
Egyszerűbb, gyorsabb sokak szerint a kártyás fizetés
Fotó: Transferwise.com
A romániai lakosság 81 százaléka inkább bankkártyával fizet, különösen a szuper- és hipermarketekben történő vásárlások esetében, a készpénzhasználat csökkenő tendenciát mutat – derül ki egy friss, a karácsonyt megelőző nagybevásárlásra időzített felmérésből. A közvélemény-kutatás során megkérdezettek 38 százaléka állítja, hogy jövőre még kevesebb készpénzt fog használni.
2023. december 19., 18:582023. december 19., 18:58
2023. december 19., 19:512023. december 19., 19:51
„A romániai lakosság azért részesíti előnyben egyre inkább a kártyás fizetést, mert: gyorsabb (58 százalék), időt takarít meg vele (42 százalék), hozzájárul a kiadások jobb követéséhez (42 százalék), csökkenti a pénz elvesztésének kockázatát – lopás esetén a kártya letiltható (31 százalék)” – állítják a CIPRA Egyesület – Információs, Kockázatmegelőzési és Elemző Központ által a Reveal Marketing Research támogatásával ebben a hónapban készített tanulmány szerzői. A közvélemény-kutatás a romániai lakosság szokásait és a különböző fizetési módok használatával kapcsolatos attitűdjeit, valamint a válaszadók megtakarítási magatartását, illetve a bankrendszerbe vetett bizalmát vette górcső alá.
A felmérés eredményei alapján a készpénzes fizetést előnyben részesítők többsége azt a tényt hozza fel fő okként, hogy nem mindenhol lehet kártyával fizetni, 26 százalék pedig azt mondja, hogy neki kényelmesebb a készpénz használata.
és a válaszadók nagyobb valószínűséggel fizetnek kártyával a háztartási gépek vagy egyéb drága vásárlások (73 százalék), közüzemi szolgáltatások (71 százalék), napi/hétvégi bevásárlások (66 százalék), utazások (63 százalék), karácsonyi/ünnepi ajándékok (61%), részletfizetés, hitelek, ügyintézési díjak (60 százalék) esetében” – vonták le a következtetést a felmérés készítői.
A válaszadók 39 százalékának van számlája digitális banknál (fintech), 26 százalékuk pedig személyi kölcsönnel rendelkezik.
Sokan már nem is a fizikai kártyával, hanem mobiltelefonos alkalmazáson keresztül fizetnek
Fotó: Visa.hu
„A betéti/fizetési kártyákat a 45 év felettiek használják nagyobb arányban (91–92 százalék), míg a 25 év alatti fiataloknak csak 63 százaléka használja ezt a terméktípust. A magas jövedelmű válaszadók nagyobb mértékben használják a banki szolgáltatásokat, beleértve a digitális bankolást is, amely esetében a 24–34 éves korosztályba tartozó fiatalok körében a legmagasabb a felhasználok aránya (46 százalék), szemben az 56 év felettiekkel (25 százalék)” – derült ki a kutatásból.

Idén június végén 20 232 563 aktív bankkártyát tartottak nyilván az országban, 3,2 százalékkal többet, mint fél évvel korábban – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) által csütörtökön közzétett adatsorokból.
A válaszadók 17 százaléka mondta azt, hogy a készpénz soha nem fogy ki a pénztárcájából, az 56 év felettiek körében ez az arány magasabb. Amely ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a nők 30 százaléka és a férfiak 22 százaléka egyáltalán nem tesz félre, a válaszadók 30 százaléka pedig úgy gondolja, hogy megtakarít, de kevesebbet, mint korábban.
A megkérdezettek amúgy a felmérés eredményei szerint a következő okok miatt szeretnének megtakarítani: nehezebb napok, betegség vagy ha egy szükséges tárgy elromlik (51 százalék), váratlan kiadások, esküvő vagy egyéb kötelezettségek (32 százalék), külföldi nyaralás és lakásfelújítás (27 százalék), szükséges, de nem sürgős orvosi beavatkozás (22 százalék). A gyermekek taníttatását, az autó- és házvásárlást, illetve a korszerű eszközök vásárlását a válaszadók 19 százaléka jelölte meg a megtakarítás okaként.
Ha hitelre lenne szüksége, a válaszadók többsége (58 százalék) a szűk környezetéhez, azaz a családhoz és az ismerősökhöz fordulna, 36 százalék banki hitelt igényelne, 27 százalék pedig a vásárlási kártyáját használná. A felmérés országos reprezentatív mintán 1005 férfi és női válaszadóra terjedt ki, akik 18 év feletti, városi és vidéki internetfelhasználók voltak.
Mint arról beszámoltunk, a román kormány a közelmúltban – az adócsalás megelőzésének szükségességére hivatkozva – korlátozni kívánta a lakossági készpénzhasználatot. A kilátásba helyezett intézkedést övező felháborodás nyomán azonban a Marcel Ciolacu vezette kabinet visszakozott, így minden jelenlegi készpénzlimit megmaradt a természetes személyek, valamint a jogi személyek esetében egyaránt, két kivétellel: a készpénzlimit 50 ezer lej, az elszámolási előleg pedig 1000 lej/nap.

Visszakozni kényszerült a kormány a készpénzhasználat korlátozását célzó törvény kapcsán: Marcel Ciolacu miniszterelnök kedden bejelentette, hogy a kormány következő ülésén felülvizsgálja készpénzlimitre vonatkozó javaslatokat.
Idén októberben a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 5,9 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,2 százalékponttal alacsonyabb, mint szeptemberben – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Adóhatóság (ANAF) egy online felület elindítására készül, amely a lefoglalt áruk átlátható értékesítését szolgálja – jelentette be az intézmény vezetője, Adrian Nicușor Nica.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint 2025 októberében 11 786 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 27-tel többnek, mint előző hónapban.
A mesterséges intelligencia segítségével „bármilyen szemét” eladható a közösségi médiában – jelentette ki Adrian Asoltanie pénzügyi tanácsadó, aki a befektetési csalások veszélyére hívja fel a figyelmet.
A karácsonyi ajándékokra szánt családi költségvetés csökkent Romániában az áremelkedések miatt.
Idén január elejétől október végéig 46 917 vállalkozás szűnt meg Romániában, 32,4 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által közzétett adatokból.
Az év első tíz hónapjában 11 969 személy vett részt a munkaerő-elhelyező ügynökség (ANOFM) felnőttképzési programjaiban.
Az idei év első tíz hónapjában több mint 31 600 építési engedélyt adtak ki lakóépületekre Romániában, 4,1 százalékkal többet, mint 2024 azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az uniós országokból érkező valamennyi sertéshússzállítmány ellenőrzését kéri Florin Barbu mezőgazdasági miniszter az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóságtól (ANSVSA) az afrikai sertéspestis veszélye miatt.
Az az elvi döntés született a koalícióban, hogy minden kivételt törölnek az állami fizetés és a nyugdíj halmozását szabályozó új tervezetből, leszámítva a vonatkozó alkotmánybírósági döntésekben megjelölteket Ilie Bolojan szerint.
szóljon hozzá!