Cord Meier-Klodt német nagykövet és Klaus Sifft ír alá támogatási szerződést
Fotó: Német nagykövetség
Csendben, a sajtó érdeklődési körén kívül működik Brassó megyei székhellyel az erdélyi szász közösség boldogulását gazdaságfejlesztési programokkal is támogató Saxonia Alapítvány. Eddig mintegy ezer, zömmel dél-erdélyi cég kapott németországi kormányzati forrásokból is származó kamatmentes hitelt. Az alapítvány elnöke szerint Klaus Iohannis államfő régebben sem érdeklődött a német közösség gazdasági gondjai iránt.
2020. június 12., 15:222020. június 12., 15:22
2020. június 12., 17:592020. június 12., 17:59
Viszonylag kevesen ismerik Erdélyben a barcarozsnyói (Brassó megye) székhelyű Saxonia Alapítvány tevékenységét. Az erdélyi szászok szociális és gazdasági támogatására létrehozott nonprofit szervezet közel három évtizede közvetíti a német kormány költségvetési támogatását és a Németországban élő szász szervezetek adományait az erdélyi szászok irányába.
szemben az erdélyi magyarság gazdasági támogatására négy évvel ezelőtt létrehozott marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvánnyal, amelyet diszkriminációval vádolnak, mert úgymond a magyar kisebbséget támogatja.
A kettős mérce azért is elgondolkodtató, mert az 1989-es rendszerváltás után számbelileg drasztikusan megfogyatkozott szász közösség tagjait (a 2011-es népszámlálás idején 36 ezren vallották magukat német nemzetiségűnek Romániában) az utóbbi három évtizedben a Saxonia Alapítvány is átfogó gazdaságfejlesztési programmal támogatta.
A munkáját német alapossággal és csendben végző Saxonia Alapítványt nem zaklatják tehát a román újságírók. Az alapítvány hírverése elenyésző. Aki ráakad a honlapjára, az egy szerény internetes felületen szerez tudomást létezéséről és programjairól. A honlap tanúsága szerint elsősorban idős szász embereknek nyújtanak szociális segítséget, de ha az érdeklődő tovább keres, akkor a német–román nyelvű weboldal egyik alkönyvtárában német nyelven ráakad a gazdasági támogatások hírére is.
Ezekre azonban nemcsak a német kisebbség tagjai jogosultak, hanem minden olyan vállalkozó, aki kapcsolatban áll a német közösséggel Fehér, Maros, Hargita, Kovászna, Brassó, Szeben és Hunyad megyében. Támogatást ugyanakkor az kaphat, aki megfelel a jogosultsági kritériumoknak. A rövid tájékoztató szerint legfeljebb 35 ezer euró értékű projektek finanszírozhatók. A pályázati összegek termelési és felszerelési források beszerzésére használhatók.
Erről Klaus-Harald Sifft, a Saxonia Alapítvány ügyvezető igazgatója a Krónikának azt mondta, a gazdasági segítségnek kezdettől fogva az a célja, hogy az erdélyi vállalkozók – nemzetiségi hovatartozástól függetlenül – munkahelyeket teremtsenek. „A támogatottak egy része valóban a szász közösség soraiból kerül ki: célunk az, hogy Erdélyben, szülőföldjükön maradjanak. Ugyanakkor gondoljunk arra, hogy sok szász nemzetiségű munkavállaló román vállalkozók cégeinél dolgozik. Amennyiben ezek a pályázó cégek megfelelnek az alapítvány által követelt támogatási feltételeknek, a vállalat hozzájut a finanszírozáshoz, ami gyakorlatilag kamat nélküli visszatérítendő hitel” – fogalmazott a barcarozsnyói szervezet vezetője.
A programbeli támogatásokat a partiumi sváb közösségek sem igényelhetik. A szász lakosság nagyarányú fogyása következtében az elnök szerint a pályázatok mintegy 70 százalékát román vállalkozók, 20 százalékát magyarok és 10 százalékát szász cégtulajdonosok nyerik el.
A Saxonia Alapítvány panziót is működtet a Brassó megyei Barcarozsnyón működő székhelyén
Fotó: Casasaxonia.ro
1992-es indulásakor a Saxonia Alapítvány szociális szervezetként működött; a Münchenben élő, Erdélyből kivándorolt szászok kezdeményezésére és anyagi támogatásával jött létre.
– magyarázza az indulás körülményeit Klaus Sifft.
Az alapítvány forrásainak csupán egy része érkezik a német költségvetésből, és igen jelentős a Németországban élő szász közösségek pénzadománya. Az alapítvány éves költségvetéséből mára nagyobb részt tesznek ki a Németországban élő szászok pénzadományai, mint közvetlenül a német költségvetésből átutalt összeg. A német költségvetési támogatás ugyanis az évek során változott.
Klaus Sifft szerint alapítványként nincsenek könnyű helyzetben, mert nemcsak a román hatóságok ellenőrzik munkájukat, hanem a németországi számvevőszék is, ezért minden pályázatuk igen szigorú feltételeknek felel meg. Gazdasági pályázataikat – amelyek maximum öt évre szóló, kamatmentes hitelt jelentenek – olyan cégek vehetik igénybe, amelyeknek gazdasági mutatói garanciát jelentenek arra, hogy a vállalkozás képes visszafizetni a 35 ezer eurós hitelkeretet.
Az elnök szerint az alapítvány működését az 1992-ben aláírt román–német barátsági szerződés szabályozza. Kérdésünkre, hogy a 28 évvel ezelőtt kötött egyezményt nem kellett-e újratárgyalni Románia európai uniós csatlakozását követően, az alapítvány elnöke szerint erre nem volt szükség, a román fél sem kérte, másrészt az alapítvány nem használ fel uniós forrásokat.
– fogalmazott Sifft. Cord Meier-Klodt, Németország bukaresti nagykövete egyébként 1,35 millió eurós támogatási szerződést írt alá egy évvel ezelőtt a Saxonia Alapítvány vezetőjével, a megállapodás alapján a romániai német nyelvű oktatásban részt vevő 730 pedagógus és 200 óvónő részesül a német állam biztosította anyagi támogatásban.
Gazdasági támogatásával a Saxonia Alapítvány 25 év alatt mintegy ezer erdélyi céget segített, és számításaik szerint tízezer új munkahelyet hoztak létre a szolgáltatások, az ipar, a mezőgazdaság és az egészségügy területén. Az elnök szerint
Klaus Sifft szerint ma egy erdélyi fiatalnak több esélye van egy sikeres vállalkozás megalapozására Romániában, mint Németországban, ezért is bátorítja a még itt élő szász fiatalokat, hogy ne vándoroljanak el.
Kérdésünkre, hogy a szász származású Klaus Iohannis román államfőnek mekkora szerepe van a német–román gazdasági kapcsolatok erősítésében, és ezen belül az erdélyi szász közösséget támogató alapítvány munkájában, Klaus Sifft kitérő választ adott. „Nem látok kapcsolatot Klaus Iohannis személye és a német–román gazdasági kapcsolatok fejlődése között. A Romániai Német Demokrata Fórum akkor sem érdeklődött gazdasági ügyek iránt, amikor Klaus Iohannis mostani államfő volt a szervezet elnöke a kétezres években, de igaz ez az RNDF mostani elnökére is” – állapította meg a szász alapítvány vezetője.
Öt intézkedéssel készül csökkenteni a kormánykoalíció a villamos energia árát – jelentette be kedden az energiaügyi miniszter. A hatósági árplafon kivezetése és az áfa megemelése miatt sok esetben megkétszereződött az energia fogyasztói ára.
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
szóljon hozzá!