Nem szúr szemet a román hatóságoknak a szász alapítvány által működtetett erdélyi gazdaságfejlesztési program

szemben az erdélyi magyarság gazdasági támogatására négy évvel ezelőtt létrehozott marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvánnyal, amelyet diszkriminációval vádolnak, mert úgymond a magyar kisebbséget támogatja.

A kettős mérce azért is elgondolkodtató, mert az 1989-es rendszerváltás után számbelileg drasztikusan megfogyatkozott szász közösség tagjait (a 2011-es népszámlálás idején 36 ezren vallották magukat német nemzetiségűnek Romániában) az utóbbi három évtizedben a Saxonia Alapítvány is átfogó gazdaságfejlesztési programmal támogatta.

Németeket is foglalkoztató cégek pályázhatnak

A munkáját német alapossággal és csendben végző Saxonia Alapítványt nem zaklatják tehát a román újságírók. Az alapítvány hírverése elenyésző. Aki ráakad a honlapjára, az egy szerény internetes felületen szerez tudomást létezéséről és programjairól. A honlap tanúsága szerint elsősorban idős szász embereknek nyújtanak szociális segítséget, de ha az érdeklődő tovább keres, akkor a német–román nyelvű weboldal egyik alkönyvtárában német nyelven ráakad a gazdasági támogatások hírére is.

Ezekre azonban nemcsak a német kisebbség tagjai jogosultak, hanem minden olyan vállalkozó, aki kapcsolatban áll a német közösséggel Fehér, Maros, Hargita, Kovászna, Brassó, Szeben és Hunyad megyében. Támogatást ugyanakkor az kaphat, aki megfelel a jogosultsági kritériumoknak. A rövid tájékoztató szerint legfeljebb 35 ezer euró értékű projektek finanszírozhatók. A pályázati összegek termelési és felszerelési források beszerzésére használhatók.

Erről Klaus-Harald Sifft, a Saxonia Alapítvány ügyvezető igazgatója a Krónikának azt mondta, a gazdasági segítségnek kezdettől fogva az a célja, hogy az erdélyi vállalkozók – nemzetiségi hovatartozástól függetlenül – munkahelyeket teremtsenek. „A támogatottak egy része valóban a szász közösség soraiból kerül ki: célunk az, hogy Erdélyben, szülőföldjükön maradjanak. Ugyanakkor gondoljunk arra, hogy sok szász nemzetiségű munkavállaló román vállalkozók cégeinél dolgozik. Amennyiben ezek a pályázó cégek megfelelnek az alapítvány által követelt támogatási feltételeknek, a vállalat hozzájut a finanszírozáshoz, ami gyakorlatilag kamat nélküli visszatérítendő hitel” – fogalmazott a barcarozsnyói szervezet vezetője.

A programbeli támogatásokat a partiumi sváb közösségek sem igényelhetik. A szász lakosság nagyarányú fogyása következtében az elnök szerint a pályázatok mintegy 70 százalékát román vállalkozók, 20 százalékát magyarok és 10 százalékát szász cégtulajdonosok nyerik el.

– magyarázza az indulás körülményeit Klaus Sifft.

Az alapítvány forrásainak csupán egy része érkezik a német költségvetésből, és igen jelentős a Németországban élő szász közösségek pénzadománya. Az alapítvány éves költségvetéséből mára nagyobb részt tesznek ki a Németországban élő szászok pénzadományai, mint közvetlenül a német költségvetésből átutalt összeg. A német költségvetési támogatás ugyanis az évek során változott.

Klaus Sifft szerint alapítványként nincsenek könnyű helyzetben, mert nemcsak a román hatóságok ellenőrzik munkájukat, hanem a németországi számvevőszék is, ezért minden pályázatuk igen szigorú feltételeknek felel meg. Gazdasági pályázataikat – amelyek maximum öt évre szóló, kamatmentes hitelt jelentenek – olyan cégek vehetik igénybe, amelyeknek gazdasági mutatói garanciát jelentenek arra, hogy a vállalkozás képes visszafizetni a 35 ezer eurós hitelkeretet.

Az elnök szerint az alapítvány működését az 1992-ben aláírt román–német barátsági szerződés szabályozza. Kérdésünkre, hogy a 28 évvel ezelőtt kötött egyezményt nem kellett-e újratárgyalni Románia európai uniós csatlakozását követően, az alapítvány elnöke szerint erre nem volt szükség, a román fél sem kérte, másrészt az alapítvány nem használ fel uniós forrásokat.

– fogalmazott Sifft. Cord Meier-Klodt, Németország bukaresti nagykövete egyébként 1,35 millió eurós támogatási szerződést írt alá egy évvel ezelőtt a Saxonia Alapítvány vezetőjével, a megállapodás alapján a romániai német nyelvű oktatásban részt vevő 730 pedagógus és 200 óvónő részesül a német állam biztosította anyagi támogatásban.

Klaus Iohannis nem segít

Gazdasági támogatásával a Saxonia Alapítvány 25 év alatt mintegy ezer erdélyi céget segített, és számításaik szerint tízezer új munkahelyet hoztak létre a szolgáltatások, az ipar, a mezőgazdaság és az egészségügy területén. Az elnök szerint

Klaus Sifft szerint ma egy erdélyi fiatalnak több esélye van egy sikeres vállalkozás megalapozására Romániában, mint Németországban, ezért is bátorítja a még itt élő szász fiatalokat, hogy ne vándoroljanak el.

Kérdésünkre, hogy a szász származású Klaus Iohannis román államfőnek mekkora szerepe van a német–román gazdasági kapcsolatok erősítésében, és ezen belül az erdélyi szász közösséget támogató alapítvány munkájában, Klaus Sifft kitérő választ adott. „Nem látok kapcsolatot Klaus Iohannis személye és a német–román gazdasági kapcsolatok fejlődése között. A Romániai Német Demokrata Fórum akkor sem érdeklődött gazdasági ügyek iránt, amikor Klaus Iohannis mostani államfő volt a szervezet elnöke a kétezres években, de igaz ez az RNDF mostani elnökére is” – állapította meg a szász alapítvány vezetője.