Az elemzők többsége a lej leértékelődését jósolja a következő 12 hónapban
Fotó: Rostás Szabolcs
Romlik elemzőknek a román gazdaságba vetett bizalma: a CFA Románia makrogazdasági bizalmi indexe januárban látványosan zsugorodott. A szakértők 5 lej feletti eurót várnak, és 70 százalékuk úgy véli, hogy a városi lakóingatlanok ára túlértékelt. A friss előrejelzés szerint ugyanakkor a 12 hónapos időtávra várható inflációs ráta alacsonyabb az előző évhez képest.
2024. február 27., 18:272024. február 27., 18:27
2024. február 27., 18:392024. február 27., 18:39
„A CFA Románia makrogazdasági bizalmi mutatója januárban 5,5 ponttal 52,1 pontra csökkent. Ez főként a mutató várakozásokat érintő összetevőinek a romlása miatt következett be” – áll a kedden ismertetett elemzésben. A dokumentum szerint a 12 hónapos időtávra (2025. február) várt inflációs ráta alacsonyabb az előző évben prognosztizálthoz képest, és átlagosan 5,57 százalék, ami 20 hónapja a legalacsonyabb érték. A résztvevőknek azonban csak 65 százaléka számít az inflációs ráta csökkenésére a következő 12 hónapban.
Így a várakozások átlagértéke a 6 hónapos horizonton 5,0030 lej egy euróért, míg 12 hónapos távlatban a várt árfolyam átlagértéke 5,0416 lej/euró.
Óriásit ugrott a költségvetési deficit januárban
Nyolcvan százalékkal haladta meg a román GDP-arányos költségvetési hiány az egy évvel korábbit januárban – írta az Agerpres kedden. Az év első hónapjában 0,45 százalékos volt a költségvetési hiány – közölte a bukaresti pénzügyminisztérium. Ez 80 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi 0,25 százalékos adatnál, a 2022. januári 0,12 százaléknak pedig közel a négyszerese. Az idén januárban a deficit értéke 7,89 milliárd lej volt, miközben egy évvel korábban 4,02 milliárd lejt tett ki. A költségvetési bevételek 2023 első hónapjában 47,39 milliárd lejt tettek ki, 19,7 százalékkal nőttek éves összehasonlításban. A kormányzati kiadások 26,7 százalékkal 55,28 milliárd lejre emelkedtek. Az idei költségvetés tervezetében a bukaresti kormány 5 százalékos éves költségvetési hiánnyal számolt. 2023-ban 5,68 százalék volt a GDP-arányos költségvetési deficit Romániában.
„A következő két év kockázatait tekintve a közép- és kelet-európai országok geopolitikai kilátásait valószínűleg nem értékelik helyesen a piacok, és az ukrajnai háború alakulásától függően korrekciókra kerülhet sor. Továbbá Románia esetében a nagy költségvetési bizonytalanság és a magas költségvetési hiány miatt várható adóemelések negatívan hatnak majd a gazdaságba vetett bizalomra a következő 12 hónapban” – idézte a közlemény Adrian Codirlașut, a CFA Románia alelnökét.
Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
Ami a városi lakóingatlanok árának alakulását illeti, a résztvevők többsége (48 százalék) a következő 12 hónapban stabilitásra számít.
A 2024-re prognosztizált kormányzati költségvetési hiány átlagértéke 5,1 százalék, 2,9 százalékos gazdasági növekedés mellett. A GDP-arányos államadósság a következő 12 hónapban várhatóan 53 százalékra emelkedik.
Egészen biztos, hogy a 2024-es választási szuperév után adóemelések jönnek – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!