Nicușor Dan rossznak tartja a Valutaalap nyújtotta alternatívát
Fotó: Presidency.ro
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
2025. szeptember 11., 19:332025. szeptember 11., 19:33
2025. szeptember 11., 19:392025. szeptember 11., 19:39
A B1 Tv-nek nyilatkozva a román államfő elismerte, hogy nehézségeket okoznak a polgároknak az Ilie Bolojan vezette kormány megszorításai. Ezeknek az intézkedéseknek azonban Nicușor Dan szerint egyetlen alternatívája az lenne, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) teremt rendet a román gazdaságban.
Nicușor Dan úgy vélekedett, hogy közel másfél évre lesz szükség a gazdaság talpra állásához. „Legkésőbb 2027 elejére a gazdaság növekedésnek indul” – magyarázta az államfő. Aki arról is beszélt az interjúban, hogy „fel sem merülnek az előre hozott választások”, mert olyan instabilitást jelentenének, amelyet Románia nem engedhet meg magának. Az államfő elmondta, Románia nehéz gazdasági helyzetben van, és részben külföldi hitelekből finanszírozza a költségvetési hiányt. A kormány pedig csak akkor vehet fel megfizethető kamatú kölcsönöket a nemzetközi pénzpiacokról, ha az országban politikai stabilitás van. „Tehát szó sem lehet előre hozott választásokról” – szögezte le.
Egyébként a gazdasági növekedés 2024-ben jelentősen lelassult, 0,8 százalékos volt Romániában. A bukaresti kormány 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol ebben az évben, a várakozás azonban a legtöbb hazai elemző és nemzetközi szervezet szerint nem reális.
A Világbank a januárban becsült 2,1 százalékról 1,3 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését, ugyanakkor lefelé módosította a jövő évi GDP növekedésével kapcsolatos várakozásait is: a román össztermék 2026-ban 1,9 százalékkal nő a pénzintézet szerint, miközben januárban 2,6 százalékos bővülést vetítettek előre. 2027-re 2,5 százalékos növekedéssel számol a Világbank. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerint a román GDP 2025-ben 1,6 százalékkal fog nőni, 2026-ra 2,4 százalékos bővülést jósol a bank.
Az egyik legvitatottabb megszorítás az oktatáshoz kapcsolódik: a 2025-2026-os tanévtől 10 százalékkal emelték a pedagógusok kötelező átlagos heti óraszámát, ugyanakkor csökkentették az ösztöndíjakra fordítható összeget és növelték a kötelező osztálylétszámot. Emiatt hetek óta tart a pedagógusok és diákok tiltakozási akciósorozata.
A bukaresti kormány a múlt héten, a parlament együttes ülésén felelősséget vállalt a második deficitcsökkentő csomagért, melynek a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet is része. Az Ilie Bolojan miniszterelnök kabinetje által kidolgozott, majd a parlament előtt felelősségvállalással elfogadott jogszabály a jelenlegi 48-49 évről 65 évre emeli a nyugdíjkorhatárt a bírák és ügyészek esetében, és azt is megszabja, hogy a nyugdíj összege nem haladhatja meg az utolsó fizetés 70 százalékát a jelenlegi 100 százalék helyett. A tervezet egy tízéves átmeneti időszakot ír elő, amelynek végére a nyugdíjkorhatár 65 évre nő, míg a nyugdíjra jogosító szolgálati idő a jelenlegi 25 évről 35-re emelkedik.
Hétfőn a bukaresti szenátus és a képviselőház közös plenáris ülést tartott, melynek során a kormány az adó- és költségvetési reform második csomagjának öt törvénytervezetéért vállalt felelősséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A stratégiai jelentőségű országokra kíván összpontosítani, és a román piac kicsi – ezzel indokolják a Carrefour francia kiskereskedelmi üzletlánc vezetői azt, hogy eladják romániai üzleteiket a Pavăl Holdingnak.
Idén januárban 6312 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 0,24 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában – derül ki a cégnyilvántartási hivatal (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
Legalább 150 tartályhajó, köztük nyersolaj- és cseppfolyósított földgázt szállító hajók horgonyoztak le a Hormuzi-szoroson túli nyílt öbölben, és további tucatnyi a szoros másik oldalán.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) tavaly 33 839 adóellenőrzést végzett, 7,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – közölte vasárnap az Agerpres megkeresésére az intézmény. Az ellenőrzések 29 417 adózót érintettek.
Jelentősen emelkedhetnek az üzemanyagárak, miután az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt, amely válaszul rakéta- és dróncsapásokat intézett azon közel-keleti országok ellen, ahol amerikai támaszpontok működnek.
A piaci reakció gyors volt: jelentősen emelkedett a kőolaj ára, miután Izrael és az Egyesült Államok támadást indított az iráni terrorista állam ellen – irányította rá a figyelmet szombaton a Világgazdaság.
A közelmúltig Kolozsvár volt az a város, ahol az országban a legmagasabb áron adták el a lakásokat. Most azonban a helyzet megváltozott – irányította rá a figyelmet Daniel Crainic, az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő platform marketing igazgatója.
A gazdasági bizonytalanság miatt a romániai polgárok tudatosabban kezelik pénzügyeiket: 76 százalékuk rendszeresen nyilvántartja a kiadásait – derül ki a Raiffeisen Bank Románia és az Appinio pénteken közzétett közös felméréséből.
A téli energiaköltségek az alacsony jövedelmű háztartások esetében a jövedelem akár 50 százalékát is felemészthetik, míg a magas jövedelmű háztartások esetében viszont a számlák mindössze 2 százalékot tesznek ki – közölte az Intelligens Energia Egyesület.
Idén januárban 36,69 százalékkal 529-re nőtt a fizetésképtelen cégek és egyéni vállalkozók (PFA) száma 2025 első hónapjához viszonyítva – derül ki az Országos Cégnyilvántartási Hivatal (ONRC) honlapján pénteken közzétett adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!