Tetemes veszteséget könyvelnek el a romániai fuvarozók a schengeni övezet keleti határának számító magyar–román átkelőkön való hosszas veszteglés miatt
Fotó: Román határőrség
Románia kártérítést igényel az Európai Bizottságtól a fuvarozó cégek által elszenvedett veszteségek miatt, melyeket a schengeni övezetbe való felvétel elutasítása okozott, ugyanakkor a bukaresti kormány azért is ellentételezést vár, hogy a háború kirobbanása óta az országban áthaladó több ezer ukrán kamion miatt felújításra szorul az úthálózat. Sorin Grindeanu közlekedési miniszter becslése szerint a csatlakozás elmaradása a román össztermék 2 százalékával egyenértékű pénzkiesést eredményezett, az infrastruktúra felújítására pedig legalább 2 milliárd eurót igényelnének Brüsszeltől. A kárigény kimenetele Adina Vălean közlekedési biztos visszafogott nyilatkozata ismeretében is bizonytalan, akárcsak az EU-t a román Schengen-csatlakozás elmaradása miatt az uniós bíróságon beperelő ellenzéki eurohonatya akciójáé.
2023. szeptember 13., 18:402023. szeptember 13., 18:40
2023. szeptember 13., 18:542023. szeptember 13., 18:54
Románia kártérítésért készül fordulni az Európai Bizottsághoz amiatt, hogy folyamatosan elutasítják a schengeni csatlakozását, ugyanakkor mert a háború óta rengeteg ukrán teherautó halad át az ország területén, ami jelentős ráfordítást igényel az útfelújítás terén. Mindezt Sorin Grindeanu közlekedési miniszter jelentette be, aki szerint az ország számára hatalmas pénzkiesést jelent, hogy Ausztria megvétózta a határellenőrzés nélküli övezethez történő integrációját, az ukrán kamionok miatt megnövekedett forgalom pedig tetemes többletkiadást feltételez.
Akinek felhívta a figyelmét, hogy az ukrajnai háború kirobbanása óta a romániai országutakat „elözönlő” ukrán kamionok miatt jelentősen megromlott az úthálózat minősége. „Már elküldtük a kárigényt, ami a vasúti hálózat és a hajóutak használatát is beleszámítva 2 milliárd euróra rúg” – jegyezte meg Sorin Grindeanu. Ismertetése szerint a bukaresti hatóságok ezen felül igényelnének kártérítést Brüsszeltől a romániai fuvarozók által a schengeni csatlakozás meghiúsulása nyomán elszenvedett veszteségek kompenzálásaként.
A szociáldemokrata tárcavezető szerint a pontos költségtételeket még csak ezután fogják kiszámolni, ám becslései szerint a román össztermék (GDP) mintegy 2 százalékát kitevő összeget veszít az ország amiatt, hogy a schengeni térségen kívül rekedt. (Románia GDP-je 286,4 milliárd euróra rúgott 2022-ben). Hozzátette, a veszteségek közé be kell számítani többek között, hogy a román fuvarozó cégek milyen többletilletékeket fizetnek, illetve járműveik mennyi ideig kénytelenek vesztegelni a határátkelőhelyeken.
Némileg lehűti a bukaresti kedélyeket a román uniós biztos
Adina Vălean uniós közlekedési biztos nem tud az ukrán teherautók által használt romániai utakon végzett karbantartási munkálatokról, de elismerte, hogy a romániai közúti infrastruktúrát „erősen megterheli az ilyen típusú szállításra nem feltétlenül alkalmas utakon zajló nagy forgalom”. Az Európai Bizottság tagja az Európai Parlament strasbourgi székhelyén beszélt erről szerdán román újságíróknak, akik Bukarest kártérítési igényéről is faggatták. Vălean elmondta, hogy a moldovai és a lengyelországi közutakat is megterheli az ukrán tranzitforgalom. A román liberális politikus hozzátette, az Európai Bizottság kész támogatni az érintett tagállamok infrastruktúrájának javítását, de szerinte megoldás lenne, ha a forgalom nagy részét vasútra terelnék. „Ha a Galac és Konstanca közötti vasútvonalat pontra tesszük, akkor már nem lesznek kamionsorok a konstancai kikötő előtt. Több módon is beruházhatnánk a vasútba, hogy tehermentesítsük a közúti infrastruktúrát is” – idézte az uniós biztost az Agerpres hírügynökség. Adina Vălean hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság rugalmas ugyan, de „nem fizet ki számlákat”, csak részletes technikai leírású projektekre adhat pénzt. „Ilyen jellegű romániai projektekről nincs tudomásom” – jelentette ki a közlekedési biztos. Hozzátette, tagállamként Románia jogosult arra, hogy az EU kompenzálja az infrastruktúrájának ukrán használatát.
Szerintük a határellenőrzés eltörlése (a román–bolgár és a román–magyar szakaszon) mellett a schengeni csatlakozás jelentős gazdasági haszonnal járna Románia számára, mindenekelőtt az export volumenének, az exportőrök versenyképességének növekedése révén. Bukarest már korábban úgy kalkulált, hogy az integráció 0,5 százalékkal dobná meg az ország GDP-bővülését. A román fuvarozók ugyanakkor arra panaszkodnak, hogy a határátkelőknél való várakozás 800 és 1 000 de euró közötti veszteséget okoz számukra kamiononként naponta. Mivel eddig Hollandia és Ausztria „feküdt keresztbe” a schengeni bővítésnek, Romániában adott pillanatban a holland és osztrák cégek és termékeik bojkottjára szólítottak, ám az akció szalmaláng volt csupán.
Fotó: Rostás Szabolcs
Marcel Ciolacu kormányfő egyébként nemrég tett brüsszeli látogatása során azért lobbizott az Európai Bizottság vezetőinél, hogy járuljanak hozzá az idei évre megszabott 4,4 százalékos államháztartási hiánycél megemeléséhez. A szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök arra hivatkozott, hogy Románia a szomszédságában zajló háború kockázatai, az Ukrajnának és Moldovának nyújtott segítség közepette nem tudja tartani a vállalt deficitplafont. Ciolacu ugyanakkor arra is felhívta Ursula Von der Leyen EB-elnök figyelmét, hogy
Egyébként Eugen Tomac európai parlamenti képviselő idén februárban pert indított az Európai Unió Bíróságán az Európai Unió Tanácsa ellen amiatt, hogy tavaly decemberben – az osztrák vétó nyomán – elutasította Romániának (és Bulgáriának) a schengeni övezethez történő csatlakozását. Az ellenzéki Népi Mozgalom Pártja (PMP) vezetője arra kéri a román cégeket, csatlakozzanak peres félként a keresethez, és követeljenek kártérítést, amennyiben Ausztria „hatalommal való visszaélése” miatt veszteséget szenvedtek annak nyomán, hogy korlátozták az európai egységes piachoz való szabad hozzáférésüket.
Ezzel egy időben Vlad Gheorghe, a szintén ellenzéki Mentsétek meg Romániát (USR) eurohonatyája a napokban 11 milliárd euróról állított ki jelképes számlát Ausztriának, szerinte ugyanis a bécsi kormány ennyivel „tartozik” Romániának amiatt, hogy ellenszavazata nyomán az országot továbbra is a schengeni térségen kívül tartják. A román politikus Bécsben személyesen adta át a német nyelven, a Románia schengeni integrációját ellenző Karl Nehammer vezette kormány nevére kiállított „számlát” az osztrák parlament illetékeseinek.
Marcel Ciolacu szombaton kijelentette, hogy Románia schengeni csatlakozásának elutasítása hozzájárult a költségvetési hiány növekedéséhez.
A schengeni rendszer egészében nem működik, ezért jelenleg nem időszerű a bővítése – szögezte le szerdán Gerhard Karner osztrák belügyminiszter, miután Bécsben román kollégájával, Cătălin Predoiuval tárgyalt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!