
Horribilis összeg. Simona Bucura-Oprescu szerint is gyanús, hogy közel 3000 lejbe is belekerülhet egy, a nyugdíjak átszámításához szükséges igazolás
Fotó: Románia kormányA
Elképesztő, 3000 lejt közelítő összegbe is belekerülhet egy igazolás, amelyet a nyugdíj újraszámításához megkövetelnek az állami hatóságok, emiatt a munkaügyi minisztérium a Versenytanácshoz fordul.
2024. augusztus 22., 13:012024. augusztus 22., 13:01
Ezt Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter jelentette be szerdán este.
A tárcavezető közölte, azt követően terjesztette a Versenytanács elé az ügyet, hogy a minisztériumhoz panaszok érkeztek nyugdíjasoktól, akik arra panaszkodtak, hogy a már nem működő cégek nyilvántartását őrző cégek „indokolatlanul magas összegeket” számítanak fel a volt alkalmazottak költségvetési hozzájárulását igazoló igazolások kiállításáért.
A miniszter a TVR Info közszolgálati hírcsatornának nyilatkozva felvázolta az ügy hátterét is. Rámutatott: először is
„Mindent, ami után társadalombiztosítási járulékot fizettek, automatikusan figyelembe vesznek” – állította a miniszter.
Hozzátette ugyanakkor: vannak 2001 előtti nem állandó jövedelmek is, amelyekről a nyugdíjasoknak igazolást kell benyújtaniuk. A nyugdíjasoknak fel kell venniük a kapcsolatot jelenlegi munkáltatójukkal a szükséges igazolások beszerzése érdekében. Ha a régi munkáltatók már nem aktívak, akkor ahhoz a magánszolgáltatóhoz kell fordulniuk, amely átvette a munkáltatói nyilvántartást, és az igazolások kiállítása nyilvánvalóan bizonyos költségekkel jár.

A nyugdíjak újraszámolásával járó procedúra jelenlegi stádiumáról kért jelentést szerdán a munkaügyi minisztertől Marcel Ciolacu kormányfő.
A munkaügyi miniszter arra figyelmeztette a nyugdíjasokat, hogy legyenek óvatosak az archiváló cégek által felszámított díjakkal kapcsolatban:
„Figyeljenek oda, hogyan számolják ki ezeket a költségeket” – mutatott rá. A tárcavezető elmondta,
„Beadványokat kaptunk, amelyeket átirányítottunk az Országos Levéltárhoz, amely a magánlevéltárakat ellenőrzi. Az ellenőrzések után olyan helyzeteket találtunk, amikor az archívumok magasabb vagy indokolatlan összeget számoltak fel. Az ügyet a Versenytanácshoz is továbbítottuk, hogy ellenőrizze, nem tisztességtelen-e ezeknek a cégeknek a gyakorlata” – mondta a munkaügyi miniszter.

Negatív kampány zajlik a nyugdíjtörvény kapcsán, figyelmen kívül hagyva annak pozitív elemeit – jelentette ki Daniel Baciu, az Országos Nyugdíjpénztár elnöke hétfőn.
Az ügyre az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) is felhívta a figyelmet, és
A BNS egyúttal arra is rámutatott, hogy az állami hatságoknak is szerepők van a díjszabás megállapításában.
„2024. szeptember 1-jétől hatályba lép a 360/2023. számú törvény, amely lehetővé teszi a nyugdíjasok számára, hogy nyugdíjukat a tevékenységük során megkeresett bruttó jövedelem alapján számítsák újra. Ezzel összefüggésben a BNS felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi, az Országos Nyugdíjpénztár elnökének 299/2023. számú rendeletében meghatározott árszint túlságosan magas, és meghaladja a nyugdíjasok pénzügyi lehetőségeit, különösen a minimál- vagy átlagnyugdíjjal rendelkezőkét!” – írja a BNS.
Ugyanakkor a 2024. július 22-i 712. számú Hivatalos Közlönyben közzétett 237/2024. számú törvény által bevezetett új rendelkezések értelmében
Ez a jogszabályi változás tehát közvetlenül az Országos Levéltárra ruházza a méltányos és megfizethető díjak megtárgyalásának és megállapításának felelősségét, figyelembe véve a kiszolgáltatott csoportok, például a nyugdíjasok szociális és gazdasági helyzetét.

Több mint félmillió nyugdíj-újraszámítási végzést kézbesített ki a Román Posta pénteken, a szétosztás első napján – közölte az állami vállalat.
„A BNS elfogadhatatlannak tartja, hogy a romániai nyugdíjasokat, akik amúgy is gazdasági nehézségekkel küzdenek, a nyugdíjuk újraszámításához szükséges dokumentumok kiállításáért fizetendő hatalmas díjak miatt akadályozzák abban, hogy törvényes jogaikat érvényesíthessék! Például a 25 évre szóló jövedelemigazolás megszerzésének díja meghaladhatja a 2800 lejt, áfa nélkül (fix adminisztrációs díj = 101 lej, kutatási díj 81 lej/év x 25 év = 2025 lej, jövedelemigazolás kiállításának díja = 27 lej/év x 25 év = 675 lej, összesen = 2801 lej, áfa nélkül)” – mutat rá a szakszervezeti tömb.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
szóljon hozzá!