A román kormányfő szerint a költségvetés-kiigazítással Bukarest nyugat-európai országok példáját követi
Fotó: Gov.ro
Jóváhagyta a román kormány hétfői ülésén az állami költségvetés, a társadalombiztosítási költségvetés, valamint a munkanélküli ellátási rendszer költségvetésének kiigazítását – jelentette be az ülést követően a pénzügyminiszter.
2024. szeptember 23., 18:152024. szeptember 23., 18:15
Marcel Boloş szerint a tervezet kidolgozásakor figyelembe vették az Országos Előrejelzési és Prognózis Bizottság (CNSP) makrogazdasági előrejelzéseit. Ennek megfelelően 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel és 1768,8 milliárd lej értékű hazai össztermékkel (GDP) számoltak.
A tárcavezető elmondta, a hatékonyabb adóbegyűjtés 10,4 milliárd lejes, a részleges adóamnesztiáról szóló 2024/107-es rendelet pedig 7,9 milliárd lejes többletbevételt biztosít az államkasszának, ugyanakkor a költségvetési hiánycélt a korábbi 5 százalékról 6,94 százalékra módosították.
Így biztosítani tudják az alapokat az oktatási és az egészségügyi dolgozók, illetve más közalkalmazottak megemelt béreinek kifizetésére, 10,4 milliárd lejt fordítanak erre a célra. Ugyanakkor az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) 11,3 milliárd lejt, az oktatási minisztérium 4,6 milliárd lejt kap. A vissza nem térítendő forrásokból finanszírozott programok folytatására összesen 25,2 milliárd lejt különítettek el, ebből 2 milliárd lejt kap a regionális fejlesztési minisztérium, 3,2 milliárd lejt az európai beruházások és projektek minisztériuma, 5 milliárd lejt a szállításügyi minisztérium, 4 milliárd lejt a mezőgazdasági minisztérium és 11 milliárd lejt a pénzügyi tárca. A helyi önkormányzatok között 2,6 milliárd lejt osztanak szét – tette hozzá Marcel Boloş.
A kormányfő szerint „Románia fejlesztésére” fordítják az év első nyolc hónapjában befolyt többletbevételt. Természetesnek nevezte, hogy a „rekordszintű beruházások” mellett a GDP-arányos költségvetési hiány is nő, a 6,9 százalékos deficit azonban szerinte fenntartható. „Hiszen minden 10 lejből 8,5 lejt sztrádákra, kórházakra, iskolákra, víz- és gázhálózatokra és egyéb helyi érdekeltségű projektekre fordítunk” – jelentette ki Ciolacu.
A kormányfő rámutatott, ezzel a költségvetés-kiigazítással a kormány olyan országok példáját követi, mint Németország, Olaszország, Franciaország vagy Spanyolország, amelyek ugyanezt az eljárást alkalmazták, és az európai gazdaság hajtómotorjaivá váltak. „Most mi is ezt tesszük, mert Románia politikailag kellőképpen érett ahhoz, hogy ilyen döntéseket hozzon. Egyáltalán nem tartok ettől, mert a fenntarthatóság azt jelenti: nem csak fogyasztásra fordítjuk a pénzt, hanem komoly beruházási tervvel állunk elő” – fogalmazott a szociáldemokrata miniszterelnök.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!