Akár 70 százalékkal emelkedhet az ingatlanadó a jövő évtől
Fotó: Haáz Vince
Akár 70 százalékkal is emelkedhet az ingatlanadó a jövő évben bizonyos településeken Ilie Bolojan kormányfő bejelentése szerint. A miniszterelnök közölte, ezekre a korrekciókra a Romániát sújtó költségvetési deficit miatt van szükség.
2025. augusztus 11., 08:002025. augusztus 11., 08:00
Románia bizonyos településein akár 70 százalékkal emelkedhet 2026. január 1-jétől a természetes személyek ingatlanadója Ilie Bolojan miniszterelnök szerint. A kormányfő vasárnap este az Antena3 hírtelevíziónak adott interjúban elmondta, az adóemelésre elsősorban ott kell számítani, ahol ezeket a közterheket évek óta nem indexálták. Bolojan szerint a kormány rendelkezésére álló adatok alapján az adók nincsenek olyan szinten, amely tükrözné az ingatlanok valós értékét, az adóemelés pedig az általa irányított kabinet megszorító intézkedései második csomagjának része lesz. A műsorban megkérdezték a miniszterelnököt, valóban megtörténhet-e, hogy akár 70 százalékkal is emelkedhetnek a lakások, magánházak esetében az adók.
„Általánosságban nem ez a helyzet, de lehetséges, hogy egy községben, ahol évek óta nem emelték az adókat, ilyen mértékű emelésre kerülhet sor, kizárólag a természetes személyek esetében. A jogi személyek esetében ugyanis más számítási képletek alapján történik az adózás, amelyek figyelembe veszik az adott vagyon értékét. De bizonyos helyzetekben ez is megtörténhet. Tehát az ingatlanadó emelkedése lehetséges 2026. január 1-jétől a magánszemélyek esetében, mivel az adók nem piaci érték alapján lettek kiszámítva” – jelentette ki Bolojan az Antena 3 stúdiójában.
A miniszterelnök hozzátette, hogy ezeket a korrekciókat a Románia költségvetését sújtó válsággal összefüggésben mérlegelik. Az adóemelésekből befolyó összegek felhasználásáról szólva Bolojan kifejtette, hogy ezeket a helyi önkormányzatok szedik majd be, és azok költségvetésében többletbevételt jelentenek. A kormányfő szerint már nincs lehetőség arra, hogy a központi költségvetésből az eddigiekhez hasonló mértékben forrásokat irányítsanak a helyi önkormányzatokhoz, ennek pedig az az oka, hogy az országban rengeteg beruházás van folyamatban, ugyanakkor az állami költségvetésből mindenféle ellenőrzés és kontroll nélkül folytak a kiadások.
„Ezeket (az adóemelésből származó – szerk. megj.) pénzeket a romániai közigazgatási egységek szedik be, és ez gyakorlatilag többletbevételt jelent számukra. Ugyanilyen arányban, vagy akár kisebb mértékben – ezt ősszel fogják eldönteni – az állam kevesebb kiegyenlítő támogatást fog irányítani a helyi hatóságokhoz. Tehát még ha közvetlenül be is kerülnek a helyi költségvetésekbe, a kormány által rendszeresen biztosított kiegyenlítő összegek alacsonyabbak lesznek. Hogy pontosan milyen mértékben, az még kérdéses, mivel vannak olyan kiadások, amelyeket a helyi hatóságok fedeznek, de az állam közvetve biztosítja rájuk a forrást. Ilyen például a gyermekvédelmi igazgatóságok és a gyermekgondozók kifizetése, amelyek terén is jelentős elmaradások vannak, és ezekre az összegeket a kormány időszakosan osztja szét a helyi hatóságok között” – magyarázta a miniszterelnök.
A Bolojan-kabinet a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedéscsomag keretében augusztus 1-jei hatállyal többek között 19 százalékról 21 százalékra emelte az általános áfakulcsot. Ezen túlmenően az élelmiszerek, valamint a gyógyszerek áfája 9 százalékról 11 százalékra emelkedett. A víz- és a csatornadíj, valamint a vendéglátóipar áfakulcsa 9 százalékról 11 nőtt, a hőenergiáé és a tűzifáé 5 százalékról 11 százalékra emelkedett, akárcsak a könyveké, a tankönyveké, az újságoké és a folyóiratoké. A lakások áfáját 9 százalékról 21 százalékra emelte a bukaresti kormány, az üzemanyagok, a szeszes italok és a dohányáru jövedéki adóját pedig 10 százalékkal növelte. A közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak az idén és 2026-ban is be lesznek fagyasztva.
A hivatalban lévő kormány szerint a megszorítások elkerülhetetlenné váltak, mivel Románia 9,3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal zárta a tavalyi évet, az államadósság finanszírozása pedig egyre nagyobb költségekkel jár. A kabinet által az idei költségvetés tervezetében meghatározott deficitcél 7,05 százalék.
Bizalmat szavazott az Ilie Bolojan alkotta koalíciós kormánynak a bukaresti parlament. A hétfő délutáni szavazáson az új kabinet 130 támogatói voksot kapott, honatya ellene szavazott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás