Nincs kivétel. Florin Manole munkaügyi miniszter leszögezte: minden közalkalmazott csak a nyugdíja 15 százalékára lesz jogosult a fizetés mellett, ha tovább dolgozik
Fotó: gov.ro
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is – szögezte le Florin Manole munkaügyi miniszter.
2025. november 19., 10:012025. november 19., 10:01
2025. november 19., 10:022025. november 19., 10:02
A miniszter erről kedden este beszélt az Antena 3 hírcsatornának.
Rendkívül fontos, hogy szabályozással a legnagyobb óvatossággal járjunk el, mert a múltban voltak olyan esetek, amikor a nyugdíjak és a fizetések összevonását az alkotmánybíróság megsemmisítette” – mondta a munkaügyi miniszter.
Florin Manole hangsúlyozta, hogy
„Ezeket a területeket nagy óvatossággal kell kezelni, mert egyetlen szabályozás célja sem lehet és nem is szabad, hogy az állami szolgáltatások színvonalának csökkentése legyen, különösen az egészségügy és az oktatás területén” – mondta Manole.
Az adminisztratív személyzet létszámának csökkentésével kapcsolatban a munkaügyi miniszter kijelentette, hogy nem támogatja ezt, rámutatva, hogy más módszerek is vannak az állam bérköltségeinek csökkentésére.
Megemlítette, hogy az általa vezetett minisztériumban a személyzeti költségek 6 százalékkal csökkentek januárhoz képest, anélkül, hogy elbocsátásokra került volna sor.
A nyugdíjak és a fizetések összevonásának feltételeit szabályozó jogszabály új szabályokat vezet be az állami intézmények közötti kirendelésekre és áthelyezésekre vonatkozóan is.
A Munkaügyi Minisztérium államtitkára, Ciprian Văcaru kedden a Prima News-nak azt nyilatkozta, hogy
„Először is, a reform nem jelenti a kollektív elbocsátást. Pontosan ezért van ez a rendelkezés, amely szerint a helyi önkormányzatoknak lehetőségük van az emberek elbocsátására vagy a kiadások csökkentésére” – mondta Ciprian Văcaru.
Megemlítette, hogy „valószínűleg lesznek önkéntes távozások, amikor ez a törvény hatályba lép”.
„Egy olyan jogszabály-módosításról van szó, amely a következőket mondja ki: amikor ez a törvény hatályba lép, a hatálybalépésig tartó 30 napban azoknak, akik jelenleg nyugdíjat és fizetést is kapnak, választaniuk kell, hogy megtartják-e nyugdíjuk 15 százalékát és a munkájukért kapott fizetésüket 70 éves korukig. Utána a teljes, 100 százalékos nyugdíjat kapják meg, természetesen figyelembe véve, hogy (...) azokban az években, amikor nyugdíjat és fizetést is kaptak, de csak az a nyugdíj 15 százalékát, továbbra is járulékot halmoztak fel, amelyet szintén újraszámolnak, amikor nyugdíjba mennek” – mondta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!