A Transilvania Bank részvényei 2,52 százalékos esést jegyeztek a profitadó hírére a börzén
Fotó: Rostás Szabolcs
Enyhe pánik tört ki a romániai bankszektorban, miután a kormány – bevallottan olasz és magyar mintára – meglebegtette, hogy extraprofitadót vet ki a pénzintézetekre. Az intézkedésre azért van szükség, mert nem a várt mértékben folynak be az államkasszába a bevételek, közben egyre dagad az államháztartás hiánya, ezért a Ciolacu-kabinet lázasan keresi, honnan tehet szert több pénzre. A költségvetési deficit csökkentését, az állami bevételek növelését célzó intézkedés hatására esni kezdtek a pénzintézetek részvényei a bukaresti tőzsdén.
2023. szeptember 05., 19:052023. szeptember 05., 19:05
2023. szeptember 05., 19:112023. szeptember 05., 19:11
Olasz és magyar mintára extraprofitadót készül kivetni a pénzintézetekre az egyre nagyobb költségvetési hiány lefaragására, az állami bevételek növelésére kényszerült román kormány. Marcel Boloș pénzügyminiszter szerint az intézkedés lehet az egyik eleme a Marcel Ciolacu vezette balliberális kabinet által tervezett, takarékossági intézkedéseket és adókedvezmények eltörlését előirányzó törvénycsomag-tervezetnek, amelyért szeptember végén vállalhat felelősséget a kormány a parlamentben. „Az Olaszországban és Magyarországon már létező modell mintájára, valamint más uniós tagállamok által kivetett illetékekhez hasonlóan
Boloș emlékeztetett, hogy az olasz kormány nemrég bejelentette, egyszeri, 40 százalékos különadót vet ki a bankok megemelt kamatlábakból származó nyereségére és az így befolyt összeget a jelzáloghitelesek támogatására kívánja fordítani. Ugyanakkor a magyar kormány tavaly júniusban átmeneti jelleggel, a 2022-es és 2023-as évekre extraprofitadó kivetéséről döntött a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások esetében. A 10 százalékos adókulcs a bankoknál is a nettó árbevételre vonatkozik, és a rezsivéldelmi, valamint honvédelmi alapba kell befizetniük.
A román kormány bejelentése megtette a hatását, kedden csökkenni kezdtek a bankok részvényei a bukaresti értéktőzsdén (BVB). Délben a piacvezető Transilvania Bank értékpapírjai 2,52, a Román fejlesztési Bank (BRD) 3,15, míg a Patria Bank 4,19 százalékos esést jegyeztek. A pénzügyminiszter kedden visszatért a témára, és elmondta, 16 százalékos nyereségadóra, továbbá az üzleti forgalomra kivetett 1 százalékos illetékre gondoltak. Az intézkedés bevezetésével számításai szerint több mint 2 milliárd lej folyna be az államkasszába 2024-ben. Mintegy indoklásképp Boloș közölte, hogy augusztus végén a román államháztartási hiány 43 milliárd lejre hízott, ami a GDP 2,66 százalékát jelenti.
Az üzleti forgalomra kivetendő 1 százalékos illetéknek minimális profitadó jellege lesz, és a veszteséges társaságokra is vonatkozik majd. „Tanulmányoztuk ezeknek a veszteségeknek az okát, azt, hogy számos nagy cég, elsősorban a multinacinális társaságok, több tízmilliárd lejes üzleti forgalom mellett miként könyvelnek el pénzügyi veszteséget. Erre nincs magyarázat” – szögezte le a pénzügyminiszter. Kedden került nyilvánosságra az is, hogy a román kormány 10 százalékos jövedelemadóval terhelné az államkötvények kamatából származó jövedelmeket.
A pénzintézetek esetében egyébként a kormánynak van mit lefölöznie, hiszen a romániai bankok tavaly 25 százalékkal nagyobb nyereségre tettek szert, mint egy évvel korábban. A Román Nemzeti Bank (BNR) adatai alapján a pénzintézetek 2022-ben nettó 10,2 milliárd lej profitot termeltek. A bankok tavalyi rekordprofitja számottevő mértékben meghaladja az egy évvel korábban, 2021-ben jegyzett 8,17 milliárd lejes szintet.
Bukarest azután látott neki a takarékossági intézkedéseket és adókedvezmények eltörlését előirányzó csomag kidolgozásának, hogy tarthatatlanná vált az idei költségvetési törvényben rögzített, a román össztermékhez (GDP) mérten 4,4 százalékos államháztartási deficit teljesítése a tervezettől elmaradó bevételek miatt. Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök a múlt héten 5,5 százalékos GDP-arányos hiánycél elfogadtatása reményében tárgyalt az Európai Bizottság vezetőivel, de nem derült ki, eredménnyel járt-e. A kormányfő mindössze annyit szögezett le, hogy nem lehet szó a 19 százalékos forgalmi adó Brüsszel által szorgalmazott növeléséről.
Augusztus elején az állami kiadások „lehető legnagyobb mértékű” csökkentését, valamint a költségvetési bevételek növelését célzó intézkedéscsomagról állapodott meg a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL). A takarékossági intézkedések 200 ezer betöltetlen közalkalmazotti állás felszámolását, az „indokolatlan” pótlékok eltörlését, intézmények összevonását és felszámolását is jelentik. A kiadások csökkentésével év végéig mintegy 6 milliárd lejes megtakarítást akarnak elérni. Az intézkedéscsomag végleges formáját még nem hozta nyilvánosságra a pénzügyi tárca.
Multiadó, luxusadó, adókedvezmények megszüntetése – csak néhány azokból az intézkedésekből, amelyektől a román kormány az állami költségvetésben tátongó hiány csökkentését reméli.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás