Leállítaná az élőállat-exportot az Európai Bizottság, Románia lenne az egyik legnagyobb vesztes

A zsidó és a muszlim mészárosok szakmai szervezetei ezt többször is cáfolták. Azzal érvelnek, hogy a rituális állatvágás során az erre kiképzett mészáros egyetlen mozdulattal vágja el az állat nyaki ütőerét, nyelő- és légcsövét és a fő idegpályákat, így az állat nem szenved.

Tény, hogy több európai ország hatóságait nem tudták meggyőzni erről, ezért Belgiumban, Dániában, Norvégiában, Svájcban, Svédországban és Szlovéniában mindkét rituális vágási mód be van tiltva, és ahol engedélyezték, ott is sokan követelik a betiltásukat. Az Európai Bizottság ezzel kapcsolatban nem fogalmazott meg egységes álláspontot, de Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szavai szerint a brüsszeli illetékeseknek is rá kell bólintaniuk a helyi halal vágóhidak engedélyezésére, ami Románia esetében állítólag már meg is történt.

Az országot igen érzékenyen érintené az élőállat-export esetleges korlátozása, hiszen a teljes állatkivitel mintegy 80 százaléka arab és észak-afrikai országokba irányul, ahol magas a muszlim hívők aránya, akik a vallási szabályokat betartva, kizárólag halal jelöléssel ellátott termékeket vásárolnak.

– fogalmazott portálunknak a bukaresti szakember.

Csutak-Nagy azt is egyértelművé tette, hogy az élőállat-kivitelt több esetben valószínűleg nem lehet kiváltani a hűtött vagy mélyfagyasztott húsok exportjával. Tapasztalatai szerint a legtöbb arab ország azért importál élő juhot és bárányt, mert helyben akarják levágni, és friss húsként értékesítik. Az alelnök szerint ezekbe a távoli országokba csak mélyfagyasztott formában juthat el a romániai hús, aminek más a piaci értéke és megítélése.

A lehetséges átállással azonban számolni kell, és erre a szakember meglátása szerint Románia fel van készülve. ,,Az európai uniós intézmények által ellenőrzött és auditált nagy vágóhídjaink vannak, amelyek versenyképesek más uniós országok létesítményeivel. Románia már most rendelkezik olyan vágókapacitással, ami az exportra kerülő állatok húsát a legmagasabb minőségi elvárások alapján tudja kezelni és útnak indítani” – nyomatékosította portálunknak az ANVSA alelnöke.

a hústermékek ma már a nyugat-európai piacokra is eljutnak. Az összes romániai húskivitel 85 százaléka azonban juh, a fennmaradó 15 százalékon osztozik a szarvasmarha- és a baromfiexport.

Nem mondunk le parancsszóra a húsfogyasztásról

A hatósági állatorvos tévhiteket is eloszlatott az állatszállítással kapcsolatban. Meglátása szerint az uniós előírások szigorúan szabályozzák a szárazföldi és a tengeri úton történő szállítást egyaránt, amit a tagországok állategészségügyi hatóságai ellenőriznek. A szárazföldi szállításban résztvevő kamionok meghatározott időközönként pihentető állomások érintésével leszállítják az állatokat, amelyeket közben etetnek, itatnak, pihentetnek. A tengeri szállításban szintén szigorú szabályok érvényesülnek, amivel elkerülhető a túlzsúfoltság, illetve az út teljes ideje alatt megfelelő takarmányozáshoz és ivóvízhez jutnak az állatok.

Nem beszélhetünk elhullásról, csak olyan balesetekről, amikor az állatnak beszorul valahova a lába, tehát nem igaz az az állítás, hogy az állatok szállítása kínzással ér fel” – magyarázza a szakember.

Csutak-Nagy Lászlót arról is megkérdeztük, hogyan vélekedik azokról az uniós törekvésekről, amelyek háttérbe szorítanák az állattenyésztést és a húsfogyasztást. A szakember szerint amíg a fogyasztónak lehetősége van eldönteni, hogy mit eszik, addig biztosan nem lehet a húsfogyasztást korlátozni. Lehet próbálkozni különféle rovar alapú fehérjékkel, de az emberek többsége Romániában akkor is a disznóhúst részesíti előnyben. Következik a szárnyas-, a marha-, a bárány-, juh- és kecskehús, a sor végén pedig a halhúsfogyasztás található. Az utóbbi időben látványosan nőtt a baromfihús iránti érdeklődés – jelenleg ez a legolcsóbb hús az országban –, viszont sajnálatos módon visszaesett a halhús fogyasztása.

Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) alelnöke szerint Románia jellegzetesen húsevő országnak számít – a hazai mezőgazdaság is erre van berendezkedve –, amit aligha lehet parancsszóra megváltoztatni.

korábban írtuk

Egyre kelendőbb külföldön az erdélyi bárány – Ismét felívelő pályán a hazai birkatartás, de nehéz juhászt találni

Miután éveken át csökkent a hazai juhállomány, hirtelen megnőtt a kereslet a közel-keleti bárányexportra. Az állattartó gazdák számára nehézséget jelent azonban, hogy a munkaerőhiány miatt nagyon nehéz manapság juhászt találniuk.