A román gazdaság növekedésének vészes lassulására figyelmeztet mindenki
Fotó: Haáz Vince
A korábbi 3,3 százalékról 1,4 százalékra módosította az Európai Bizottság (EB) pénteken közzétett jelentésében a román gazdaság 2024-es GDP-arányos növekedésére vonatkozó előrejelzését. Független elemzők ennél is borúlátóak a gazdaság kilátásaira vonatkozóan.
2024. november 15., 18:002024. november 15., 18:00
2024. november 15., 18:032024. november 15., 18:03
Tavaszi prognózisában az EB erre az évre 3,3 százalékos, 2025-re pedig 3,1 százalékos növekedést prognosztizált, a pénteken közzétett jelentésben azonban 2024-re már csak 1,4 százalékos bővüléssel számolnak, amely jövőre 2,5 százalékra gyorsul az előrejelzés szerint. A költségvetési hiány az uniós kormány előrejelzései szerint elsősorban az állami kiadások gyors ütemű növekedése miatt 2024-ben eléri a GDP 8 százalékát (szemben a 2023-as 6,5 százalékkal), 2025-ben pedig csak enyhén, 7,9 százalékra csökken.
A jelentés szerint az infláció idén tovább csökken, a 2023-as 10 százalék után 2024-ben hozzávetőlegesen 5,5 százalékra mérséklődik, de a fizetés- és nyugdíjemelések miatt erős belföldi kereslet továbbra is nyomást gyakorol az árakra. Az EB várakozásai szerint a harmonizált fogyasztói árindex tovább csökken, de csak 2026 végére éri el a Román Nemzeti Bank által megszabott célt, ami 2,5 százalék plusz/mínusz 1 százalékpont.
Az Európai Bizottság minden évben két átfogó (tavaszi és őszi) előrejelzést, valamint két időközi (téli és nyári) előrejelzést tesz közzé. Az időközi előrejelzések az aktuális év és a következő év éves és negyedéves GDP-jére és inflációjára terjednek ki, és országspecifikus, valamint uniós és euróövezeti szinten összesített adatokat tartalmaznak.
A nyers adatok szerint az idei harmadik negyedévben stagnált, a szezonálisan kiigazított adatok szerint pedig 0,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) 2023 harmadik negyedévéhez képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A bukaresti Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai értelmében a szezonálisan kiigazított adatok szerint az idei harmadik negyedévben az előző három hónaphoz képest stagnált a román GDP, 2023 harmadik negyedévéhez viszonyítva pedig 0,2 százalékkal csökkent. Az idei első kilenc hónapban a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 0,8 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához mérten.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű legutóbbi jelentésében az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését. Az Országos Stratégiai és Prognózis Bizottság szeptemberben 3,4 százalékról 2,8 százalékra rontotta a román GDP 2024-es növekedésével kapcsolatos várakozásait.
Ciprian Dascălu, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) vezető közgazdásza az Agerpres állami hírügynökségnek úgy nyilatkozott: figyelembe véve a GDP-re vonatkozó legfrissebb adatokat, továbbá az idei aszályos agrárévre tekintettel a pénzintézet a korábbi 1,9 százalékról 0,8 százalékra módosítja a Románia idei gazdasági növekedésére vonatkozó prognózisát.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!