Nem áll jól Románia szénája. A 10 éves lejáratú kötvények ára megduplázódott, a rövid lejáratú hitelek kamatai már öt-, sőt hatszor magasabbak, mint nyolc évvel ezelőtt
Fotó: Pixabay
Az elmúlt héten szinte naponta emelkedtek a román 10 éves lejáratú román állampapírok hozamai. A hat hónappal ezelőttihez képest 22 bázispontos volt az államkötvényhozamok emelkedése, olyan körülmények között, hogy a világ központi bankjai, köztük a romániai jegybank is, kamatot csökkentettek.
2024. november 13., 17:472024. november 13., 17:47
A nyolc évvel ezelőtti szinthez képest Románia 10 éves lejáratú állampapírjai után fizetett hozam megduplázódott. Így a 2016 decemberi 3,47 százalékosról 2024 novemberére 6,97 százalékos szintet ért el, november 7-én és 8-án pedig 7,02 százalékon jegyezték a román értékpapírokat – irányítja rá a figyelmet az Economica.net gazdasági portál friss elemzése.
A 10 éves és a 2 éves államkötvények hozama közötti különbség 97 bázispont, vagyis a hosszú lejáratú kötvények hozama jellemzően magasabb, mint a rövid lejáratúaké – húzza alá az elemzés.
Az Economica elemzése szerint Romániának 2024-ben mintegy 130 milliárd lejt kell fizetnie az államadósság után, ebből 35 milliárd lej a kamat, 2025-ben 111 milliárd lejt kell fizetni. Adrian Codîrlașu gazdasági elemző, a CFA alelnöke kiszámolta, hogy
Mint ismeretes, a román jegybank legutóbb augusztusban csökkentette az alapkamatot, akkor 6,5 százalékos szintet állapítottak meg, amelyet azóta is tartanak.
A Standard & Poor's szerint Románia hitelminősítése BBB-, ami azt jelenti, hogy a nemzetközi hitelminősítő változatlanul stabil kilátás mellett továbbra is befektetésre ajánlja Romániát. Legutóbbi figyelmeztetéseik szerint azonban javítana Románia adósosztályzatán a költségvetési deficit és az államadósság jelentős csökkentése.
Miközben az elemzők rövidtávon az adók és illetékek emelését várják a gyorsan növekvő költségvetési hiány letörésére, a bukaresti kormány boszorkánykonyhájában elkészült egy, a deficit csökkentését célzó hosszú távú, hétéves terv.
Ugyanis, ha nem sikerül csökkenteni a deficitet, az abban is visszaüthet, hogy Románia elveszíti a hitelezők bizalmát – figyelmeztetett nemrég a Krónikának adott interjúban Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsi tagja.
„Ha a probléma nem oldódik meg (utalt az óriásira duzzadt költségvetési hiányra – szerk. megj.), nem történnek határozott lépések, akkor
– kongatta meg a vészharangot a makrogazdasági szakember, aki amúgy az év végére 8 százalék körüli deficitet vár, miután a bukaresti kormány túlköltekezett az idei választási szuperévben.
Nincs sok mozgástere a román kormánynak, a korábbi túlköltekezés miatt most mindenképp megszorító intézkedésekre van szükség – véli Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.
Mint ismeretes, nemrég a kormány is kénytelen volt beismerni, hogy lehetetlenség tartani a 2024-es állami költségvetés sarokszámainál megjelölt 5 százalékos deficitcélt, és 6,9 százalékra emelte az értéket. Az Európai Bizottság becslései szerint eközben a deficit még ennél is magasabb lesz, 7 százalék körül alakul, és még pesszimistább a Költségvetési Tanács, amelynek előrejelzése szerint Románia valószínűleg 8 százalékos költségvetési hiánnyal fogja zárni ezt az évet.
Októberben 4,67 százalékra nőtt az éves infláció, az élelmiszerek 4,75 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 3,45 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 7,66 százalékkal nőtt éves összevetésbe.
Az idei első kilenc hónapban 19,777 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, 23,12 százalékkal nagyobb, mint 2023 azonos időszakában – tájékoztatott szerdán a Román Nemzeti Bank. Az Agerpres áltla ismertetett közlemény szerint az áruforgalmi egyenleg 2,840 milliárd euróval magasabb deficitet, a szolgáltatási egyenleg 1,342 milliárd euróval alacsonyabb többletet, az elsődleges jövedelmek egyenlege 66 millió euróval kisebb hiányt, a másodlagos jövedelmek egyenlege pedig 402 millió euróval magasabb többletet mutatott.
A jegybank adatai szerint 2024 januárja és szeptembere között a teljes külső adósság 17,846 millió euróval 186,181 milliárd euróra nőtt. A hosszú lejáratú külső adósság 2024. szeptember 30-án 138,823 milliárd eurót, a teljes külső adósság 74,6 százalékát tette ki, ami 13,7 százalékkal volt több, mint 2023. december 31-én. A rövid lejáratú külső adósság 47,358 milliárd eurót, a teljes külső adósság 25,4 százalékát tette ki, ami 2,4 százalékkal volt több, mint a tavalyi év végén.
A hosszú távú adósságszolgálati ráta 2024 szeptemberében 16,3 százalék volt, szemben a 2023-as 18 százalékkal. Az áruk és szolgáltatások importfedezettsége 2024. szeptember 30-án 6,1 hónap volt, szemben a 2023. december 31-i 5,6 hónappal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!