
Nincs kivétel. Florin Manole munkaügyi miniszter leszögezte: minden közalkalmazott csak a nyugdíja 15 százalékára lesz jogosult a fizetés mellett, ha tovább dolgozik
Fotó: gov.ro
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is – szögezte le Florin Manole munkaügyi miniszter.
2025. november 19., 10:012025. november 19., 10:01
2025. november 19., 10:022025. november 19., 10:02
A miniszter erről kedden este beszélt az Antena 3 hírcsatornának.
Rendkívül fontos, hogy szabályozással a legnagyobb óvatossággal járjunk el, mert a múltban voltak olyan esetek, amikor a nyugdíjak és a fizetések összevonását az alkotmánybíróság megsemmisítette” – mondta a munkaügyi miniszter.
Florin Manole hangsúlyozta, hogy
„Ezeket a területeket nagy óvatossággal kell kezelni, mert egyetlen szabályozás célja sem lehet és nem is szabad, hogy az állami szolgáltatások színvonalának csökkentése legyen, különösen az egészségügy és az oktatás területén” – mondta Manole.
Az adminisztratív személyzet létszámának csökkentésével kapcsolatban a munkaügyi miniszter kijelentette, hogy nem támogatja ezt, rámutatva, hogy más módszerek is vannak az állam bérköltségeinek csökkentésére.
Megemlítette, hogy az általa vezetett minisztériumban a személyzeti költségek 6 százalékkal csökkentek januárhoz képest, anélkül, hogy elbocsátásokra került volna sor.
A nyugdíjak és a fizetések összevonásának feltételeit szabályozó jogszabály új szabályokat vezet be az állami intézmények közötti kirendelésekre és áthelyezésekre vonatkozóan is.
A Munkaügyi Minisztérium államtitkára, Ciprian Văcaru kedden a Prima News-nak azt nyilatkozta, hogy
„Először is, a reform nem jelenti a kollektív elbocsátást. Pontosan ezért van ez a rendelkezés, amely szerint a helyi önkormányzatoknak lehetőségük van az emberek elbocsátására vagy a kiadások csökkentésére” – mondta Ciprian Văcaru.
Megemlítette, hogy „valószínűleg lesznek önkéntes távozások, amikor ez a törvény hatályba lép”.
„Egy olyan jogszabály-módosításról van szó, amely a következőket mondja ki: amikor ez a törvény hatályba lép, a hatálybalépésig tartó 30 napban azoknak, akik jelenleg nyugdíjat és fizetést is kapnak, választaniuk kell, hogy megtartják-e nyugdíjuk 15 százalékát és a munkájukért kapott fizetésüket 70 éves korukig. Utána a teljes, 100 százalékos nyugdíjat kapják meg, természetesen figyelembe véve, hogy (...) azokban az években, amikor nyugdíjat és fizetést is kaptak, de csak az a nyugdíj 15 százalékát, továbbra is járulékot halmoztak fel, amelyet szintén újraszámolnak, amikor nyugdíjba mennek” – mondta.
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
szóljon hozzá!