Egyszerűbb, gyorsabb sokak szerint a kártyás fizetés
Fotó: Transferwise.com
A romániai lakosság 81 százaléka inkább bankkártyával fizet, különösen a szuper- és hipermarketekben történő vásárlások esetében, a készpénzhasználat csökkenő tendenciát mutat – derül ki egy friss, a karácsonyt megelőző nagybevásárlásra időzített felmérésből. A közvélemény-kutatás során megkérdezettek 38 százaléka állítja, hogy jövőre még kevesebb készpénzt fog használni.
2023. december 19., 18:582023. december 19., 18:58
2023. december 19., 19:512023. december 19., 19:51
„A romániai lakosság azért részesíti előnyben egyre inkább a kártyás fizetést, mert: gyorsabb (58 százalék), időt takarít meg vele (42 százalék), hozzájárul a kiadások jobb követéséhez (42 százalék), csökkenti a pénz elvesztésének kockázatát – lopás esetén a kártya letiltható (31 százalék)” – állítják a CIPRA Egyesület – Információs, Kockázatmegelőzési és Elemző Központ által a Reveal Marketing Research támogatásával ebben a hónapban készített tanulmány szerzői. A közvélemény-kutatás a romániai lakosság szokásait és a különböző fizetési módok használatával kapcsolatos attitűdjeit, valamint a válaszadók megtakarítási magatartását, illetve a bankrendszerbe vetett bizalmát vette górcső alá.
A felmérés eredményei alapján a készpénzes fizetést előnyben részesítők többsége azt a tényt hozza fel fő okként, hogy nem mindenhol lehet kártyával fizetni, 26 százalék pedig azt mondja, hogy neki kényelmesebb a készpénz használata.
és a válaszadók nagyobb valószínűséggel fizetnek kártyával a háztartási gépek vagy egyéb drága vásárlások (73 százalék), közüzemi szolgáltatások (71 százalék), napi/hétvégi bevásárlások (66 százalék), utazások (63 százalék), karácsonyi/ünnepi ajándékok (61%), részletfizetés, hitelek, ügyintézési díjak (60 százalék) esetében” – vonták le a következtetést a felmérés készítői.
A válaszadók 39 százalékának van számlája digitális banknál (fintech), 26 százalékuk pedig személyi kölcsönnel rendelkezik.
Sokan már nem is a fizikai kártyával, hanem mobiltelefonos alkalmazáson keresztül fizetnek
Fotó: Visa.hu
„A betéti/fizetési kártyákat a 45 év felettiek használják nagyobb arányban (91–92 százalék), míg a 25 év alatti fiataloknak csak 63 százaléka használja ezt a terméktípust. A magas jövedelmű válaszadók nagyobb mértékben használják a banki szolgáltatásokat, beleértve a digitális bankolást is, amely esetében a 24–34 éves korosztályba tartozó fiatalok körében a legmagasabb a felhasználok aránya (46 százalék), szemben az 56 év felettiekkel (25 százalék)” – derült ki a kutatásból.
Idén június végén 20 232 563 aktív bankkártyát tartottak nyilván az országban, 3,2 százalékkal többet, mint fél évvel korábban – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) által csütörtökön közzétett adatsorokból.
A válaszadók 17 százaléka mondta azt, hogy a készpénz soha nem fogy ki a pénztárcájából, az 56 év felettiek körében ez az arány magasabb. Amely ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a nők 30 százaléka és a férfiak 22 százaléka egyáltalán nem tesz félre, a válaszadók 30 százaléka pedig úgy gondolja, hogy megtakarít, de kevesebbet, mint korábban.
A megkérdezettek amúgy a felmérés eredményei szerint a következő okok miatt szeretnének megtakarítani: nehezebb napok, betegség vagy ha egy szükséges tárgy elromlik (51 százalék), váratlan kiadások, esküvő vagy egyéb kötelezettségek (32 százalék), külföldi nyaralás és lakásfelújítás (27 százalék), szükséges, de nem sürgős orvosi beavatkozás (22 százalék). A gyermekek taníttatását, az autó- és házvásárlást, illetve a korszerű eszközök vásárlását a válaszadók 19 százaléka jelölte meg a megtakarítás okaként.
Ha hitelre lenne szüksége, a válaszadók többsége (58 százalék) a szűk környezetéhez, azaz a családhoz és az ismerősökhöz fordulna, 36 százalék banki hitelt igényelne, 27 százalék pedig a vásárlási kártyáját használná. A felmérés országos reprezentatív mintán 1005 férfi és női válaszadóra terjedt ki, akik 18 év feletti, városi és vidéki internetfelhasználók voltak.
Mint arról beszámoltunk, a román kormány a közelmúltban – az adócsalás megelőzésének szükségességére hivatkozva – korlátozni kívánta a lakossági készpénzhasználatot. A kilátásba helyezett intézkedést övező felháborodás nyomán azonban a Marcel Ciolacu vezette kabinet visszakozott, így minden jelenlegi készpénzlimit megmaradt a természetes személyek, valamint a jogi személyek esetében egyaránt, két kivétellel: a készpénzlimit 50 ezer lej, az elszámolási előleg pedig 1000 lej/nap.
Visszakozni kényszerült a kormány a készpénzhasználat korlátozását célzó törvény kapcsán: Marcel Ciolacu miniszterelnök kedden bejelentette, hogy a kormány következő ülésén felülvizsgálja készpénzlimitre vonatkozó javaslatokat.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!