
Fotó: Gábos Albin
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
2024. március 27., 20:442024. március 27., 20:44
A Daniel Zamfir szociáldemokrata (PSD) honatya vezetésével, több mint 100 képviselő és szenátor – köztük az RMDSZ-es Antal Lóránt és Kovács Irén – által kezdeményezett törvénytervezetet 172 igen, 81 nem szavazattal, három tartózkodás mellett fogadta el kedden az alsóház döntő kamaraként (a szenátuson még 2022-ben ment át).
Az Economedia.ro által idézett jogszabály szerint legtöbb 5000 lejes fogyasztási kölcsön esetén a napi kamat nem lehet nagyobb 1 százalékosnál, a visszafizetendő teljes összeg pedig nem haladhatja meg a felvett pénz kétszeresét. 5001–10 000 lej közötti hitel esetén a napi költség nem haladhatja meg a 0,8 százalékot, és szintén a kölcsön legtöbb dupláját kérhetik vissza. Utóbbi igaz a 10 001–25 000 lej közötti összegekre is, miközben ezek esetében 0,6 százalékban maximálják a napi kamatot.
A jogszabály egyik előírása szerint a fogyasztóvédelmi szervezetek hivatalos módon képviselhetik a hiteleseket a hitelezőkkel szemben és a peren kívüli vitarendezést biztosító szervekkel folytatott tárgyalásokon.
A fogyasztási hitel a használati tárgyak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsönök összefoglaló neve. Az ilyen konstrukciók általában (de nem kizárólag) szabad felhasználásúak és fedezet nélküliek, vagyis a hitelfelvevő jövedelme alapján lehet felvenni őket. A fogyasztási hiteleknek alapvetően négy típusát különböztetik meg: áruhitel, személyi kölcsön, folyószámlahitel és hitelkártya. A jelzáloghitel nem tartozik ide.

A bukaresti Versenytanács még nem fejezte be a bankoktól a két, folyamatban lévő vizsgálat keretében összegyűjtött több száz e-mail feldolgozását, de remélik, hogy az év vége felé döntést hozhatnak.
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
szóljon hozzá!