Nem áll jól Románia szénája. A 10 éves lejáratú kötvények ára megduplázódott, a rövid lejáratú hitelek kamatai már öt-, sőt hatszor magasabbak, mint nyolc évvel ezelőtt
Fotó: Pixabay
Az elmúlt héten szinte naponta emelkedtek a román 10 éves lejáratú román állampapírok hozamai. A hat hónappal ezelőttihez képest 22 bázispontos volt az államkötvényhozamok emelkedése, olyan körülmények között, hogy a világ központi bankjai, köztük a romániai jegybank is, kamatot csökkentettek.
2024. november 13., 17:472024. november 13., 17:47
A nyolc évvel ezelőtti szinthez képest Románia 10 éves lejáratú állampapírjai után fizetett hozam megduplázódott. Így a 2016 decemberi 3,47 százalékosról 2024 novemberére 6,97 százalékos szintet ért el, november 7-én és 8-án pedig 7,02 százalékon jegyezték a román értékpapírokat – irányítja rá a figyelmet az Economica.net gazdasági portál friss elemzése.
A 10 éves és a 2 éves államkötvények hozama közötti különbség 97 bázispont, vagyis a hosszú lejáratú kötvények hozama jellemzően magasabb, mint a rövid lejáratúaké – húzza alá az elemzés.
Az Economica elemzése szerint Romániának 2024-ben mintegy 130 milliárd lejt kell fizetnie az államadósság után, ebből 35 milliárd lej a kamat, 2025-ben 111 milliárd lejt kell fizetni. Adrian Codîrlașu gazdasági elemző, a CFA alelnöke kiszámolta, hogy
Mint ismeretes, a román jegybank legutóbb augusztusban csökkentette az alapkamatot, akkor 6,5 százalékos szintet állapítottak meg, amelyet azóta is tartanak.
A Standard & Poor's szerint Románia hitelminősítése BBB-, ami azt jelenti, hogy a nemzetközi hitelminősítő változatlanul stabil kilátás mellett továbbra is befektetésre ajánlja Romániát. Legutóbbi figyelmeztetéseik szerint azonban javítana Románia adósosztályzatán a költségvetési deficit és az államadósság jelentős csökkentése.
Miközben az elemzők rövidtávon az adók és illetékek emelését várják a gyorsan növekvő költségvetési hiány letörésére, a bukaresti kormány boszorkánykonyhájában elkészült egy, a deficit csökkentését célzó hosszú távú, hétéves terv.
Ugyanis, ha nem sikerül csökkenteni a deficitet, az abban is visszaüthet, hogy Románia elveszíti a hitelezők bizalmát – figyelmeztetett nemrég a Krónikának adott interjúban Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsi tagja.
„Ha a probléma nem oldódik meg (utalt az óriásira duzzadt költségvetési hiányra – szerk. megj.), nem történnek határozott lépések, akkor
– kongatta meg a vészharangot a makrogazdasági szakember, aki amúgy az év végére 8 százalék körüli deficitet vár, miután a bukaresti kormány túlköltekezett az idei választási szuperévben.
Nincs sok mozgástere a román kormánynak, a korábbi túlköltekezés miatt most mindenképp megszorító intézkedésekre van szükség – véli Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.
Mint ismeretes, nemrég a kormány is kénytelen volt beismerni, hogy lehetetlenség tartani a 2024-es állami költségvetés sarokszámainál megjelölt 5 százalékos deficitcélt, és 6,9 százalékra emelte az értéket. Az Európai Bizottság becslései szerint eközben a deficit még ennél is magasabb lesz, 7 százalék körül alakul, és még pesszimistább a Költségvetési Tanács, amelynek előrejelzése szerint Románia valószínűleg 8 százalékos költségvetési hiánnyal fogja zárni ezt az évet.
Októberben 4,67 százalékra nőtt az éves infláció, az élelmiszerek 4,75 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 3,45 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 7,66 százalékkal nőtt éves összevetésbe.
Az idei első kilenc hónapban 19,777 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, 23,12 százalékkal nagyobb, mint 2023 azonos időszakában – tájékoztatott szerdán a Román Nemzeti Bank. Az Agerpres áltla ismertetett közlemény szerint az áruforgalmi egyenleg 2,840 milliárd euróval magasabb deficitet, a szolgáltatási egyenleg 1,342 milliárd euróval alacsonyabb többletet, az elsődleges jövedelmek egyenlege 66 millió euróval kisebb hiányt, a másodlagos jövedelmek egyenlege pedig 402 millió euróval magasabb többletet mutatott.
A jegybank adatai szerint 2024 januárja és szeptembere között a teljes külső adósság 17,846 millió euróval 186,181 milliárd euróra nőtt. A hosszú lejáratú külső adósság 2024. szeptember 30-án 138,823 milliárd eurót, a teljes külső adósság 74,6 százalékát tette ki, ami 13,7 százalékkal volt több, mint 2023. december 31-én. A rövid lejáratú külső adósság 47,358 milliárd eurót, a teljes külső adósság 25,4 százalékát tette ki, ami 2,4 százalékkal volt több, mint a tavalyi év végén.
A hosszú távú adósságszolgálati ráta 2024 szeptemberében 16,3 százalék volt, szemben a 2023-as 18 százalékkal. Az áruk és szolgáltatások importfedezettsége 2024. szeptember 30-án 6,1 hónap volt, szemben a 2023. december 31-i 5,6 hónappal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!