Nincs, aki terelgesse a nyájat. A juhászmesterségnek annyira lecsökkent a presztízse, hogy a fiatalok messze elkerülik
Fotó: Makkay József
Miután éveken át csökkent a hazai juhállomány, hirtelen megnőtt a kereslet a közel-keleti bárányexportra. Az állattartó gazdák számára nehézséget jelent azonban, hogy a munkaerőhiány miatt nagyon nehéz manapság juhászt találniuk. A juhászatáról híres kalotaszegi Mérában Horváth Csaba állatorvos, juhos gazda portáján jártunk.
2022. február 06., 09:012022. február 06., 09:01
Látványosan megnőtt a juhászat iránti érdeklődés Romániában, amit legjobban a tenyészállatok árának rohamos emelkedése mutat. Míg tavaly télen egy anyajuh 250-300 lejért cserélt gazdát, most 700-800 lejt is elkérnek a birkáért, a törzskönyvezett juhok ára pedig jóval magasabb. A juhászat megítélésében bekövetkezett pozitív változás évtizedes lejtmenet végét jelenti. A bukaresti mezőgazdasági minisztérium az elmúlt években nem tekintette prioritásnak a juhászatot, helyette más állattenyésztési ágazatokat próbáltak előtérbe helyezni.
A juhászat „szabadesését” jól mutatja, hogy aki az elmúlt években európai uniós forrásokra pályázott juhászata számára, minimális pontszámot kapott, ami jelentősen csökkentette a pályázat sikerét.
Négy évvel ezelőtt volt a mélypont, amikor az exportra szánt bárányokat a romániai viszonteladók 4-5 lejért vásárolták fel a gazdáktól, a hirdetési oldalakon rengeteg anyajuhot vesztegettek aprópénzért. Az utóbbi két esztendőben azonban látványosan megnőtt az élőállatként kivitelre kerülő tavaszi és őszi bárányok felvásárlási ára:
A juhtartó gazdák szerint a növekvő közel-keleti bárányexport „kirostálta” a korábbi évek szélhámos felvásárló cégeit a piacról. Tavaly a legtöbb gazda már az állatok elszállításának napján megkapta bankszámlájára a vételárat, holott korábban hosszú hónapokat kellett várni, amíg az állatkereskedéssel foglalkozó cégek kifizették tartozásukat.
Horváth Csaba mérai juhos gazda: manapság nagyon nehéz juhászt, szarvasmarha-pásztort találni
Fotó: Makkay József
Az élénkülő bárányexport „felfele húzta” a belföldi piacon húsvéti értékesítésre szánt vágóállatok árát is:
Szakemberek szerint a külföldi kereslet állítja emelkedő pályára a romániai juhászatot. A gyors fejlődésnek azonban a súlyos munkaerőhiány szab gátat, erre panaszkodik a legtöbb juhtartó gazda.
A Kolozs megyei Mérában gazdálkodó Horváth Csaba állatorvos-falugazdász közel háromszáz juhot tart. Kétszáz anyaállata most készül elleni. A juhos gazda számára ez az év legnehezebb periódusa: éjjel-nappal az állatok közelében kell lennie. Az először ellő juhok tapasztalatlanok, ezért a világra jövő bárány könnyen elpusztulhat a hideg miatt.
– magyarázza a falu határában, téli karámba zárt juhai között a gazda, aki kisbácsi lakásából ingázik napi rendszerességgel állatállományhoz. Mérában is a munkaerőhiány a legnagyobb gondja a juhos gazdáknak. Van, aki tavaly hét juhászt is kipróbált, de egyik sem vált be, végül a gazdának kellett hónapokon át kinn tartózkodnia éjjel-nappal az állatok mellett a legelőn. Van, aki havi 3500 lejt ajánl a juhásznak napi háromszori koszttal, mégsem talál embert.
juhász nélkül pedig nem lehet juhokat tartani. Van, aki legelőre szállítható mobil fejőházzal is próbálkozik, de ez Erdélyben egyelőre ritka. Szakemberek szerint azonban a juhászatokban is el fog terjedni a gépi fejés, a munkaerőhiány erre kényszeríti a gazdákat.
Fotó: Makkay József
Mérában a Szent György napjához kapcsolódó, messze földön híres juhmérés két évvel ezelőtt maradt el először a koronavírus-járvány miatt. A turisták által látogatott esemény lényege, hogy a falu gazdáinak a legelőre kihajtott állatait másnap fejik meg, és a kifejt tej mennyisége alapján határozzák meg, hogy mekkora lesz a gazda a évi tejrészesedése a közös nyájba hajtott állatoktól.
A mérai juhmérés nem csak a pandémia, hanem a juhászhiány miatt is elmaradt, mert a korábban leszerződött juhász faképnél hagyta az embereket. Ez a fajta hozzáállás nagyon sok bosszúságot okoz az állattartó gazdáknak. Ha nincs stabil munkaerő, a gazdaság kiszolgáltatottá válik. Horváth Csaba szerint hasonló gondokkal küszködnek a szarvasmarhatartó gazdák is.
Tavaly olyan csordapásztort alkalmaztak, aki nem viselte gondját a legelőre kihajtott marháknak, ezért több állat elpusztult, illetve eltűnt. Régebb elképzelhetetlen volt, hogy ilyen kihágásokért ne a pásztor viselje a felelősséget, most azonban a gazdák a kárral maradtak, ami behajthatatlan. Ha mégis arra kényszerítenék a pásztort, hogy fizessen, veszi a sátorfáját, és továbbáll, így a falu tehenei őrzés nélkül maradnak.
Sok faluban hasonló a helyzet, ráadásul alacsony a tej felvásárlási ára. Mindez oda vezetett, hogy a kalotaszegi falvak többségéből eltűntek a tehéncsordák: ma már alig akad gazda, aki szarvasmarhát tartana.
A tej értékesítése szempontjából a juhászat jobb helyzetben van. Horváth Csaba egy helyi tejfeldolgozó gazda és egy kisüzem között osztja meg a naponta kifejt tejmennyiséget. Mérában viszont az is jól jár, aki az esztenán vagy otthon dolgozza fel friss sajtnak a juhtejet. Az utóbbi két esztendőben jelentősen megnőtt a kereslet a juhsajt iránt is, a friss terméket jó áron lehet értékesíteni. Több mérai gazda nem csak tehén-, bivaly-, hanem juhsajttal is bejár kolozsvári lakossági megrendelőkhöz.
Fotó: Makkay József
A gyerekkorától juhászkodással foglalkozó állatorvos szerint nehézkes a bárányhús hazai forgalmazása. Több erdélyi megye állategészségügyi hatósága évek óta nem engedélyezi a rendszerváltás utáni időkben megszokott, piacok mellett működő vágópontokat. Kolozs megyében például egyetlen kis vágóhídon lehet bárányt vágni: a Jára-völgyében. A juhos gazdának ez csak akkor éri meg, ha legalább 100 bárányt sikerül levágatnia, amit viszont csak hűtőkocsival lehet piacokra szállítani.
Ma inkább az történik, hogy sok juhos gazda állategészségügyi engedély nélkül, otthon vágja le állatait, és háztól értékesíti. Ha viszont az állategészségügyi hatóság emberei rajtakapják, megbüntetik. Az állatorvos szerint egy kis vágóhíd fenntartása sokba kerül, rendszerint nem éri meg. Hogy legálisan üzemelhessen, a vágóhídnak állandó állatorvosi felügyeletre van szüksége, ami főállású állatorvos jelenlétét feltételezi. Egyéb költségekkel együtt ez annyira megnöveli a kiadásokat, hogy kis létszámú vágóállat mellett nem éri meg fenntartani.
Sokkal kevesebb a bürokrácia, és az eladott állatokért egyben megkapja a pénzét.
A korábbi viták elkerülése végett a mérai közbirtokossági legelőt tavaly testvériesen kettéosztották a tagok a juh- és a szarvasmarhatartó gazdák között. Méra azon kevés kalotaszegi falu közé tartozik, ahol az állattartás hagyománya ma is él, a juhászat iránt pedig növekszik az érdeklődés.
A Kalotaszegi Magyar Gazdák Egyesületének színeiben tevékenykedő falugazdász nem csak Méra, hanem a környező falvak állattenyésztéséért is felel. Legtöbben telefonon keresik meg ügyes-bajos dolgaikkal, érdeklődő bőven akad. A nagyobb gazdatalálkozók a vírusjárvány miatt maradtak el az elmúlt két esztendőben, Horváth Csaba mégis abban reménykedik, hogy idén tető alá lehet hozni egy jelentősebb rendezvényt. A gazdák igénylik a szakelőadásokat, szaktanácsadást, sok termelő számára a tapasztalatcsere jelenti a legjobb tanulóiskolát. A korszerű állattenyésztés terén pedig még bőven van mit tanulni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Magyarország egységes stratégia alapján, integrált projektekkel és kiszámítható ütemterv szerint valósít meg vasútfejlesztéseket, Románia elaprózott beruházásokkal, újra és újra kiírt pályázatokkal, elnyúló határidőkkel dolgozik.
Továbbra is Romániában a leggyengébb az általános forgalmi adó (áfa/TVA) begyűjtésének a hatékonysága – irányította rá a figyelmet az Európai Bizottság által a héten közzétett, Áfarés Európában című jelentés.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az alkotmánybíróság rábólintásával véglegessé vált az a fiskális csomag, amely 2026-tól gyökeresen átalakítja többek között a gépjárművek adózását Romániában.
A kormány várhatóan január végén fogadja el a jövő évi állami költségvetést – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy szerda esti televíziós interjúban.
Ötszáznál több munkahelyet szüntet meg Romániában a Bosch. Az elbocsátásokat a Bosch Global Business Services fogja végrehajtani. A leépítés a cég temesvári alkalmazottait érinti.
A romániai sertéstartók tapasztalják a legdrasztikusabb húsár-csökkenést az EU-ban karácsony előtt.
A kritikus ásványi anyagok feldolgozásával foglalkozó amerikai Critical Metals megállapodást írt alá a Nuclearelectrica barcaföldvári ércfeldolgozó üzemével egy közös vállalkozás létrehozásáról, amelynek célja egy ritkaföldfém-feldolgozó építése.
Újabb vállalkozásba fog Erdélyben Európa legnagyobb tehéntejtermelője: a 17 ezer szarvasmarhát tartó, holland tulajdonú cég a négy meglévő farmja mellett soványtej- és tejfölfeldolgozó üzemet épít egy 3,5 millió eurós beruházás részeként.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!