Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint

miután tavaly a deficit elérte a GDP 9,3 százalékát, ami a legmagasabb szint az EU-ban, és egyben a legmagasabb arány a 2009-es 9,4 százalékos rekord óta, beleértve a 9,2 százalékos szintet is, ami a pandémia miatt alakult így.

A nehéz költségvetési helyzet pedig azt jelenti, hogy a leendő kormánynak gyorsan kell cselekednie az államháztartás stabilizálása érdekében, és számos elemző szerint a legvalószínűbb, hogy egy esetleges adóemelés már a döntést követő hónaptól életbe lép.

Az Profit.ro újságírója szerint az egyik hónapról a másikra könnyen emelhető adónem az áfa és a jövedéki adók.

Az áfa egy százalékpontos emelése egy év alatt mintegy 6 milliárd lej bevételt hoz. Mivel fél évre vonatkozna, a két százalékpontos emelés a számítások szerint szintén 6 milliárd lejes bevételt jelent.

A többi adónemet 2026. január 1-jétől emelhetné a következő kormány elemzők szerint.

korábban írtuk

Elemző a gazdaság alakulásáról: nincs pozitív forgatókönyv az idei évre

Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.

„A hiány csökkentése feltétlenül szükséges”

„A választások eredményétől függetlenül a hiányt csökkenteni kell – és valószínűleg csökkenteni is fogják –, mert ellenkező esetben a finanszírozási költségek jelentősen emelkedhetnek. Meggyőző költségvetési csomag nélkül véleményünk szerint jelentős az ország leminősítésének valószínűsége” – értékelt a Profit.ro megkeresésére Ștefan Posea, az ING Bank Románia közgazdásza, aki szerint

„A hiány csökkentése feltétlenül szükséges. Ha a GDP 9 százaléka felett maradunk, akkor veszélyzónába kerülünk, és reális a kockázata annak, hogy a hitelminősítést bóvlira (angolul junk, ami a befektetésre nem ajánlott kategória – szerk. megj.) rontják. Egy koherens és jól kalibrált költségvetési csomag, amelyet a lehető leghamarabb elfogadnánk, valószínűleg megnyugtatná a piaci feszültségeket” – fogalmazta meg az elemző.

Aki választ próbált adni arra a mindenkiben felmerülő kérdésre is: hogyan képzelne el ő egy ilyen költségvetési csomagot.

Nem mindegy, hogyan hajtják végre ezeket, de Románia esetében a végrehajtás gyorsasága is számít. A legfontosabb intézkedések célja a hatékonyabb adóbehajtás és a szürkegazdaság elleni küzdelem, amelyet az ANAF digitalizációs reformjai, valamint az állami kiadások átcsoportosítása segít. A rövid határidő, amelyen belül az intézkedéseknek eredményt kell hozniuk, az egyik fő adó emelését is eredményezheti” – részletezte Posea azt követően, hogy minap a Költségvetési Tanács elnöke is „elkerülhetetlen” adóemelésről beszélt, és Ilie Bolojan ügyvivő államfő sem zárta ki annak a lehetőségét, hogy ezt valamilyen formában meg kell lépni a deficit visszaszorítása érdekében.

korábban írtuk

Borús kilátások: rontotta Románia gazdasági növekedési kilátásait az EBRD

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.

Árfolyam: nem látnak okot a túlzott aggodalomra

A közgazdász beszélt ugyanakkor a lej gyengüléséről is.

A pártok közötti tárgyalások egy új, teljes jogkörrel rendelkező kormány megalakításáról elhúzódhatnak, és ez újabb bizonytalanságot hozott a pénzügyi piacokra. Ez újabb kérdéseket vetett fel az ország besorolásának esetleges leminősítésével kapcsolatban, és a piaci szereplők most már egyre inkább számolnak ezzel a valószínűséggel” – vélekedett Ștefan Posea.

„Fontos azonban a tágabb képet is nézni: a pénzügyi piacokon gyakran előfordulhatnak ilyen volatilitási epizódok, amelyek akkor enyhülnek, amikor újra összhangba kerülnek a gazdasági alapelvekkel. Jelen pillanatban nem tartjuk szükségesnek, hogy megváltoztassuk az ING Bank év végi, 5,05 lej/euró árfolyam-előrejelzését. Ez nem zárja ki, hogy a közeljövőben az árfolyam 5,10 közelében marad” – véli Posea.

korábban írtuk

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is

Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.

És a kamatokkal mi lesz?

Az állampapírok után fizetett és a bankközi kamatok kapcsán pedig úgy vélekedett: „ez egy természetes piaci reakció a költségvetési és politikai bizonytalanságra. Egyértelmű hiánycsökkentési terv hiányában a befektetők magasabb kockázati felárat követelnek a kormány finanszírozásáért. Románia pedig – a jelentős hiány és hosszan tartó bizonytalanság miatt – korábban és intenzívebben érzi ezeket a feszültségeket, mint más gazdaságok”.

Ugyanakkor banki elemzők korábban arra számítottak, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) – amelynek amúgy június 16-án, pénteken lesz a soron következő kamatdöntő ülése – idén csökkenteni fogja a kamatlábakat, az elmúlt valamivel több mint egy történései viszont már megvilágításba helyezik a korábbi előrejelzéseket.

Ha gyorsan megjelenik egy világos deficitcsökkentési terv, akkor újra megnyílik a tér a monetáris lazítás előtt. Ennek hiányában azonban a román jegybanknak óvatosnak kell maradnia. Az árfolyam leértékelődéséből eredő inflációs nyomás is alakítja a mutatót” – mondta a közgazdász.

Mint ismeretes, az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden bejelentette adatsorok szerint áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában. A Román Nemzeti Bank legutóbbi előrejelzésében a korábbi 3,5 százalékról 3,8 százalékra módosította a 2025 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2026 végére pedig 3,1 százalékos inflációra számít.