Nicușor Dan rossznak tartja a Valutaalap nyújtotta alternatívát
Fotó: Presidency.ro
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
2025. szeptember 11., 19:332025. szeptember 11., 19:33
2025. szeptember 11., 19:392025. szeptember 11., 19:39
A B1 Tv-nek nyilatkozva a román államfő elismerte, hogy nehézségeket okoznak a polgároknak az Ilie Bolojan vezette kormány megszorításai. Ezeknek az intézkedéseknek azonban Nicușor Dan szerint egyetlen alternatívája az lenne, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) teremt rendet a román gazdaságban.
Nicușor Dan úgy vélekedett, hogy közel másfél évre lesz szükség a gazdaság talpra állásához. „Legkésőbb 2027 elejére a gazdaság növekedésnek indul” – magyarázta az államfő. Aki arról is beszélt az interjúban, hogy „fel sem merülnek az előre hozott választások”, mert olyan instabilitást jelentenének, amelyet Románia nem engedhet meg magának. Az államfő elmondta, Románia nehéz gazdasági helyzetben van, és részben külföldi hitelekből finanszírozza a költségvetési hiányt. A kormány pedig csak akkor vehet fel megfizethető kamatú kölcsönöket a nemzetközi pénzpiacokról, ha az országban politikai stabilitás van. „Tehát szó sem lehet előre hozott választásokról” – szögezte le.
Egyébként a gazdasági növekedés 2024-ben jelentősen lelassult, 0,8 százalékos volt Romániában. A bukaresti kormány 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol ebben az évben, a várakozás azonban a legtöbb hazai elemző és nemzetközi szervezet szerint nem reális.
A Világbank a januárban becsült 2,1 százalékról 1,3 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését, ugyanakkor lefelé módosította a jövő évi GDP növekedésével kapcsolatos várakozásait is: a román össztermék 2026-ban 1,9 százalékkal nő a pénzintézet szerint, miközben januárban 2,6 százalékos bővülést vetítettek előre. 2027-re 2,5 százalékos növekedéssel számol a Világbank. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerint a román GDP 2025-ben 1,6 százalékkal fog nőni, 2026-ra 2,4 százalékos bővülést jósol a bank.
Az egyik legvitatottabb megszorítás az oktatáshoz kapcsolódik: a 2025-2026-os tanévtől 10 százalékkal emelték a pedagógusok kötelező átlagos heti óraszámát, ugyanakkor csökkentették az ösztöndíjakra fordítható összeget és növelték a kötelező osztálylétszámot. Emiatt hetek óta tart a pedagógusok és diákok tiltakozási akciósorozata.
A bukaresti kormány a múlt héten, a parlament együttes ülésén felelősséget vállalt a második deficitcsökkentő csomagért, melynek a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet is része. Az Ilie Bolojan miniszterelnök kabinetje által kidolgozott, majd a parlament előtt felelősségvállalással elfogadott jogszabály a jelenlegi 48-49 évről 65 évre emeli a nyugdíjkorhatárt a bírák és ügyészek esetében, és azt is megszabja, hogy a nyugdíj összege nem haladhatja meg az utolsó fizetés 70 százalékát a jelenlegi 100 százalék helyett. A tervezet egy tízéves átmeneti időszakot ír elő, amelynek végére a nyugdíjkorhatár 65 évre nő, míg a nyugdíjra jogosító szolgálati idő a jelenlegi 25 évről 35-re emelkedik.
Hétfőn a bukaresti szenátus és a képviselőház közös plenáris ülést tartott, melynek során a kormány az adó- és költségvetési reform második csomagjának öt törvénytervezetéért vállalt felelősséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!