
A román gazdaság növekedésének vészes lassulására figyelmeztet mindenki
Fotó: Haáz Vince
A korábbi 3,3 százalékról 1,4 százalékra módosította az Európai Bizottság (EB) pénteken közzétett jelentésében a román gazdaság 2024-es GDP-arányos növekedésére vonatkozó előrejelzését. Független elemzők ennél is borúlátóak a gazdaság kilátásaira vonatkozóan.
2024. november 15., 18:002024. november 15., 18:00
2024. november 15., 18:032024. november 15., 18:03
Tavaszi prognózisában az EB erre az évre 3,3 százalékos, 2025-re pedig 3,1 százalékos növekedést prognosztizált, a pénteken közzétett jelentésben azonban 2024-re már csak 1,4 százalékos bővüléssel számolnak, amely jövőre 2,5 százalékra gyorsul az előrejelzés szerint. A költségvetési hiány az uniós kormány előrejelzései szerint elsősorban az állami kiadások gyors ütemű növekedése miatt 2024-ben eléri a GDP 8 százalékát (szemben a 2023-as 6,5 százalékkal), 2025-ben pedig csak enyhén, 7,9 százalékra csökken.
A jelentés szerint az infláció idén tovább csökken, a 2023-as 10 százalék után 2024-ben hozzávetőlegesen 5,5 százalékra mérséklődik, de a fizetés- és nyugdíjemelések miatt erős belföldi kereslet továbbra is nyomást gyakorol az árakra. Az EB várakozásai szerint a harmonizált fogyasztói árindex tovább csökken, de csak 2026 végére éri el a Román Nemzeti Bank által megszabott célt, ami 2,5 százalék plusz/mínusz 1 százalékpont.
Az Európai Bizottság minden évben két átfogó (tavaszi és őszi) előrejelzést, valamint két időközi (téli és nyári) előrejelzést tesz közzé. Az időközi előrejelzések az aktuális év és a következő év éves és negyedéves GDP-jére és inflációjára terjednek ki, és országspecifikus, valamint uniós és euróövezeti szinten összesített adatokat tartalmaznak.

A nyers adatok szerint az idei harmadik negyedévben stagnált, a szezonálisan kiigazított adatok szerint pedig 0,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) 2023 harmadik negyedévéhez képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A bukaresti Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai értelmében a szezonálisan kiigazított adatok szerint az idei harmadik negyedévben az előző három hónaphoz képest stagnált a román GDP, 2023 harmadik negyedévéhez viszonyítva pedig 0,2 százalékkal csökkent. Az idei első kilenc hónapban a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 0,8 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához mérten.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű legutóbbi jelentésében az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését. Az Országos Stratégiai és Prognózis Bizottság szeptemberben 3,4 százalékról 2,8 százalékra rontotta a román GDP 2024-es növekedésével kapcsolatos várakozásait.
Ciprian Dascălu, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) vezető közgazdásza az Agerpres állami hírügynökségnek úgy nyilatkozott: figyelembe véve a GDP-re vonatkozó legfrissebb adatokat, továbbá az idei aszályos agrárévre tekintettel a pénzintézet a korábbi 1,9 százalékról 0,8 százalékra módosítja a Románia idei gazdasági növekedésére vonatkozó prognózisát.

Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!