Nicușor Dan rossznak tartja a Valutaalap nyújtotta alternatívát
Fotó: Presidency.ro
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
2025. szeptember 11., 19:332025. szeptember 11., 19:33
2025. szeptember 11., 19:392025. szeptember 11., 19:39
A B1 Tv-nek nyilatkozva a román államfő elismerte, hogy nehézségeket okoznak a polgároknak az Ilie Bolojan vezette kormány megszorításai. Ezeknek az intézkedéseknek azonban Nicușor Dan szerint egyetlen alternatívája az lenne, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) teremt rendet a román gazdaságban.
Nicușor Dan úgy vélekedett, hogy közel másfél évre lesz szükség a gazdaság talpra állásához. „Legkésőbb 2027 elejére a gazdaság növekedésnek indul” – magyarázta az államfő. Aki arról is beszélt az interjúban, hogy „fel sem merülnek az előre hozott választások”, mert olyan instabilitást jelentenének, amelyet Románia nem engedhet meg magának. Az államfő elmondta, Románia nehéz gazdasági helyzetben van, és részben külföldi hitelekből finanszírozza a költségvetési hiányt. A kormány pedig csak akkor vehet fel megfizethető kamatú kölcsönöket a nemzetközi pénzpiacokról, ha az országban politikai stabilitás van. „Tehát szó sem lehet előre hozott választásokról” – szögezte le.
Egyébként a gazdasági növekedés 2024-ben jelentősen lelassult, 0,8 százalékos volt Romániában. A bukaresti kormány 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol ebben az évben, a várakozás azonban a legtöbb hazai elemző és nemzetközi szervezet szerint nem reális.
A Világbank a januárban becsült 2,1 százalékról 1,3 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését, ugyanakkor lefelé módosította a jövő évi GDP növekedésével kapcsolatos várakozásait is: a román össztermék 2026-ban 1,9 százalékkal nő a pénzintézet szerint, miközben januárban 2,6 százalékos bővülést vetítettek előre. 2027-re 2,5 százalékos növekedéssel számol a Világbank. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerint a román GDP 2025-ben 1,6 százalékkal fog nőni, 2026-ra 2,4 százalékos bővülést jósol a bank.
Az egyik legvitatottabb megszorítás az oktatáshoz kapcsolódik: a 2025-2026-os tanévtől 10 százalékkal emelték a pedagógusok kötelező átlagos heti óraszámát, ugyanakkor csökkentették az ösztöndíjakra fordítható összeget és növelték a kötelező osztálylétszámot. Emiatt hetek óta tart a pedagógusok és diákok tiltakozási akciósorozata.
A bukaresti kormány a múlt héten, a parlament együttes ülésén felelősséget vállalt a második deficitcsökkentő csomagért, melynek a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet is része. Az Ilie Bolojan miniszterelnök kabinetje által kidolgozott, majd a parlament előtt felelősségvállalással elfogadott jogszabály a jelenlegi 48-49 évről 65 évre emeli a nyugdíjkorhatárt a bírák és ügyészek esetében, és azt is megszabja, hogy a nyugdíj összege nem haladhatja meg az utolsó fizetés 70 százalékát a jelenlegi 100 százalék helyett. A tervezet egy tízéves átmeneti időszakot ír elő, amelynek végére a nyugdíjkorhatár 65 évre nő, míg a nyugdíjra jogosító szolgálati idő a jelenlegi 25 évről 35-re emelkedik.
Hétfőn a bukaresti szenátus és a képviselőház közös plenáris ülést tartott, melynek során a kormány az adó- és költségvetési reform második csomagjának öt törvénytervezetéért vállalt felelősséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!