Az elemzők többsége a lej leértékelődését jósolja a következő 12 hónapban
Fotó: Rostás Szabolcs
Romlik elemzőknek a román gazdaságba vetett bizalma: a CFA Románia makrogazdasági bizalmi indexe januárban látványosan zsugorodott. A szakértők 5 lej feletti eurót várnak, és 70 százalékuk úgy véli, hogy a városi lakóingatlanok ára túlértékelt. A friss előrejelzés szerint ugyanakkor a 12 hónapos időtávra várható inflációs ráta alacsonyabb az előző évhez képest.
2024. február 27., 18:272024. február 27., 18:27
2024. február 27., 18:392024. február 27., 18:39
„A CFA Románia makrogazdasági bizalmi mutatója januárban 5,5 ponttal 52,1 pontra csökkent. Ez főként a mutató várakozásokat érintő összetevőinek a romlása miatt következett be” – áll a kedden ismertetett elemzésben. A dokumentum szerint a 12 hónapos időtávra (2025. február) várt inflációs ráta alacsonyabb az előző évben prognosztizálthoz képest, és átlagosan 5,57 százalék, ami 20 hónapja a legalacsonyabb érték. A résztvevőknek azonban csak 65 százaléka számít az inflációs ráta csökkenésére a következő 12 hónapban.
Így a várakozások átlagértéke a 6 hónapos horizonton 5,0030 lej egy euróért, míg 12 hónapos távlatban a várt árfolyam átlagértéke 5,0416 lej/euró.
Óriásit ugrott a költségvetési deficit januárban
Nyolcvan százalékkal haladta meg a román GDP-arányos költségvetési hiány az egy évvel korábbit januárban – írta az Agerpres kedden. Az év első hónapjában 0,45 százalékos volt a költségvetési hiány – közölte a bukaresti pénzügyminisztérium. Ez 80 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi 0,25 százalékos adatnál, a 2022. januári 0,12 százaléknak pedig közel a négyszerese. Az idén januárban a deficit értéke 7,89 milliárd lej volt, miközben egy évvel korábban 4,02 milliárd lejt tett ki. A költségvetési bevételek 2023 első hónapjában 47,39 milliárd lejt tettek ki, 19,7 százalékkal nőttek éves összehasonlításban. A kormányzati kiadások 26,7 százalékkal 55,28 milliárd lejre emelkedtek. Az idei költségvetés tervezetében a bukaresti kormány 5 százalékos éves költségvetési hiánnyal számolt. 2023-ban 5,68 százalék volt a GDP-arányos költségvetési deficit Romániában.
„A következő két év kockázatait tekintve a közép- és kelet-európai országok geopolitikai kilátásait valószínűleg nem értékelik helyesen a piacok, és az ukrajnai háború alakulásától függően korrekciókra kerülhet sor. Továbbá Románia esetében a nagy költségvetési bizonytalanság és a magas költségvetési hiány miatt várható adóemelések negatívan hatnak majd a gazdaságba vetett bizalomra a következő 12 hónapban” – idézte a közlemény Adrian Codirlașut, a CFA Románia alelnökét.
Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
Ami a városi lakóingatlanok árának alakulását illeti, a résztvevők többsége (48 százalék) a következő 12 hónapban stabilitásra számít.
A 2024-re prognosztizált kormányzati költségvetési hiány átlagértéke 5,1 százalék, 2,9 százalékos gazdasági növekedés mellett. A GDP-arányos államadósság a következő 12 hónapban várhatóan 53 százalékra emelkedik.
Egészen biztos, hogy a 2024-es választási szuperév után adóemelések jönnek – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!