A tavalyi harmadik negyedévben 9420 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme
Fotó: Orbán Orsolya
A tavalyi harmadik negyedévben 9420 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 14,1 százalékkal nagyobb mint 2024 azonos időszakában; a kiadások átlagösszege 8079 lej volt, ami a jövedelem 85,8 százalékát jelentette – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
2026. január 12., 14:212026. január 12., 14:21
A háztartások egy főre jutó bevétele 3789 lej volt, ami a tavalyi második negyedévhez képest 0,9 százalékos csökkenést, 2024 harmadik negyedévéhez képest pedig 14,9 százalékos növekedést jelent. A pénzbeli jövedelem háztartásonként átlagosan havi 8885 lejt (személyenként 3574 lejt), a természetbeni jövedelem pedig háztartásonként havi 535 lejt (személyenként 215 lejt) tett ki tavaly július és szeptember között. Ez 0,5 százalékos, illetve 6,8 százalékos csökkenést jelent az előző három hónaphoz képest.
Emellett a szociális juttatásokból származó, átlagban 1892 lejes jövedelem (20,1 százalék), valamint a természetbeni jövedelem (5,7 százalék) is hozzájárult a háztartások teljes bevételéhez.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az egy főre jutó bevétel a városi háztartásokban 4534 lej volt, 1,5-ször nagyobb a vidéki háztartásokban regisztráltnál.
Városon a fizetések és a bér jellegű juttatások tették ki a teljes jövedelem 73,8 százalékát, vidéken ez az arány 14 százalékponttal kisebb volt. A szociális juttatásokból származó összegek vidéken a jövedelem 20,6 százalékát jelentették, ami 0,8 százalékponttal nagyobb arány a városon jegyzettnél. A természetbeni jövedelem az összbevétel 9,1 százalékát tette ki vidéken, ez az arány 2,6-szor nagyobb a városon jegyzettnél.
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett adatsorok szerint háztartások kiadásainak 60,6 százalékát (4898 lej) a fogyasztási kiadások tették ki a tavalyi harmadik trimeszterben, 33,4 százalékát (2696 lej) a helyi és központi adók, illetékek, társadalombiztosítási járulékok, 1,5 százalékát (126 lej) pedig a háztáji gazdálkodással kapcsolatos költségek (a tenyészállatok és baromfik etetésére, vetőmagra, állatorvosi szolgáltatásokra stb. fordított kiadások).
Az idei második negyedévben 9502 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 15,7 százalékkal nagyobb mint 2024 azonos időszakában; a kiadások összege 8042 lej volt, ami a jövedelem 84,6 százalékát jelentette – közölte a statisztikai intézet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A tavalyi év első 11 hónapjában 29,770 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 4,3 százalékkal, azaz 299,6 millió euróval (1 százalékkal) kisebb volt, mint 2024 azonos időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn.
Áprilisban, amikor a jelenlegi földgázárplafon lejár, nem várható áremelkedés, de a legrosszabb esetben meghosszabbítják az intézkedést – jelentette ki Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A román állam komoly, az ipar és a mezőgazdaság számára garanciákat eredményező tárgyalások után támogatta az EU–Mercosur megállapodást – jelentette ki a gazdasági miniszter. Irineu Darău szerint az egyezmény az export növekedéséhez fog vezetni.
Tavaly az előző évhez képest 2,6 százalékkal csökkent a gépkocsigyártás Romániában, összesen 545 510 jármű gördült le a gyártósorról.
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) kimutatást tett közzé, amelyben megjelölte azt a húsz országot, amelyekből a legtöbb turista érkezett a tavaly Romániába. Ebben a rangsorban Magyarország a 8. helyen áll.
Az Európai Unióban és az euróövezetben is 2,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom tavaly novemberben az előző év azonos időszakához képest; a tagállamok közül Románia jegyezte a legnagyobb visszaesést.
A múlt év januárja és novembere között a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A január elsején életbe lépett helyi adóemelések egyik leglátványosabb, egyúttal leghevesebben vitatott eleme az autóadó újraszámítása lett. Sok tulajdonos többszörös, óriási nagyságrendű ugrással szembesült.
Fitionești község maradt az egyetlen közigazgatási egység Vrancea megyében, amely nem hagyta jóvá a helyi adók és illetékek emelését az új adótörvénykönyvi előírásoknak megfelelően. Marius Iorga prefektus mindezek láttán felvázolta a következményeket.
Napok óta borzolja a kedélyeket és minden bizonnyal még jó ideig felháborodás övezi a helyi illetékek drasztikus januári megemelését, amely már csak azért is lesz nehezen megemészthető, mert hamarosan újabb ingatlanadó-növelés következhet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!