
Fotó: Videófelvétel
A schengeni rendszer egészében nem működik, ezért jelenleg nem időszerű a bővítése – szögezte le szerdán Gerhard Karner osztrák belügyminiszter, miután Bécsben román kollégájával, Cătălin Predoiuval tárgyalt.
2023. augusztus 23., 14:252023. augusztus 23., 14:25
„Tíz nappal ezelőtt világossá tettük: álláspontunk szerint a schengeni rendszer egészében nem működik, ezért nem vagyunk nyitottak a kiterjesztésére” – mutatott rá az osztrák miniszter.
Predoiu a téma kapcsán kifejtette: annak ellenére, hogy Románia Bulgáriával együtt az osztrák vétó feloldására vár a schengeni csatlakozással kapcsolatban, nem olyan miniszterként érkezett, „aki jön és kérlel”.
„A helyes munkamódszer szerintem az, ha mindkét oldal problémáit azonosítjuk, és megoldásokat dolgozunk ki. Meg akartam győződni arról, hogy vannak-e kritikák vagy gyenge pontok azzal kapcsolatban, ahogyan Románia védi a határait. Örömmel láttam, hogy Ausztria látja a Románia által elért haladást, és ezt folytatni fogjuk” – mutatott rá Predoiu.
„Támogatni fogjuk Ausztriát, az EU-t és a tagállamokat a menekültügyi eljárások reformjában.
Ezt a munkát elkezdtük, és bízom benne, hogy addig folytatjuk, amíg ésszerű időn belül eredményre nem jutunk” – hangoztatta a román tárcavezető.
Előzőleg Gerhard Karner emlékeztetett, hogy áprilisban Bukarestben megállapodást írt alá Lucian Bode akkori román belügyminiszterrel a migránscsempészek elleni fellépésről, ami az együttműködés kezdetének fontos pillanata volt. Emellett Magyarországgal, Szerbiával és Romániával a közös járőrözésről is megállapodás született, illetve több intézkedést is elfogadtak a határokon átívelő bűnözés visszaszorítására.
Ennek kiemelkedő eredményei voltak, hiszen Romániában, Magyarországon és Ausztriában 36 házkutatás volt, amely során hat személyt őrizetbe vettek.
– fogalmazott Karner.

Hiába a vérmes bukaresti remények, nem változott az osztrák kormány álláspontja a román és a bolgár schengeni csatlakozás ügyében: a vétó mindaddig marad, amíg az Európai Unió nem javít a schengeni határőrizeti rendszer működésén.
Predoiu szerint a találkozó célja az volt, hogy „tovább lapozzanak”, és elkezdjék az építkezést.
Mint elmondta, ismertette az eddigi előrelépéseket, és közölte, az együttműködés folytatódik.
„Elmondtam a miniszter úrnak, hogy előrelépést fogunk tenni, és nem titkolom, hogy minisztériumként
A migráció komoly kérdés, nagyon komolyan vesszük Romániában, és készek vagyunk együttműködni az uniós országokkal, hogy jó eredményeket érjünk el, ahogyan Ausztriával is tettük. Folytatjuk a helyszíni fellépést, valamint a menekültügyre és az eljárásokra vonatkozó uniós jogi keret optimalizálását, és ebben közösen állapodtunk meg” – szögezte le.
Hozzátette, osztrák kollégájával megállapodást írtak alá a menekültügyi eljárások egyszerűsítéséről.
„Úgy vélem, hogy a mai napon leraktuk egy szilárd partnerség alapkövét, amely minden egyes ország érdekeinek megvalósításához vezet. Úgy vélem, hogy ma együtt jó munkát végeztünk” – fogalmazott Predoiu.
Mint arról beszámoltunk,
Egyúttal felszólította az Európai Bizottságot, hogy becsülje fel azokat a költségeket és környezeti károkat, amelyeket Románia és Bulgária 2011 júniusa óta szenvedett el a schengeni csatlakozás „indokolatlan megtagadása” miatt.

Elfogadta szerdán az Európai Parlament (EP) a Románia schengeni csatlakozását megakadályozó osztrák vétó jogszerűségének vizsgálatára felszólító határozatot.
Romániának és Bulgáriának eredetileg 2011-ben kellett volna a schengeni térséghez csatlakoznia, azonban azóta több nyugat-európai tagállam sorozatosan kifogásokat emelt a felvételük ellen, kezdetben a korrupció és az igazságszolgáltatás reformjának elmaradása miatt. Miután tavaly decemberre úgy tűnt, hogy ezeket az aggodalmakat sikerült eloszlatni, és minden tagállam elismerte, hogy a két ország teljes mértékben teljesíti a schengeni csatlakozás technikai feltételeit, az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának december 8-i ülése előtt Ausztria jelezte: mivel
A vétóról való lemondás fejében Bécs a határőrizet szigorítását és a kitoloncolást lehetővé tevő uniós jogszabályokat követel. Románia és más európai országok lobbija ellenére Karl Nehammer osztrák kancellár továbbra sem hajlandó módosítani álláspontját.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
szóljon hozzá!