Adni vagy nem adni? Volt, ahol bevált, máshol nem is alkalmazzák a borravalóadó rendszerét
Fotó: Pixabay
Miután nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sokak szerint pedig egyenesen kudarcosnak bizonyult, a borravalóadó eltörlését javasolja egy, a szenátus elé beterjesztett törvénytervezet, amelyet döntő többségében a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselői és szenátorai írtak alá, ám a beterjesztők sorában – egyedüliként a kormánypártok részéről – ott találjuk Robert Sighiartău nemzeti liberális párti (PNL) politikust is. A borravalóadóról szóló törvény kidolgozásában szerves részt vállaló Miklós Zoltán parlamenti képviselőt kérdeztük a tapasztalatokról, illetve a jogszabály elfogadásának esélyeiről.
2025. március 07., 13:592025. március 07., 13:59
A 2023. január 1-jétől kötelezően bevezetett, a vendéglátóipari egységek alkalmazottainak adott borravalóra kivetett adó negatív reakciókat váltott ki, és egyértelműen kudarcot vallott, mivel nem hozta a várt bevételeket az állami költségvetésbe, ráadásul az ágazatban működő vállalkozások számára többletköltségeket okozott – érvelnek a borravalóadó eltörlését szorgalmazó törvénytervezet kidolgozói, akik ugyanakkor úgy vélik, a szabályozás visszavetette a vendégek nagylelkűségét is.
A törvénytervezetet előbb a szenátusban, majd a döntéshozó testületnek számító képviselőházban vitatják meg. Ha elfogadják, az új törvény megszünteti a borravaló megadóztatásának kötelezettségét, és visszatér a korábbi rendszerhez, amelyben a borravaló nem számított adóköteles jövedelemnek.
Mint ismeretes, a immár több mint két éve hatályban levő, a borravalóadót szabályozó jogszabály értelmében a vendéglátóipari egységekben kiállított nyugtának tartalmaznia kell a vendég által önkéntesen adott borravaló értékét, a pincéreknek, pultosoknak pedig az összeg után adót kell fizetniük. Az összegek esetében a 10 százalékos adókulcsot alkalmazzák, járulékokat viszont nem kell fizetni.
A most beterjesztett jogszabályjavaslat tulajdonképpen az elektronikus pénztárgépek használatát előíró, 1999/28-as számú, utólag módosított törvény módosítását irányozza elő, célja pedig az, hogy a borravaló többé ne minősüljön munkabérhez hasonló jövedelemnek, és ne kelljen adót fizetni utána, visszatérve az adózás bevezetése előtti gyakorlathoz, amikor az ügyfelek által az iparágban dolgozóknak felajánlott összegek önkéntes és adózatlan gesztusnak számítottak.
„A borravaló megadóztatása (…) negatív reakciókat váltott ki, és egyértelmű kudarcot jelez” – áll a kezdeményezésben.
Nem váltotta be a román kormány reményeit a borravaló megadóztatása, a vártnál jóval kevesebb borravalót vallottak be, így kevesebb személyi jövedelemadót fizettek 2023-ra ezen a címen – derül ki az Országos Adóhatóság (ANAF) adataiból.
Nem megszüntetni kell, hanem hatékonyabbá tenni, és ez az ellenőrzések fokozásával érhető el – vallja eközben Miklós Zoltán RMDSZ-es parlamenti képviselő, aki egyike volt a borravalóadóról szóló jogszabály kezdeményezőinek.
A Krónika megkeresésére a sepsiszentgyörgyi politikus fontosnak tartotta kiemelni, hogy ezt a szabályozást annak idején elsősorban a szakma szorgalmazta, nem a politikum agyából pattant ki. Elsősorban azért látták szükségét, mivel megnőtt a bankkártyás fizetések aránya, ám bankkártyával nem lehetett borravalót adni. Továbbá például egy céges ebéd esetében csak zsebből lehetett borravalót adni, azt pedig nem lehetett elszámolni.
Miklós Zoltán mindenképp megtartaná a borravalóadó rendszerét
Fotó: Miklós Zoltán Facebook
„Másrészt mindig problémájuk volt a vendéglátóipari egységeknek, és itt a felelősebbekről beszélek, azzal, hogy soha nem talált a kasszájuk, ami gondot jelenthetett egy esetleg adóellenőrzés esetén. Úgyhogy a szakma kérte ezt a szabályozást, ez ennek a története” – jelentette ki Miklós Zoltán.
köteles mindenki alkalmazni az intézkedést – húzta alá kérdésünkre a szakpolitikus.
Hideget és meleget egyaránt kap a borravalót szabályozó törvény. A Krónikának nyilatkozó érintettek a január elsejétől hatályos jogszabály pozitív és negatív hozadékaira egyaránt rámutattak.
Viszont akárcsak mi, Miklós Zoltán is azt tapasztalta, hogy vannak olyan helyek, ahol zökkenőmentesen működik a rendszer, de olyan kávézók, éttermek is akadnak, ahol egyáltalán nem alkalmazzák.
Hogyan fordulhat ez elő több mint két évvel a jogszabály hatályba lépése után? – merül fel a kérdés.
„A gond az, hogy azt látom, nem nagyon ellenőrzi az ANAF, hogy mennyire működik a rendszer. Utána is néztem, 2023-ban még voltak ellenőrzések, szám szerint 6192. Ám 2024-ben már csak 401 ellenőrzés volt. Nyilvánvaló, hogy az adóhatóságnak számtalan egyéb, fontosabb problémája van. Elképzelhető, hogy erre nem fordítottak akkora figyelmet, és látszik is a kiszabott bírságok számában is” – mutatott rá a parlamenti képviselő.
„és olyan körülmények között, hogy az ellenőrzések sem működnek, egész egyszerűen nem vesznek tudomást erről a kötelezettségről”.
A borravalóadót hatályon kívüli helyezni kívánó tervezet benyújtóinak azon érve kapcsán, amely szerint az intézkedés nyomán messze nem folyt be annyi pénz a költségvetésbe, mint amennyit vártak, az RMDSZ-es politikus leszögezte: nem is ez volt az elsődleges cél, mert önmagában nem nagy az a potenciális bevétel, amire az állam szert tehetett volna.
Sokkal inkább az volt a cél, hogy kifehérítsék azt a szürke zónát a vendéglátóiparban, amit a borravaló tulajdonképpen jelentett.
És meglátása szerint nem is ez a megoldás, hanem a rendszert kellene hatékonyabbá tenni.
„Ilyen rendszerek működnek mindenhol a fejlett gazdaságokban, az Egyesült Államoktól Európa több fejlettebb gazdaságáig. Nagyon sok helyen kötelező szervízdíj is van. A romániai megoldás opcionális.
aki ennek az intézkedésnek a haszonélvezője lehetne. Még akkor is, ha látszólag, rövid távon mindenkinek az érzése, hogy egész egyszerűen ezt a pénzt zsebbe teszik, és nincsen semmilyen problémájuk, de ez nem így van. Az egy szürkejövedelem, és nem azt az időt éljük, amikor ezt a fajta magaviseletet kell támogatni. Sokkal inkább azt, hogy minden jövedelmet ki kellene fehéríteni, láthatóvá tenni, felszínre hozni, és nyilván ez volt ez a szándékunk, úgy, hogy nagyon alacsony adóvonzatot rendeltünk a rendelkezés mellé” – érvelt a borravalóadó intézménye mellett a kezdeményező.
Az, hogy a törvénytervezet most újra ráirányítja a figyelmet, adhat-e esélyt arra, hogy nem megszüntetik, hanem hatékonyabbá teszik a rendszert? – kérdeztük Miklós Zoltántól.
„Elsősorban a vendéglátóipari egységeknek kellene belátniuk, hogy ez az intézkedés az ő javukat szolgálja. Tehát ne úgy fogják fel, mint egy plusz nyűg, amit az állam rájuk kényszerített, ne úgy fogják fel, mint egy olyan intézkedést, amelyet olyan helyzetben hoztak, amikor az államnak pénzre volt szüksége. Valószínűleg többet fogunk erről beszélni a következő hetekben, hónapokban, és igen, jó lenne, ha jobban odafigyelne az adóhatóság ennek az ellenőrzésére. Véleményem szerint ez a megoldás, és nem az, hogy a rendszert hatályon kívül helyezzük” – összegzett Miklós Zoltán.
A vendéglátóipari alkalmazottak az Országos Adóhatóságnál (ANAF) vagy az ágazati munkáltatói szövetségeknél panaszolhatják be munkaadójukat, ha nem kapják meg tőlük a borravaló adózott összegét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!