
Fotó: Gábos Albin
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
2024. március 27., 20:442024. március 27., 20:44
A Daniel Zamfir szociáldemokrata (PSD) honatya vezetésével, több mint 100 képviselő és szenátor – köztük az RMDSZ-es Antal Lóránt és Kovács Irén – által kezdeményezett törvénytervezetet 172 igen, 81 nem szavazattal, három tartózkodás mellett fogadta el kedden az alsóház döntő kamaraként (a szenátuson még 2022-ben ment át).
Az Economedia.ro által idézett jogszabály szerint legtöbb 5000 lejes fogyasztási kölcsön esetén a napi kamat nem lehet nagyobb 1 százalékosnál, a visszafizetendő teljes összeg pedig nem haladhatja meg a felvett pénz kétszeresét. 5001–10 000 lej közötti hitel esetén a napi költség nem haladhatja meg a 0,8 százalékot, és szintén a kölcsön legtöbb dupláját kérhetik vissza. Utóbbi igaz a 10 001–25 000 lej közötti összegekre is, miközben ezek esetében 0,6 százalékban maximálják a napi kamatot.
A jogszabály egyik előírása szerint a fogyasztóvédelmi szervezetek hivatalos módon képviselhetik a hiteleseket a hitelezőkkel szemben és a peren kívüli vitarendezést biztosító szervekkel folytatott tárgyalásokon.
A fogyasztási hitel a használati tárgyak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsönök összefoglaló neve. Az ilyen konstrukciók általában (de nem kizárólag) szabad felhasználásúak és fedezet nélküliek, vagyis a hitelfelvevő jövedelme alapján lehet felvenni őket. A fogyasztási hiteleknek alapvetően négy típusát különböztetik meg: áruhitel, személyi kölcsön, folyószámlahitel és hitelkártya. A jelzáloghitel nem tartozik ide.

A bukaresti Versenytanács még nem fejezte be a bankoktól a két, folyamatban lévő vizsgálat keretében összegyűjtött több száz e-mail feldolgozását, de remélik, hogy az év vége felé döntést hozhatnak.
Románia a súlyos fagyos időszakokban azzal szembesül, hogy a belföldi termelésből és a tárolókból történő szállítási kapacitása korlátozott, ilyenkor a gázimport – különösen Magyarországról – szükségessé válik a fogyasztási csúcsok fedezéséhez.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!