Nem áll jól Románia szénája. A 10 éves lejáratú kötvények ára megduplázódott, a rövid lejáratú hitelek kamatai már öt-, sőt hatszor magasabbak, mint nyolc évvel ezelőtt
Fotó: Pixabay
Az elmúlt héten szinte naponta emelkedtek a román 10 éves lejáratú román állampapírok hozamai. A hat hónappal ezelőttihez képest 22 bázispontos volt az államkötvényhozamok emelkedése, olyan körülmények között, hogy a világ központi bankjai, köztük a romániai jegybank is, kamatot csökkentettek.
2024. november 13., 17:472024. november 13., 17:47
A nyolc évvel ezelőtti szinthez képest Románia 10 éves lejáratú állampapírjai után fizetett hozam megduplázódott. Így a 2016 decemberi 3,47 százalékosról 2024 novemberére 6,97 százalékos szintet ért el, november 7-én és 8-án pedig 7,02 százalékon jegyezték a román értékpapírokat – irányítja rá a figyelmet az Economica.net gazdasági portál friss elemzése.
A 10 éves és a 2 éves államkötvények hozama közötti különbség 97 bázispont, vagyis a hosszú lejáratú kötvények hozama jellemzően magasabb, mint a rövid lejáratúaké – húzza alá az elemzés.
Az Economica elemzése szerint Romániának 2024-ben mintegy 130 milliárd lejt kell fizetnie az államadósság után, ebből 35 milliárd lej a kamat, 2025-ben 111 milliárd lejt kell fizetni. Adrian Codîrlașu gazdasági elemző, a CFA alelnöke kiszámolta, hogy
Mint ismeretes, a román jegybank legutóbb augusztusban csökkentette az alapkamatot, akkor 6,5 százalékos szintet állapítottak meg, amelyet azóta is tartanak.
A Standard & Poor's szerint Románia hitelminősítése BBB-, ami azt jelenti, hogy a nemzetközi hitelminősítő változatlanul stabil kilátás mellett továbbra is befektetésre ajánlja Romániát. Legutóbbi figyelmeztetéseik szerint azonban javítana Románia adósosztályzatán a költségvetési deficit és az államadósság jelentős csökkentése.
Miközben az elemzők rövidtávon az adók és illetékek emelését várják a gyorsan növekvő költségvetési hiány letörésére, a bukaresti kormány boszorkánykonyhájában elkészült egy, a deficit csökkentését célzó hosszú távú, hétéves terv.
Ugyanis, ha nem sikerül csökkenteni a deficitet, az abban is visszaüthet, hogy Románia elveszíti a hitelezők bizalmát – figyelmeztetett nemrég a Krónikának adott interjúban Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsi tagja.
„Ha a probléma nem oldódik meg (utalt az óriásira duzzadt költségvetési hiányra – szerk. megj.), nem történnek határozott lépések, akkor
– kongatta meg a vészharangot a makrogazdasági szakember, aki amúgy az év végére 8 százalék körüli deficitet vár, miután a bukaresti kormány túlköltekezett az idei választási szuperévben.
Nincs sok mozgástere a román kormánynak, a korábbi túlköltekezés miatt most mindenképp megszorító intézkedésekre van szükség – véli Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.
Mint ismeretes, nemrég a kormány is kénytelen volt beismerni, hogy lehetetlenség tartani a 2024-es állami költségvetés sarokszámainál megjelölt 5 százalékos deficitcélt, és 6,9 százalékra emelte az értéket. Az Európai Bizottság becslései szerint eközben a deficit még ennél is magasabb lesz, 7 százalék körül alakul, és még pesszimistább a Költségvetési Tanács, amelynek előrejelzése szerint Románia valószínűleg 8 százalékos költségvetési hiánnyal fogja zárni ezt az évet.
Októberben 4,67 százalékra nőtt az éves infláció, az élelmiszerek 4,75 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 3,45 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 7,66 százalékkal nőtt éves összevetésbe.
Az idei első kilenc hónapban 19,777 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, 23,12 százalékkal nagyobb, mint 2023 azonos időszakában – tájékoztatott szerdán a Román Nemzeti Bank. Az Agerpres áltla ismertetett közlemény szerint az áruforgalmi egyenleg 2,840 milliárd euróval magasabb deficitet, a szolgáltatási egyenleg 1,342 milliárd euróval alacsonyabb többletet, az elsődleges jövedelmek egyenlege 66 millió euróval kisebb hiányt, a másodlagos jövedelmek egyenlege pedig 402 millió euróval magasabb többletet mutatott.
A jegybank adatai szerint 2024 januárja és szeptembere között a teljes külső adósság 17,846 millió euróval 186,181 milliárd euróra nőtt. A hosszú lejáratú külső adósság 2024. szeptember 30-án 138,823 milliárd eurót, a teljes külső adósság 74,6 százalékát tette ki, ami 13,7 százalékkal volt több, mint 2023. december 31-én. A rövid lejáratú külső adósság 47,358 milliárd eurót, a teljes külső adósság 25,4 százalékát tette ki, ami 2,4 százalékkal volt több, mint a tavalyi év végén.
A hosszú távú adósságszolgálati ráta 2024 szeptemberében 16,3 százalék volt, szemben a 2023-as 18 százalékkal. Az áruk és szolgáltatások importfedezettsége 2024. szeptember 30-án 6,1 hónap volt, szemben a 2023. december 31-i 5,6 hónappal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!