A Transilvania Bank részvényei 2,52 százalékos esést jegyeztek a profitadó hírére a börzén
Fotó: Rostás Szabolcs
Enyhe pánik tört ki a romániai bankszektorban, miután a kormány – bevallottan olasz és magyar mintára – meglebegtette, hogy extraprofitadót vet ki a pénzintézetekre. Az intézkedésre azért van szükség, mert nem a várt mértékben folynak be az államkasszába a bevételek, közben egyre dagad az államháztartás hiánya, ezért a Ciolacu-kabinet lázasan keresi, honnan tehet szert több pénzre. A költségvetési deficit csökkentését, az állami bevételek növelését célzó intézkedés hatására esni kezdtek a pénzintézetek részvényei a bukaresti tőzsdén.
2023. szeptember 05., 19:052023. szeptember 05., 19:05
2023. szeptember 05., 19:112023. szeptember 05., 19:11
Olasz és magyar mintára extraprofitadót készül kivetni a pénzintézetekre az egyre nagyobb költségvetési hiány lefaragására, az állami bevételek növelésére kényszerült román kormány. Marcel Boloș pénzügyminiszter szerint az intézkedés lehet az egyik eleme a Marcel Ciolacu vezette balliberális kabinet által tervezett, takarékossági intézkedéseket és adókedvezmények eltörlését előirányzó törvénycsomag-tervezetnek, amelyért szeptember végén vállalhat felelősséget a kormány a parlamentben. „Az Olaszországban és Magyarországon már létező modell mintájára, valamint más uniós tagállamok által kivetett illetékekhez hasonlóan
Boloș emlékeztetett, hogy az olasz kormány nemrég bejelentette, egyszeri, 40 százalékos különadót vet ki a bankok megemelt kamatlábakból származó nyereségére és az így befolyt összeget a jelzáloghitelesek támogatására kívánja fordítani. Ugyanakkor a magyar kormány tavaly júniusban átmeneti jelleggel, a 2022-es és 2023-as évekre extraprofitadó kivetéséről döntött a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások esetében. A 10 százalékos adókulcs a bankoknál is a nettó árbevételre vonatkozik, és a rezsivéldelmi, valamint honvédelmi alapba kell befizetniük.
A román kormány bejelentése megtette a hatását, kedden csökkenni kezdtek a bankok részvényei a bukaresti értéktőzsdén (BVB). Délben a piacvezető Transilvania Bank értékpapírjai 2,52, a Román fejlesztési Bank (BRD) 3,15, míg a Patria Bank 4,19 százalékos esést jegyeztek. A pénzügyminiszter kedden visszatért a témára, és elmondta, 16 százalékos nyereségadóra, továbbá az üzleti forgalomra kivetett 1 százalékos illetékre gondoltak. Az intézkedés bevezetésével számításai szerint több mint 2 milliárd lej folyna be az államkasszába 2024-ben. Mintegy indoklásképp Boloș közölte, hogy augusztus végén a román államháztartási hiány 43 milliárd lejre hízott, ami a GDP 2,66 százalékát jelenti.
Az üzleti forgalomra kivetendő 1 százalékos illetéknek minimális profitadó jellege lesz, és a veszteséges társaságokra is vonatkozik majd. „Tanulmányoztuk ezeknek a veszteségeknek az okát, azt, hogy számos nagy cég, elsősorban a multinacinális társaságok, több tízmilliárd lejes üzleti forgalom mellett miként könyvelnek el pénzügyi veszteséget. Erre nincs magyarázat” – szögezte le a pénzügyminiszter. Kedden került nyilvánosságra az is, hogy a román kormány 10 százalékos jövedelemadóval terhelné az államkötvények kamatából származó jövedelmeket.
A pénzintézetek esetében egyébként a kormánynak van mit lefölöznie, hiszen a romániai bankok tavaly 25 százalékkal nagyobb nyereségre tettek szert, mint egy évvel korábban. A Román Nemzeti Bank (BNR) adatai alapján a pénzintézetek 2022-ben nettó 10,2 milliárd lej profitot termeltek. A bankok tavalyi rekordprofitja számottevő mértékben meghaladja az egy évvel korábban, 2021-ben jegyzett 8,17 milliárd lejes szintet.
Bukarest azután látott neki a takarékossági intézkedéseket és adókedvezmények eltörlését előirányzó csomag kidolgozásának, hogy tarthatatlanná vált az idei költségvetési törvényben rögzített, a román össztermékhez (GDP) mérten 4,4 százalékos államháztartási deficit teljesítése a tervezettől elmaradó bevételek miatt. Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök a múlt héten 5,5 százalékos GDP-arányos hiánycél elfogadtatása reményében tárgyalt az Európai Bizottság vezetőivel, de nem derült ki, eredménnyel járt-e. A kormányfő mindössze annyit szögezett le, hogy nem lehet szó a 19 százalékos forgalmi adó Brüsszel által szorgalmazott növeléséről.
Augusztus elején az állami kiadások „lehető legnagyobb mértékű” csökkentését, valamint a költségvetési bevételek növelését célzó intézkedéscsomagról állapodott meg a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL). A takarékossági intézkedések 200 ezer betöltetlen közalkalmazotti állás felszámolását, az „indokolatlan” pótlékok eltörlését, intézmények összevonását és felszámolását is jelentik. A kiadások csökkentésével év végéig mintegy 6 milliárd lejes megtakarítást akarnak elérni. Az intézkedéscsomag végleges formáját még nem hozta nyilvánosságra a pénzügyi tárca.
Multiadó, luxusadó, adókedvezmények megszüntetése – csak néhány azokból az intézkedésekből, amelyektől a román kormány az állami költségvetésben tátongó hiány csökkentését reméli.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás