Hirdetés

Egyre csak emelik a nyugdíjkorhatárt – Mutatjuk, meddig kell dolgozniuk a munkavállalóknak a különböző európai országokban

nyugdíjkorhatár

Mikor jönnek a nyugdíjas évek? Valamennyi európai ország kénytelen fokozatosan emelni a nyugdíjkorhatárt

Fotó: Haáz Vince

A legtöbb európai ország fontolgatja a nyugdíjkorhatár emelését az élettartam növekedése, a demográfiai nyomás, pontosabban a népesség elöregedése, valamint a nyugdíjrendszerekre nehezedő nyomás miatt – ezt mutatják a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai. A 38 fejlett gazdasággal rendelkező országot tömörítő nemzetközi szervezet – amelynek Románia egyelőre nem tagja – becslése szerint 2060-ra az átlagos nyugdíjkorhatár az Európai Unióban megközelíti a 67 évet, és több ország 70 évre vagy annál magasabbra emeli azt.

Krónika

2025. augusztus 08., 14:012025. augusztus 08., 14:01

Az EU legtöbb országa már végrehajtott reformokat vagy fokozatos emeléseket tervez a törvényes nyugdíjkorhatár tekintetében, hogy fenntartható maradjon a nyugdíjrendszer az idősödő népesség és a csökkenő munkaerő mellett a Hotnews.ro portál elemzésében összesített adatsorok szerint.

Hogy alakul a nyugdíjkorhatár európai országokban?

Az elemzés emlékeztet: 2023-ban Franciaország kormánya egy rendkívül ellentmondásosnak tartott törvényt fogadott el, amely 62-ről 64 évre emelte a nyugdíjkorhatárt, ez pedig széles körű tiltakozásokat és hónapokig tartó heves vitákat váltott ki. Azóta annyi fejlemény történt, hogy az új miniszterelnök, François Bayrou, a politikai instabilitás és a közvélemény elégedetlensége miatt 2025-ben újra megnyitotta a reformról szóló tárgyalásokat.

Hirdetés

Németország eközben fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt: 2031-ig 65-ről 67 évre emelkedik, elsősorban a demográfiai változásokra reagálva. Ez azt jelenti, hogy 2025-ben a nyugdíjba vonulóknak 66 év és 4 hónapos korukig kell várniuk, és a jövőben további kiigazítások várhatók. Ezek a reformok annak a törekvésnek a részei, hogy egyensúlyt teremtsenek a nyugdíjrendszerben olyan körülmények között, hogy a német népesség öregszik, és

a nyugdíjasok számának növekedése nyomást gyakorol a költségvetésre.

Még drasztikusabb fellépés történt Dániában, ahol nemrég jóváhagyták a nyugdíjkorhatár emelését 67 évről 70 évre 2040-ig, és nem kizárt, hogy további emelések is várhatók. Bár a kormány szerint ez az intézkedés biztosítja a jólét fenntarthatóságát, az emelés széles körű tiltakozásokat és szakszervezeti ellenállást váltott ki.

Olaszországban a nyugdíjkorhatár 2027-ben 67 év 3 hónapra, majd 2051-ben 69 év 6 hónapra emelkedik, a várható élettartam függvényében. Emellett szigorodnak az előrehozott nyugdíjazásra vonatkozó szabályok, és

a munkaerőpiaci ösztönzőket úgy módosítják, hogy az emberek hosszabb ideig maradjanak a munka mezején.

Spanyolország évről évre fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt, és 2027-re a standard nyugdíjkorhatárt 67 évre tervezi. 2024-hez képest van egy plusz módosítás. Azok, akik 38 év és 3 hónapig fizettek járulékot, továbbra is 65 évesen mehetnek nyugdíjba. Azoknak azonban, akik nem érték el ezt a küszöböt, 66 év és 8 hónapos korukig kell várniuk a nyugdíjazásig.

Finnország szintén fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt, a 2005-ös és 2017-es jelentős reformok nyomán. 2024-ben a minimális nyugdíjkorhatár a születési évtől függően körülbelül 63 és 65 év között volt. Például az 1961-ben születettek 64 év és 9 hónapos korukban érik el a törvényes nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjkorhatár minden később született munkavállaló esetében három hónappal emelkedik, amíg 2027-ben el nem éri a 65 évet. 2030-tól a nyugdíjkorhatár a várható élettartamhoz lesz kötve, vagyis a fiatalabb generációk nyugdíjkorhatára tovább fog emelkedni. Ezen intézkedések célja a munkával töltött évek és a nyugdíjban töltött évek közötti egyensúly fenntartása.

korábban írtuk

Megemeltetné a nyugdíjkorhatárt a Románia által hőn áhított OECD vezetője
Megemeltetné a nyugdíjkorhatárt a Románia által hőn áhított OECD vezetője

Románia gazdasága idén 3,1 százalékkal, jövőre 3,3 százalékkal nőhet – jelentette ki kedden a bukaresti Victoria-palotában a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára, aki számos ajánlást fogalmazott meg a román kormánynak.

A nyugdíjkorhatár alakulása Romániában

Romániában jelenleg a nyugdíjkorhatár a férfiak esetében 65 év, a nők esetében pedig 2035 januárjáig kell elérnie a 65 évet az új nyugdíjtörvény értelmében. Jelenleg a nők 62 éves és 4 hónapos korban mehetnek nyugdíjba, és ez a kor fokozatosan, néhány havonta egy hónappal emelkedik, egy előre megállapított menetrend szerint, amíg egyenlő nem lesz a férfiakéval.

A korhatáros nyugdíjhoz szükséges minimális járulékfizetési idő mind a férfiak, mind a nők esetében 15 év. A teljes járulékfizetési idő jelenleg 32 év és 10 hónap a nők esetében, és 2035-re mindkét nem esetében 35 évre emelkedik.

A nyugdíjreform a nyugdíjkorhatár és a teljes járulékfizetési idő fokozatos emelését írja elő a nők számára, hogy biztosítsa a rendszer fenntarthatóságát a népesség elöregedése és más európai országokhoz hasonló demográfiai nyomás mellett. A férfiak esetében ezeket a küszöbértékeket már elérték.

A nyugdíjba vonulás előtt a romániai munkavállalók amúgy átlagosan valamivel több mint 32 évet dolgoznak – ez pedig az Eurostat nemrég közzétett adatsorai szerint azt jelenti, hogy itt a legrövidebb az átlagos szolgálati idő. Az európai átlag eközben 39 év és Hollandia regisztrálja a legmagasabb értékeket – közel 44 év szolgálati idő. Hollandia után

  • Svédország (43,1 év)
  • és Dánia (41,3 év)

azok az országok, ahol a leghosszabb a munka mezején eltöltött idő.

A legrövidebb szolgálati időt

  • Romániában (32,2 év),
  • Olaszországban (32,9 év)
  • és Horvátországban (34,0 év) regisztrálták.

korábban írtuk

Marad a nyugdíjkorhatár, amíg nem élünk sokáig – Mi kell az 1000 eurós időskori juttatáshoz?
Marad a nyugdíjkorhatár, amíg nem élünk sokáig – Mi kell az 1000 eurós időskori juttatáshoz?

A bukaresti kormány képviselői egyelőre ellenzik a nyugdíjkorhatár általános növelését, amely csak akkor valósulhat meg, ha nő a várható élettartam, erre pedig kevés esélyt látnak maguk a döntéshozók is.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 01., kedd

A gázolaj árának zsugorodását hozta a jövedéki adó csökkentése, de csak a piacvezetőnél ment be 10 lej alá az ár

Ahogy az várható volt, a jövedéki adó újabb csökkentése nyomán kedden literenként 17 banival csökkent a standard gázolaj ára a piacvezető Petromnál – akárcsak az OMV-nél –, és egyes versenytársak már a reggeli órákban hasonló árcsökkentést alkalmaztak.

A gázolaj árának zsugorodását hozta a jövedéki adó csökkentése, de csak a piacvezetőnél ment be 10 lej alá az ár
Hirdetés
2026. augusztus 31., hétfő

Milliárdok mennek el a kamatokra

Az év első hét hónapjában a kamatkiadások meghaladták a 40 milliárd lejt, ami az egyik ára az elmúlt években felhalmozott költségvetési egyensúlyzavaroknak – vont mérleget hétfőn a Facebook-oldalán Alexandru Nazare.

Milliárdok mennek el a kamatokra
Milliárdok mennek el a kamatokra
2026. augusztus 31., hétfő

Milliárdok mennek el a kamatokra

2026. augusztus 31., hétfő

PNRR-mérleg az utolsó napon: nem volt egy diadalmenet

2026. augusztus 31., hétfő az utolsó nap, amikor még teljesíthetők az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt mérföldkövek és célok. Eddig, négy lezárt kifizetési kérelem nyomán, Románia nettó összegben körülbelül 13 milliárd eurót kapott.

PNRR-mérleg az utolsó napon: nem volt egy diadalmenet
2026. augusztus 31., hétfő

Zsugorodott a román költségvetés hiánya

Az államháztartás hiánya 48,08 milliárd lej volt 2026 első hét hónapjában, 28,36 milliárd lejjel kevesebb, mint egy évvel korábban (76,44 milliárd lej); nominálisan 37 százalékkal csökkent a deficit – közölte hétfőn a pénzügyminisztérium.

Zsugorodott a román költségvetés hiánya
Zsugorodott a román költségvetés hiánya
2026. augusztus 31., hétfő

Zsugorodott a román költségvetés hiánya

Hirdetés
2026. augusztus 30., vasárnap

Jó hírek érkeztek az idei gabonatermésről

Romániában nagyon jó búza- és kukoricatermésre lehet számítani az előrejelzések szerint. Az ország keleti és középső részén a kedvező csapadék és az átlagközeli hőmérséklet segítette július folyamán a nyári kultúrák fejlődését.

Jó hírek érkeztek az idei gabonatermésről
Jó hírek érkeztek az idei gabonatermésről
2026. augusztus 30., vasárnap

Jó hírek érkeztek az idei gabonatermésről

2026. augusztus 30., vasárnap

Keményen bírságolják azokat a benzinkutakat, amelyek déli 12 után is emelik áraikat

Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) országszerte ellenőrzi a benzinkutakat, miután az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak – ennek nyomán sok szabálytalanságra bukkantak.

Keményen bírságolják azokat a benzinkutakat, amelyek déli 12 után is emelik áraikat
2026. augusztus 30., vasárnap

Se munka, se tanulás: Romániában lézeng a legtöbb inaktív fiatal

Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.

Se munka, se tanulás: Romániában lézeng a legtöbb inaktív fiatal
Hirdetés
2026. augusztus 29., szombat

Máris elkezdődött a „téli pánik” a gázpiacon

Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.

Máris elkezdődött a „téli pánik” a gázpiacon
2026. augusztus 28., péntek

Szeptember első felében 25 százalékkal alacsonyabb lesz a gázolaj jövedéki adója

A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.

Szeptember első felében 25 százalékkal alacsonyabb lesz a gázolaj jövedéki adója
2026. augusztus 28., péntek

A kormány meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát

A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.

A kormány meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát
Hirdetés
Hirdetés