
Mikor jönnek a nyugdíjas évek? Valamennyi európai ország kénytelen fokozatosan emelni a nyugdíjkorhatárt
Fotó: Haáz Vince
A legtöbb európai ország fontolgatja a nyugdíjkorhatár emelését az élettartam növekedése, a demográfiai nyomás, pontosabban a népesség elöregedése, valamint a nyugdíjrendszerekre nehezedő nyomás miatt – ezt mutatják a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai. A 38 fejlett gazdasággal rendelkező országot tömörítő nemzetközi szervezet – amelynek Románia egyelőre nem tagja – becslése szerint 2060-ra az átlagos nyugdíjkorhatár az Európai Unióban megközelíti a 67 évet, és több ország 70 évre vagy annál magasabbra emeli azt.
2025. augusztus 08., 14:012025. augusztus 08., 14:01
Az EU legtöbb országa már végrehajtott reformokat vagy fokozatos emeléseket tervez a törvényes nyugdíjkorhatár tekintetében, hogy fenntartható maradjon a nyugdíjrendszer az idősödő népesség és a csökkenő munkaerő mellett a Hotnews.ro portál elemzésében összesített adatsorok szerint.
Az elemzés emlékeztet: 2023-ban Franciaország kormánya egy rendkívül ellentmondásosnak tartott törvényt fogadott el, amely 62-ről 64 évre emelte a nyugdíjkorhatárt, ez pedig széles körű tiltakozásokat és hónapokig tartó heves vitákat váltott ki. Azóta annyi fejlemény történt, hogy az új miniszterelnök, François Bayrou, a politikai instabilitás és a közvélemény elégedetlensége miatt 2025-ben újra megnyitotta a reformról szóló tárgyalásokat.
Németország eközben fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt: 2031-ig 65-ről 67 évre emelkedik, elsősorban a demográfiai változásokra reagálva. Ez azt jelenti, hogy 2025-ben a nyugdíjba vonulóknak 66 év és 4 hónapos korukig kell várniuk, és a jövőben további kiigazítások várhatók. Ezek a reformok annak a törekvésnek a részei, hogy egyensúlyt teremtsenek a nyugdíjrendszerben olyan körülmények között, hogy a német népesség öregszik, és
Még drasztikusabb fellépés történt Dániában, ahol nemrég jóváhagyták a nyugdíjkorhatár emelését 67 évről 70 évre 2040-ig, és nem kizárt, hogy további emelések is várhatók. Bár a kormány szerint ez az intézkedés biztosítja a jólét fenntarthatóságát, az emelés széles körű tiltakozásokat és szakszervezeti ellenállást váltott ki.
Olaszországban a nyugdíjkorhatár 2027-ben 67 év 3 hónapra, majd 2051-ben 69 év 6 hónapra emelkedik, a várható élettartam függvényében. Emellett szigorodnak az előrehozott nyugdíjazásra vonatkozó szabályok, és
Spanyolország évről évre fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt, és 2027-re a standard nyugdíjkorhatárt 67 évre tervezi. 2024-hez képest van egy plusz módosítás. Azok, akik 38 év és 3 hónapig fizettek járulékot, továbbra is 65 évesen mehetnek nyugdíjba. Azoknak azonban, akik nem érték el ezt a küszöböt, 66 év és 8 hónapos korukig kell várniuk a nyugdíjazásig.
Finnország szintén fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt, a 2005-ös és 2017-es jelentős reformok nyomán. 2024-ben a minimális nyugdíjkorhatár a születési évtől függően körülbelül 63 és 65 év között volt. Például az 1961-ben születettek 64 év és 9 hónapos korukban érik el a törvényes nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjkorhatár minden később született munkavállaló esetében három hónappal emelkedik, amíg 2027-ben el nem éri a 65 évet. 2030-tól a nyugdíjkorhatár a várható élettartamhoz lesz kötve, vagyis a fiatalabb generációk nyugdíjkorhatára tovább fog emelkedni. Ezen intézkedések célja a munkával töltött évek és a nyugdíjban töltött évek közötti egyensúly fenntartása.

Románia gazdasága idén 3,1 százalékkal, jövőre 3,3 százalékkal nőhet – jelentette ki kedden a bukaresti Victoria-palotában a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára, aki számos ajánlást fogalmazott meg a román kormánynak.
Romániában jelenleg a nyugdíjkorhatár a férfiak esetében 65 év, a nők esetében pedig 2035 januárjáig kell elérnie a 65 évet az új nyugdíjtörvény értelmében. Jelenleg a nők 62 éves és 4 hónapos korban mehetnek nyugdíjba, és ez a kor fokozatosan, néhány havonta egy hónappal emelkedik, egy előre megállapított menetrend szerint, amíg egyenlő nem lesz a férfiakéval.
A nyugdíjreform a nyugdíjkorhatár és a teljes járulékfizetési idő fokozatos emelését írja elő a nők számára, hogy biztosítsa a rendszer fenntarthatóságát a népesség elöregedése és más európai országokhoz hasonló demográfiai nyomás mellett. A férfiak esetében ezeket a küszöbértékeket már elérték.
A nyugdíjba vonulás előtt a romániai munkavállalók amúgy átlagosan valamivel több mint 32 évet dolgoznak – ez pedig az Eurostat nemrég közzétett adatsorai szerint azt jelenti, hogy itt a legrövidebb az átlagos szolgálati idő. Az európai átlag eközben 39 év és Hollandia regisztrálja a legmagasabb értékeket – közel 44 év szolgálati idő. Hollandia után
azok az országok, ahol a leghosszabb a munka mezején eltöltött idő.
A legrövidebb szolgálati időt

A bukaresti kormány képviselői egyelőre ellenzik a nyugdíjkorhatár általános növelését, amely csak akkor valósulhat meg, ha nő a várható élettartam, erre pedig kevés esélyt látnak maguk a döntéshozók is.
Ahogy az várható volt, a jövedéki adó újabb csökkentése nyomán kedden literenként 17 banival csökkent a standard gázolaj ára a piacvezető Petromnál – akárcsak az OMV-nél –, és egyes versenytársak már a reggeli órákban hasonló árcsökkentést alkalmaztak.
Az év első hét hónapjában a kamatkiadások meghaladták a 40 milliárd lejt, ami az egyik ára az elmúlt években felhalmozott költségvetési egyensúlyzavaroknak – vont mérleget hétfőn a Facebook-oldalán Alexandru Nazare.
2026. augusztus 31., hétfő az utolsó nap, amikor még teljesíthetők az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt mérföldkövek és célok. Eddig, négy lezárt kifizetési kérelem nyomán, Románia nettó összegben körülbelül 13 milliárd eurót kapott.
Az államháztartás hiánya 48,08 milliárd lej volt 2026 első hét hónapjában, 28,36 milliárd lejjel kevesebb, mint egy évvel korábban (76,44 milliárd lej); nominálisan 37 százalékkal csökkent a deficit – közölte hétfőn a pénzügyminisztérium.
Romániában nagyon jó búza- és kukoricatermésre lehet számítani az előrejelzések szerint. Az ország keleti és középső részén a kedvező csapadék és az átlagközeli hőmérséklet segítette július folyamán a nyári kultúrák fejlődését.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) országszerte ellenőrzi a benzinkutakat, miután az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak – ennek nyomán sok szabálytalanságra bukkantak.
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
1 hozzászólás