Az elemzők többsége a lej leértékelődését jósolja a következő 12 hónapban
Fotó: Rostás Szabolcs
Romlik elemzőknek a román gazdaságba vetett bizalma: a CFA Románia makrogazdasági bizalmi indexe januárban látványosan zsugorodott. A szakértők 5 lej feletti eurót várnak, és 70 százalékuk úgy véli, hogy a városi lakóingatlanok ára túlértékelt. A friss előrejelzés szerint ugyanakkor a 12 hónapos időtávra várható inflációs ráta alacsonyabb az előző évhez képest.
2024. február 27., 18:272024. február 27., 18:27
2024. február 27., 18:392024. február 27., 18:39
„A CFA Románia makrogazdasági bizalmi mutatója januárban 5,5 ponttal 52,1 pontra csökkent. Ez főként a mutató várakozásokat érintő összetevőinek a romlása miatt következett be” – áll a kedden ismertetett elemzésben. A dokumentum szerint a 12 hónapos időtávra (2025. február) várt inflációs ráta alacsonyabb az előző évben prognosztizálthoz képest, és átlagosan 5,57 százalék, ami 20 hónapja a legalacsonyabb érték. A résztvevőknek azonban csak 65 százaléka számít az inflációs ráta csökkenésére a következő 12 hónapban.
Így a várakozások átlagértéke a 6 hónapos horizonton 5,0030 lej egy euróért, míg 12 hónapos távlatban a várt árfolyam átlagértéke 5,0416 lej/euró.
Óriásit ugrott a költségvetési deficit januárban
Nyolcvan százalékkal haladta meg a román GDP-arányos költségvetési hiány az egy évvel korábbit januárban – írta az Agerpres kedden. Az év első hónapjában 0,45 százalékos volt a költségvetési hiány – közölte a bukaresti pénzügyminisztérium. Ez 80 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi 0,25 százalékos adatnál, a 2022. januári 0,12 százaléknak pedig közel a négyszerese. Az idén januárban a deficit értéke 7,89 milliárd lej volt, miközben egy évvel korábban 4,02 milliárd lejt tett ki. A költségvetési bevételek 2023 első hónapjában 47,39 milliárd lejt tettek ki, 19,7 százalékkal nőttek éves összehasonlításban. A kormányzati kiadások 26,7 százalékkal 55,28 milliárd lejre emelkedtek. Az idei költségvetés tervezetében a bukaresti kormány 5 százalékos éves költségvetési hiánnyal számolt. 2023-ban 5,68 százalék volt a GDP-arányos költségvetési deficit Romániában.
„A következő két év kockázatait tekintve a közép- és kelet-európai országok geopolitikai kilátásait valószínűleg nem értékelik helyesen a piacok, és az ukrajnai háború alakulásától függően korrekciókra kerülhet sor. Továbbá Románia esetében a nagy költségvetési bizonytalanság és a magas költségvetési hiány miatt várható adóemelések negatívan hatnak majd a gazdaságba vetett bizalomra a következő 12 hónapban” – idézte a közlemény Adrian Codirlașut, a CFA Románia alelnökét.
Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
Ami a városi lakóingatlanok árának alakulását illeti, a résztvevők többsége (48 százalék) a következő 12 hónapban stabilitásra számít.
A 2024-re prognosztizált kormányzati költségvetési hiány átlagértéke 5,1 százalék, 2,9 százalékos gazdasági növekedés mellett. A GDP-arányos államadósság a következő 12 hónapban várhatóan 53 százalékra emelkedik.
Egészen biztos, hogy a 2024-es választási szuperév után adóemelések jönnek – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!