Nicușor Dan rossznak tartja a Valutaalap nyújtotta alternatívát
Fotó: Presidency.ro
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
2025. szeptember 11., 19:332025. szeptember 11., 19:33
2025. szeptember 11., 19:392025. szeptember 11., 19:39
A B1 Tv-nek nyilatkozva a román államfő elismerte, hogy nehézségeket okoznak a polgároknak az Ilie Bolojan vezette kormány megszorításai. Ezeknek az intézkedéseknek azonban Nicușor Dan szerint egyetlen alternatívája az lenne, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) teremt rendet a román gazdaságban.
Nicușor Dan úgy vélekedett, hogy közel másfél évre lesz szükség a gazdaság talpra állásához. „Legkésőbb 2027 elejére a gazdaság növekedésnek indul” – magyarázta az államfő. Aki arról is beszélt az interjúban, hogy „fel sem merülnek az előre hozott választások”, mert olyan instabilitást jelentenének, amelyet Románia nem engedhet meg magának. Az államfő elmondta, Románia nehéz gazdasági helyzetben van, és részben külföldi hitelekből finanszírozza a költségvetési hiányt. A kormány pedig csak akkor vehet fel megfizethető kamatú kölcsönöket a nemzetközi pénzpiacokról, ha az országban politikai stabilitás van. „Tehát szó sem lehet előre hozott választásokról” – szögezte le.
Egyébként a gazdasági növekedés 2024-ben jelentősen lelassult, 0,8 százalékos volt Romániában. A bukaresti kormány 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol ebben az évben, a várakozás azonban a legtöbb hazai elemző és nemzetközi szervezet szerint nem reális.
A Világbank a januárban becsült 2,1 százalékról 1,3 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését, ugyanakkor lefelé módosította a jövő évi GDP növekedésével kapcsolatos várakozásait is: a román össztermék 2026-ban 1,9 százalékkal nő a pénzintézet szerint, miközben januárban 2,6 százalékos bővülést vetítettek előre. 2027-re 2,5 százalékos növekedéssel számol a Világbank. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerint a román GDP 2025-ben 1,6 százalékkal fog nőni, 2026-ra 2,4 százalékos bővülést jósol a bank.
Az egyik legvitatottabb megszorítás az oktatáshoz kapcsolódik: a 2025-2026-os tanévtől 10 százalékkal emelték a pedagógusok kötelező átlagos heti óraszámát, ugyanakkor csökkentették az ösztöndíjakra fordítható összeget és növelték a kötelező osztálylétszámot. Emiatt hetek óta tart a pedagógusok és diákok tiltakozási akciósorozata.
A bukaresti kormány a múlt héten, a parlament együttes ülésén felelősséget vállalt a második deficitcsökkentő csomagért, melynek a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet is része. Az Ilie Bolojan miniszterelnök kabinetje által kidolgozott, majd a parlament előtt felelősségvállalással elfogadott jogszabály a jelenlegi 48-49 évről 65 évre emeli a nyugdíjkorhatárt a bírák és ügyészek esetében, és azt is megszabja, hogy a nyugdíj összege nem haladhatja meg az utolsó fizetés 70 százalékát a jelenlegi 100 százalék helyett. A tervezet egy tízéves átmeneti időszakot ír elő, amelynek végére a nyugdíjkorhatár 65 évre nő, míg a nyugdíjra jogosító szolgálati idő a jelenlegi 25 évről 35-re emelkedik.
Hétfőn a bukaresti szenátus és a képviselőház közös plenáris ülést tartott, melynek során a kormány az adó- és költségvetési reform második csomagjának öt törvénytervezetéért vállalt felelősséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!