Akár 70 százalékkal emelkedhet az ingatlanadó a jövő évtől
Fotó: Haáz Vince
Akár 70 százalékkal is emelkedhet az ingatlanadó a jövő évben bizonyos településeken Ilie Bolojan kormányfő bejelentése szerint. A miniszterelnök közölte, ezekre a korrekciókra a Romániát sújtó költségvetési deficit miatt van szükség.
2025. augusztus 11., 08:002025. augusztus 11., 08:00
Románia bizonyos településein akár 70 százalékkal emelkedhet 2026. január 1-jétől a természetes személyek ingatlanadója Ilie Bolojan miniszterelnök szerint. A kormányfő vasárnap este az Antena3 hírtelevíziónak adott interjúban elmondta, az adóemelésre elsősorban ott kell számítani, ahol ezeket a közterheket évek óta nem indexálták. Bolojan szerint a kormány rendelkezésére álló adatok alapján az adók nincsenek olyan szinten, amely tükrözné az ingatlanok valós értékét, az adóemelés pedig az általa irányított kabinet megszorító intézkedései második csomagjának része lesz. A műsorban megkérdezték a miniszterelnököt, valóban megtörténhet-e, hogy akár 70 százalékkal is emelkedhetnek a lakások, magánházak esetében az adók.
„Általánosságban nem ez a helyzet, de lehetséges, hogy egy községben, ahol évek óta nem emelték az adókat, ilyen mértékű emelésre kerülhet sor, kizárólag a természetes személyek esetében. A jogi személyek esetében ugyanis más számítási képletek alapján történik az adózás, amelyek figyelembe veszik az adott vagyon értékét. De bizonyos helyzetekben ez is megtörténhet. Tehát az ingatlanadó emelkedése lehetséges 2026. január 1-jétől a magánszemélyek esetében, mivel az adók nem piaci érték alapján lettek kiszámítva” – jelentette ki Bolojan az Antena 3 stúdiójában.
A miniszterelnök hozzátette, hogy ezeket a korrekciókat a Románia költségvetését sújtó válsággal összefüggésben mérlegelik. Az adóemelésekből befolyó összegek felhasználásáról szólva Bolojan kifejtette, hogy ezeket a helyi önkormányzatok szedik majd be, és azok költségvetésében többletbevételt jelentenek. A kormányfő szerint már nincs lehetőség arra, hogy a központi költségvetésből az eddigiekhez hasonló mértékben forrásokat irányítsanak a helyi önkormányzatokhoz, ennek pedig az az oka, hogy az országban rengeteg beruházás van folyamatban, ugyanakkor az állami költségvetésből mindenféle ellenőrzés és kontroll nélkül folytak a kiadások.
„Ezeket (az adóemelésből származó – szerk. megj.) pénzeket a romániai közigazgatási egységek szedik be, és ez gyakorlatilag többletbevételt jelent számukra. Ugyanilyen arányban, vagy akár kisebb mértékben – ezt ősszel fogják eldönteni – az állam kevesebb kiegyenlítő támogatást fog irányítani a helyi hatóságokhoz. Tehát még ha közvetlenül be is kerülnek a helyi költségvetésekbe, a kormány által rendszeresen biztosított kiegyenlítő összegek alacsonyabbak lesznek. Hogy pontosan milyen mértékben, az még kérdéses, mivel vannak olyan kiadások, amelyeket a helyi hatóságok fedeznek, de az állam közvetve biztosítja rájuk a forrást. Ilyen például a gyermekvédelmi igazgatóságok és a gyermekgondozók kifizetése, amelyek terén is jelentős elmaradások vannak, és ezekre az összegeket a kormány időszakosan osztja szét a helyi hatóságok között” – magyarázta a miniszterelnök.
A Bolojan-kabinet a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedéscsomag keretében augusztus 1-jei hatállyal többek között 19 százalékról 21 százalékra emelte az általános áfakulcsot. Ezen túlmenően az élelmiszerek, valamint a gyógyszerek áfája 9 százalékról 11 százalékra emelkedett. A víz- és a csatornadíj, valamint a vendéglátóipar áfakulcsa 9 százalékról 11 nőtt, a hőenergiáé és a tűzifáé 5 százalékról 11 százalékra emelkedett, akárcsak a könyveké, a tankönyveké, az újságoké és a folyóiratoké. A lakások áfáját 9 százalékról 21 százalékra emelte a bukaresti kormány, az üzemanyagok, a szeszes italok és a dohányáru jövedéki adóját pedig 10 százalékkal növelte. A közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak az idén és 2026-ban is be lesznek fagyasztva.
A hivatalban lévő kormány szerint a megszorítások elkerülhetetlenné váltak, mivel Románia 9,3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal zárta a tavalyi évet, az államadósság finanszírozása pedig egyre nagyobb költségekkel jár. A kabinet által az idei költségvetés tervezetében meghatározott deficitcél 7,05 százalék.
Bizalmat szavazott az Ilie Bolojan alkotta koalíciós kormánynak a bukaresti parlament. A hétfő délutáni szavazáson az új kabinet 130 támogatói voksot kapott, honatya ellene szavazott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás