Mikor jönnek a nyugdíjas évek? Valamennyi európai ország kénytelen fokozatosan emelni a nyugdíjkorhatárt
Fotó: Haáz Vince
A legtöbb európai ország fontolgatja a nyugdíjkorhatár emelését az élettartam növekedése, a demográfiai nyomás, pontosabban a népesség elöregedése, valamint a nyugdíjrendszerekre nehezedő nyomás miatt – ezt mutatják a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai. A 38 fejlett gazdasággal rendelkező országot tömörítő nemzetközi szervezet – amelynek Románia egyelőre nem tagja – becslése szerint 2060-ra az átlagos nyugdíjkorhatár az Európai Unióban megközelíti a 67 évet, és több ország 70 évre vagy annál magasabbra emeli azt.
2025. augusztus 08., 14:012025. augusztus 08., 14:01
Az EU legtöbb országa már végrehajtott reformokat vagy fokozatos emeléseket tervez a törvényes nyugdíjkorhatár tekintetében, hogy fenntartható maradjon a nyugdíjrendszer az idősödő népesség és a csökkenő munkaerő mellett a Hotnews.ro portál elemzésében összesített adatsorok szerint.
Az elemzés emlékeztet: 2023-ban Franciaország kormánya egy rendkívül ellentmondásosnak tartott törvényt fogadott el, amely 62-ről 64 évre emelte a nyugdíjkorhatárt, ez pedig széles körű tiltakozásokat és hónapokig tartó heves vitákat váltott ki. Azóta annyi fejlemény történt, hogy az új miniszterelnök, François Bayrou, a politikai instabilitás és a közvélemény elégedetlensége miatt 2025-ben újra megnyitotta a reformról szóló tárgyalásokat.
Németország eközben fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt: 2031-ig 65-ről 67 évre emelkedik, elsősorban a demográfiai változásokra reagálva. Ez azt jelenti, hogy 2025-ben a nyugdíjba vonulóknak 66 év és 4 hónapos korukig kell várniuk, és a jövőben további kiigazítások várhatók. Ezek a reformok annak a törekvésnek a részei, hogy egyensúlyt teremtsenek a nyugdíjrendszerben olyan körülmények között, hogy a német népesség öregszik, és
Még drasztikusabb fellépés történt Dániában, ahol nemrég jóváhagyták a nyugdíjkorhatár emelését 67 évről 70 évre 2040-ig, és nem kizárt, hogy további emelések is várhatók. Bár a kormány szerint ez az intézkedés biztosítja a jólét fenntarthatóságát, az emelés széles körű tiltakozásokat és szakszervezeti ellenállást váltott ki.
Olaszországban a nyugdíjkorhatár 2027-ben 67 év 3 hónapra, majd 2051-ben 69 év 6 hónapra emelkedik, a várható élettartam függvényében. Emellett szigorodnak az előrehozott nyugdíjazásra vonatkozó szabályok, és
Spanyolország évről évre fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt, és 2027-re a standard nyugdíjkorhatárt 67 évre tervezi. 2024-hez képest van egy plusz módosítás. Azok, akik 38 év és 3 hónapig fizettek járulékot, továbbra is 65 évesen mehetnek nyugdíjba. Azoknak azonban, akik nem érték el ezt a küszöböt, 66 év és 8 hónapos korukig kell várniuk a nyugdíjazásig.
Finnország szintén fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt, a 2005-ös és 2017-es jelentős reformok nyomán. 2024-ben a minimális nyugdíjkorhatár a születési évtől függően körülbelül 63 és 65 év között volt. Például az 1961-ben születettek 64 év és 9 hónapos korukban érik el a törvényes nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjkorhatár minden később született munkavállaló esetében három hónappal emelkedik, amíg 2027-ben el nem éri a 65 évet. 2030-tól a nyugdíjkorhatár a várható élettartamhoz lesz kötve, vagyis a fiatalabb generációk nyugdíjkorhatára tovább fog emelkedni. Ezen intézkedések célja a munkával töltött évek és a nyugdíjban töltött évek közötti egyensúly fenntartása.
Románia gazdasága idén 3,1 százalékkal, jövőre 3,3 százalékkal nőhet – jelentette ki kedden a bukaresti Victoria-palotában a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára, aki számos ajánlást fogalmazott meg a román kormánynak.
Romániában jelenleg a nyugdíjkorhatár a férfiak esetében 65 év, a nők esetében pedig 2035 januárjáig kell elérnie a 65 évet az új nyugdíjtörvény értelmében. Jelenleg a nők 62 éves és 4 hónapos korban mehetnek nyugdíjba, és ez a kor fokozatosan, néhány havonta egy hónappal emelkedik, egy előre megállapított menetrend szerint, amíg egyenlő nem lesz a férfiakéval.
A nyugdíjreform a nyugdíjkorhatár és a teljes járulékfizetési idő fokozatos emelését írja elő a nők számára, hogy biztosítsa a rendszer fenntarthatóságát a népesség elöregedése és más európai országokhoz hasonló demográfiai nyomás mellett. A férfiak esetében ezeket a küszöbértékeket már elérték.
A nyugdíjba vonulás előtt a romániai munkavállalók amúgy átlagosan valamivel több mint 32 évet dolgoznak – ez pedig az Eurostat nemrég közzétett adatsorai szerint azt jelenti, hogy itt a legrövidebb az átlagos szolgálati idő. Az európai átlag eközben 39 év és Hollandia regisztrálja a legmagasabb értékeket – közel 44 év szolgálati idő. Hollandia után
azok az országok, ahol a leghosszabb a munka mezején eltöltött idő.
A legrövidebb szolgálati időt
A bukaresti kormány képviselői egyelőre ellenzik a nyugdíjkorhatár általános növelését, amely csak akkor valósulhat meg, ha nő a várható élettartam, erre pedig kevés esélyt látnak maguk a döntéshozók is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás