Fotó: Gábos Albin
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
2024. március 27., 20:442024. március 27., 20:44
A Daniel Zamfir szociáldemokrata (PSD) honatya vezetésével, több mint 100 képviselő és szenátor – köztük az RMDSZ-es Antal Lóránt és Kovács Irén – által kezdeményezett törvénytervezetet 172 igen, 81 nem szavazattal, három tartózkodás mellett fogadta el kedden az alsóház döntő kamaraként (a szenátuson még 2022-ben ment át).
Az Economedia.ro által idézett jogszabály szerint legtöbb 5000 lejes fogyasztási kölcsön esetén a napi kamat nem lehet nagyobb 1 százalékosnál, a visszafizetendő teljes összeg pedig nem haladhatja meg a felvett pénz kétszeresét. 5001–10 000 lej közötti hitel esetén a napi költség nem haladhatja meg a 0,8 százalékot, és szintén a kölcsön legtöbb dupláját kérhetik vissza. Utóbbi igaz a 10 001–25 000 lej közötti összegekre is, miközben ezek esetében 0,6 százalékban maximálják a napi kamatot.
A jogszabály egyik előírása szerint a fogyasztóvédelmi szervezetek hivatalos módon képviselhetik a hiteleseket a hitelezőkkel szemben és a peren kívüli vitarendezést biztosító szervekkel folytatott tárgyalásokon.
A fogyasztási hitel a használati tárgyak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsönök összefoglaló neve. Az ilyen konstrukciók általában (de nem kizárólag) szabad felhasználásúak és fedezet nélküliek, vagyis a hitelfelvevő jövedelme alapján lehet felvenni őket. A fogyasztási hiteleknek alapvetően négy típusát különböztetik meg: áruhitel, személyi kölcsön, folyószámlahitel és hitelkártya. A jelzáloghitel nem tartozik ide.
A bukaresti Versenytanács még nem fejezte be a bankoktól a két, folyamatban lévő vizsgálat keretében összegyűjtött több száz e-mail feldolgozását, de remélik, hogy az év vége felé döntést hozhatnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!