Az elemzők többsége a lej leértékelődését jósolja a következő 12 hónapban
Fotó: Rostás Szabolcs
Romlik elemzőknek a román gazdaságba vetett bizalma: a CFA Románia makrogazdasági bizalmi indexe januárban látványosan zsugorodott. A szakértők 5 lej feletti eurót várnak, és 70 százalékuk úgy véli, hogy a városi lakóingatlanok ára túlértékelt. A friss előrejelzés szerint ugyanakkor a 12 hónapos időtávra várható inflációs ráta alacsonyabb az előző évhez képest.
2024. február 27., 18:272024. február 27., 18:27
2024. február 27., 18:392024. február 27., 18:39
„A CFA Románia makrogazdasági bizalmi mutatója januárban 5,5 ponttal 52,1 pontra csökkent. Ez főként a mutató várakozásokat érintő összetevőinek a romlása miatt következett be” – áll a kedden ismertetett elemzésben. A dokumentum szerint a 12 hónapos időtávra (2025. február) várt inflációs ráta alacsonyabb az előző évben prognosztizálthoz képest, és átlagosan 5,57 százalék, ami 20 hónapja a legalacsonyabb érték. A résztvevőknek azonban csak 65 százaléka számít az inflációs ráta csökkenésére a következő 12 hónapban.
Így a várakozások átlagértéke a 6 hónapos horizonton 5,0030 lej egy euróért, míg 12 hónapos távlatban a várt árfolyam átlagértéke 5,0416 lej/euró.
Óriásit ugrott a költségvetési deficit januárban
Nyolcvan százalékkal haladta meg a román GDP-arányos költségvetési hiány az egy évvel korábbit januárban – írta az Agerpres kedden. Az év első hónapjában 0,45 százalékos volt a költségvetési hiány – közölte a bukaresti pénzügyminisztérium. Ez 80 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi 0,25 százalékos adatnál, a 2022. januári 0,12 százaléknak pedig közel a négyszerese. Az idén januárban a deficit értéke 7,89 milliárd lej volt, miközben egy évvel korábban 4,02 milliárd lejt tett ki. A költségvetési bevételek 2023 első hónapjában 47,39 milliárd lejt tettek ki, 19,7 százalékkal nőttek éves összehasonlításban. A kormányzati kiadások 26,7 százalékkal 55,28 milliárd lejre emelkedtek. Az idei költségvetés tervezetében a bukaresti kormány 5 százalékos éves költségvetési hiánnyal számolt. 2023-ban 5,68 százalék volt a GDP-arányos költségvetési deficit Romániában.
„A következő két év kockázatait tekintve a közép- és kelet-európai országok geopolitikai kilátásait valószínűleg nem értékelik helyesen a piacok, és az ukrajnai háború alakulásától függően korrekciókra kerülhet sor. Továbbá Románia esetében a nagy költségvetési bizonytalanság és a magas költségvetési hiány miatt várható adóemelések negatívan hatnak majd a gazdaságba vetett bizalomra a következő 12 hónapban” – idézte a közlemény Adrian Codirlașut, a CFA Románia alelnökét.
Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
Ami a városi lakóingatlanok árának alakulását illeti, a résztvevők többsége (48 százalék) a következő 12 hónapban stabilitásra számít.
A 2024-re prognosztizált kormányzati költségvetési hiány átlagértéke 5,1 százalék, 2,9 százalékos gazdasági növekedés mellett. A GDP-arányos államadósság a következő 12 hónapban várhatóan 53 százalékra emelkedik.
Egészen biztos, hogy a 2024-es választási szuperév után adóemelések jönnek – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!