniós pénzekről alkudoztak a brüsszeli illetékesekkel. A tárcavezető hozzátette, közben ők „megédesítették” a szigorú feltételeket: minden egyes gyermek után fél évvel csökken a nők nyugdíjkorhatára. Amelynek amúgy 2030-ig 63, 2035-ig pedig 65 évig kell nőnie, amennyi most a férfiaké.
Az ellenzéki pártok honatyáinak bírálata közepette, módosításokkal elfogadta hétfőn az új nyugdíjtörvény tervezetét a bukaresti képviselőház.
Simona Bucura-Oprescu korábban úgy fogalmazott, tavaly 75,3 esztendő volt a születéskor várható átlagos élettartam Romániában, ezért elutasította azokat a javaslatokat, miszerint 70 évre kellene növelni a nyugdíjkorhatárt, hiszen ez esetben a polgárok csupán átlagosan öt évet „élvezhetnék” az időskori juttatást. Egyébként nemrég a Ziarul Financiar gazdasági lap az Eurostat 2022-es évet vizsgáló adataira hivatkozva közölte, hogy
Ha a 75,3 éves átlagot nemekre bontjuk, akkor 71,5 esztendő „jut” egy férfinak és 79,3 egy nőnek. Eközben az uniós átlag 80,7 év, amiből 78 „adatik meg” az erősebb és 83,4 a szebbik nemnek. Romániánál rosszabbul csak Bulgária (74,2) és Lettország (74,8) áll az átlagot tekintve. Egyébként Romániában 2015-höz képest 0,2 évvel nőtt a várható élettartam. Általános tendencia Európában, hogy 2019-ig fokozatosan nőtt, aztán a koronavírus éveiben csökkenésnek indult.
A várható élettartam természetesen sok mindentől függ: közrejátszik a családtörténet, családi állapot, gazdasági helyzet, testalkat, mozgás, étrend, káros élvezeti cikkek fogyasztása (például cigaretta, alkohol), betegségre való hajlam, végzettség, környezet, alvás, éghajlat, közegészségügy, és így tovább. De egyértelmű, hogy a magasabb életszínvonal, a gazdasági jóléttel párosított egészséges életmód hosszabb életet eredményezhet. Bizonyíték erre, hogy a várható élettartam uniós átlaga fölött túlnyomórészt a nyugati államok találhatók, míg a többiek – nagyrészt a kommunizmus által sújtott országok – alkotják a mezőny második felét.
Bármennyit is rendel ki a Fennvaló a munka mezejéről történő ünnepélyes „kivonulásunk” után, nem mindegy, hogy a hátralévő időnkben mennyiből élünk.
Ehhez a Hotnews.ro hírportál számításai szerint egy férfinak átlagosan 180 ezer euróval kellene rendelkeznie 65 éves korában, egy nőnek pedig – a hosszabb élettartamból kiindulva – 228 ezer euróval. Bár az összegek óriásiaknak tűnnek, ha egy mai fiatal havonta tud áldozni erre, bizony összejöhet. A pénzt természetesen nem a párna alatt kell tartani, hanem befizetni-befektetni valamilyen formában nyugdíjalapokba, illetve egyéb konstrukciókba.
Ha egy mai 35 éves fiatalember havonta 105 eurót szán erre, pénze pedig évente átlagosan 9 százalékos hozamot produkál, akkor 65 éves korára 187 ezer eurója gyűlhet össze. Ugyanilyen körülmények között egy most 35 éves hölgynek havonta 130 eurót kellene félretennie, hogy 65. születésnapján 231 ezer euróval rendelkezzen.
A számítás csak az önerőből félretett pénzzel számol, az állami nyugdíjjal nem – mégpedig utóbbi teljes kiszámíthatatlansága miatt. Hiszen köztudott, hogy az állami rendszer már most nehezen fenntartható az egyre kevesebb hozzájáruló és az egyre több jogosult miatt, így a jövőbe tekintve egyre erősebben ajánlott leginkább magunkra hagyatkozni.
Így tesznek azok is, akik a romániai nyugdíjrendszer három pilléréből nemcsak az első két lábra „állva” próbálnak talpon maradni. Mint ismeretes, az első a kötelező hozzájárulás az állami alaphoz, amely révén alanyi jogon járó, adóból finanszírozott járadék révén lehet majd – elvileg – biztosítani a minimális megélhetés szintjét. A második szintén kötelező, ám az ide utalt összeget – jelenleg a hozzájárulás 3,75 százalékát – magánnyugdíjalap kezeli, tehát nem az állam. A harmadik pillér a fakultatív, önkéntes alapon működő egyéb nyugdíjbiztosítás, amelyet a munkavállaló fizet tetszés szerint.
– közölte a Pénzügyi Felügyelet (ASF). Csak októberben 52,9 millió lej hozzájárulás futott be, a 695 554 befizető átlagosan 158 lejt tett félre ily módon. A harmadik pillér alapkezelői 65,9 százalékban állampapírokba fektették az átutalt pénzt, 24,9 százalékban pedig részvényekbe.
Visszatérve a havi 1000 eurós nyugdíj érdekében félretett összegekre: ezek jóval kisebbek is lehetnek, hiszen a fentebb említett számítás nemcsak az egyes pillérből várható állami juttatással nem számolt, hanem a második pillérben szépen gyűlő kötelező hozzájárulással sem, amely szintén nagyot dobhat a végösszegen.
Bő két évtized múlva ráduplázhat a nyugdíjba vonulók időskori állami juttatására az akkor már 35 éve „építgetett” második pillér, azaz a kötelező magánnyugdíjalapba folyamatosan utalt hozzájárulás. Viszont ez csak egy optimista forgatókönyv.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!