Adni vagy nem adni? Volt, ahol bevált, máshol nem is alkalmazzák a borravalóadó rendszerét
Fotó: Pixabay
Miután nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sokak szerint pedig egyenesen kudarcosnak bizonyult, a borravalóadó eltörlését javasolja egy, a szenátus elé beterjesztett törvénytervezet, amelyet döntő többségében a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselői és szenátorai írtak alá, ám a beterjesztők sorában – egyedüliként a kormánypártok részéről – ott találjuk Robert Sighiartău nemzeti liberális párti (PNL) politikust is. A borravalóadóról szóló törvény kidolgozásában szerves részt vállaló Miklós Zoltán parlamenti képviselőt kérdeztük a tapasztalatokról, illetve a jogszabály elfogadásának esélyeiről.
2025. március 07., 13:592025. március 07., 13:59
A 2023. január 1-jétől kötelezően bevezetett, a vendéglátóipari egységek alkalmazottainak adott borravalóra kivetett adó negatív reakciókat váltott ki, és egyértelműen kudarcot vallott, mivel nem hozta a várt bevételeket az állami költségvetésbe, ráadásul az ágazatban működő vállalkozások számára többletköltségeket okozott – érvelnek a borravalóadó eltörlését szorgalmazó törvénytervezet kidolgozói, akik ugyanakkor úgy vélik, a szabályozás visszavetette a vendégek nagylelkűségét is.
A törvénytervezetet előbb a szenátusban, majd a döntéshozó testületnek számító képviselőházban vitatják meg. Ha elfogadják, az új törvény megszünteti a borravaló megadóztatásának kötelezettségét, és visszatér a korábbi rendszerhez, amelyben a borravaló nem számított adóköteles jövedelemnek.
Mint ismeretes, a immár több mint két éve hatályban levő, a borravalóadót szabályozó jogszabály értelmében a vendéglátóipari egységekben kiállított nyugtának tartalmaznia kell a vendég által önkéntesen adott borravaló értékét, a pincéreknek, pultosoknak pedig az összeg után adót kell fizetniük. Az összegek esetében a 10 százalékos adókulcsot alkalmazzák, járulékokat viszont nem kell fizetni.
A most beterjesztett jogszabályjavaslat tulajdonképpen az elektronikus pénztárgépek használatát előíró, 1999/28-as számú, utólag módosított törvény módosítását irányozza elő, célja pedig az, hogy a borravaló többé ne minősüljön munkabérhez hasonló jövedelemnek, és ne kelljen adót fizetni utána, visszatérve az adózás bevezetése előtti gyakorlathoz, amikor az ügyfelek által az iparágban dolgozóknak felajánlott összegek önkéntes és adózatlan gesztusnak számítottak.
„A borravaló megadóztatása (…) negatív reakciókat váltott ki, és egyértelmű kudarcot jelez” – áll a kezdeményezésben.
Nem váltotta be a román kormány reményeit a borravaló megadóztatása, a vártnál jóval kevesebb borravalót vallottak be, így kevesebb személyi jövedelemadót fizettek 2023-ra ezen a címen – derül ki az Országos Adóhatóság (ANAF) adataiból.
Nem megszüntetni kell, hanem hatékonyabbá tenni, és ez az ellenőrzések fokozásával érhető el – vallja eközben Miklós Zoltán RMDSZ-es parlamenti képviselő, aki egyike volt a borravalóadóról szóló jogszabály kezdeményezőinek.
A Krónika megkeresésére a sepsiszentgyörgyi politikus fontosnak tartotta kiemelni, hogy ezt a szabályozást annak idején elsősorban a szakma szorgalmazta, nem a politikum agyából pattant ki. Elsősorban azért látták szükségét, mivel megnőtt a bankkártyás fizetések aránya, ám bankkártyával nem lehetett borravalót adni. Továbbá például egy céges ebéd esetében csak zsebből lehetett borravalót adni, azt pedig nem lehetett elszámolni.
Miklós Zoltán mindenképp megtartaná a borravalóadó rendszerét
Fotó: Miklós Zoltán Facebook
„Másrészt mindig problémájuk volt a vendéglátóipari egységeknek, és itt a felelősebbekről beszélek, azzal, hogy soha nem talált a kasszájuk, ami gondot jelenthetett egy esetleg adóellenőrzés esetén. Úgyhogy a szakma kérte ezt a szabályozást, ez ennek a története” – jelentette ki Miklós Zoltán.
köteles mindenki alkalmazni az intézkedést – húzta alá kérdésünkre a szakpolitikus.
Hideget és meleget egyaránt kap a borravalót szabályozó törvény. A Krónikának nyilatkozó érintettek a január elsejétől hatályos jogszabály pozitív és negatív hozadékaira egyaránt rámutattak.
Viszont akárcsak mi, Miklós Zoltán is azt tapasztalta, hogy vannak olyan helyek, ahol zökkenőmentesen működik a rendszer, de olyan kávézók, éttermek is akadnak, ahol egyáltalán nem alkalmazzák.
Hogyan fordulhat ez elő több mint két évvel a jogszabály hatályba lépése után? – merül fel a kérdés.
„A gond az, hogy azt látom, nem nagyon ellenőrzi az ANAF, hogy mennyire működik a rendszer. Utána is néztem, 2023-ban még voltak ellenőrzések, szám szerint 6192. Ám 2024-ben már csak 401 ellenőrzés volt. Nyilvánvaló, hogy az adóhatóságnak számtalan egyéb, fontosabb problémája van. Elképzelhető, hogy erre nem fordítottak akkora figyelmet, és látszik is a kiszabott bírságok számában is” – mutatott rá a parlamenti képviselő.
„és olyan körülmények között, hogy az ellenőrzések sem működnek, egész egyszerűen nem vesznek tudomást erről a kötelezettségről”.
A borravalóadót hatályon kívüli helyezni kívánó tervezet benyújtóinak azon érve kapcsán, amely szerint az intézkedés nyomán messze nem folyt be annyi pénz a költségvetésbe, mint amennyit vártak, az RMDSZ-es politikus leszögezte: nem is ez volt az elsődleges cél, mert önmagában nem nagy az a potenciális bevétel, amire az állam szert tehetett volna.
Sokkal inkább az volt a cél, hogy kifehérítsék azt a szürke zónát a vendéglátóiparban, amit a borravaló tulajdonképpen jelentett.
És meglátása szerint nem is ez a megoldás, hanem a rendszert kellene hatékonyabbá tenni.
„Ilyen rendszerek működnek mindenhol a fejlett gazdaságokban, az Egyesült Államoktól Európa több fejlettebb gazdaságáig. Nagyon sok helyen kötelező szervízdíj is van. A romániai megoldás opcionális.
aki ennek az intézkedésnek a haszonélvezője lehetne. Még akkor is, ha látszólag, rövid távon mindenkinek az érzése, hogy egész egyszerűen ezt a pénzt zsebbe teszik, és nincsen semmilyen problémájuk, de ez nem így van. Az egy szürkejövedelem, és nem azt az időt éljük, amikor ezt a fajta magaviseletet kell támogatni. Sokkal inkább azt, hogy minden jövedelmet ki kellene fehéríteni, láthatóvá tenni, felszínre hozni, és nyilván ez volt ez a szándékunk, úgy, hogy nagyon alacsony adóvonzatot rendeltünk a rendelkezés mellé” – érvelt a borravalóadó intézménye mellett a kezdeményező.
Az, hogy a törvénytervezet most újra ráirányítja a figyelmet, adhat-e esélyt arra, hogy nem megszüntetik, hanem hatékonyabbá teszik a rendszert? – kérdeztük Miklós Zoltántól.
„Elsősorban a vendéglátóipari egységeknek kellene belátniuk, hogy ez az intézkedés az ő javukat szolgálja. Tehát ne úgy fogják fel, mint egy plusz nyűg, amit az állam rájuk kényszerített, ne úgy fogják fel, mint egy olyan intézkedést, amelyet olyan helyzetben hoztak, amikor az államnak pénzre volt szüksége. Valószínűleg többet fogunk erről beszélni a következő hetekben, hónapokban, és igen, jó lenne, ha jobban odafigyelne az adóhatóság ennek az ellenőrzésére. Véleményem szerint ez a megoldás, és nem az, hogy a rendszert hatályon kívül helyezzük” – összegzett Miklós Zoltán.
A vendéglátóipari alkalmazottak az Országos Adóhatóságnál (ANAF) vagy az ágazati munkáltatói szövetségeknél panaszolhatják be munkaadójukat, ha nem kapják meg tőlük a borravaló adózott összegét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!