Nicușor Dan rossznak tartja a Valutaalap nyújtotta alternatívát
Fotó: Presidency.ro
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
2025. szeptember 11., 19:332025. szeptember 11., 19:33
2025. szeptember 11., 19:392025. szeptember 11., 19:39
A B1 Tv-nek nyilatkozva a román államfő elismerte, hogy nehézségeket okoznak a polgároknak az Ilie Bolojan vezette kormány megszorításai. Ezeknek az intézkedéseknek azonban Nicușor Dan szerint egyetlen alternatívája az lenne, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) teremt rendet a román gazdaságban.
Nicușor Dan úgy vélekedett, hogy közel másfél évre lesz szükség a gazdaság talpra állásához. „Legkésőbb 2027 elejére a gazdaság növekedésnek indul” – magyarázta az államfő. Aki arról is beszélt az interjúban, hogy „fel sem merülnek az előre hozott választások”, mert olyan instabilitást jelentenének, amelyet Románia nem engedhet meg magának. Az államfő elmondta, Románia nehéz gazdasági helyzetben van, és részben külföldi hitelekből finanszírozza a költségvetési hiányt. A kormány pedig csak akkor vehet fel megfizethető kamatú kölcsönöket a nemzetközi pénzpiacokról, ha az országban politikai stabilitás van. „Tehát szó sem lehet előre hozott választásokról” – szögezte le.
Egyébként a gazdasági növekedés 2024-ben jelentősen lelassult, 0,8 százalékos volt Romániában. A bukaresti kormány 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol ebben az évben, a várakozás azonban a legtöbb hazai elemző és nemzetközi szervezet szerint nem reális.
A Világbank a januárban becsült 2,1 százalékról 1,3 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését, ugyanakkor lefelé módosította a jövő évi GDP növekedésével kapcsolatos várakozásait is: a román össztermék 2026-ban 1,9 százalékkal nő a pénzintézet szerint, miközben januárban 2,6 százalékos bővülést vetítettek előre. 2027-re 2,5 százalékos növekedéssel számol a Világbank. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerint a román GDP 2025-ben 1,6 százalékkal fog nőni, 2026-ra 2,4 százalékos bővülést jósol a bank.
Az egyik legvitatottabb megszorítás az oktatáshoz kapcsolódik: a 2025-2026-os tanévtől 10 százalékkal emelték a pedagógusok kötelező átlagos heti óraszámát, ugyanakkor csökkentették az ösztöndíjakra fordítható összeget és növelték a kötelező osztálylétszámot. Emiatt hetek óta tart a pedagógusok és diákok tiltakozási akciósorozata.
A bukaresti kormány a múlt héten, a parlament együttes ülésén felelősséget vállalt a második deficitcsökkentő csomagért, melynek a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet is része. Az Ilie Bolojan miniszterelnök kabinetje által kidolgozott, majd a parlament előtt felelősségvállalással elfogadott jogszabály a jelenlegi 48-49 évről 65 évre emeli a nyugdíjkorhatárt a bírák és ügyészek esetében, és azt is megszabja, hogy a nyugdíj összege nem haladhatja meg az utolsó fizetés 70 százalékát a jelenlegi 100 százalék helyett. A tervezet egy tízéves átmeneti időszakot ír elő, amelynek végére a nyugdíjkorhatár 65 évre nő, míg a nyugdíjra jogosító szolgálati idő a jelenlegi 25 évről 35-re emelkedik.
Hétfőn a bukaresti szenátus és a képviselőház közös plenáris ülést tartott, melynek során a kormány az adó- és költségvetési reform második csomagjának öt törvénytervezetéért vállalt felelősséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!