
Állatvédő szervezetek nyomására leállítaná a juhok élő szállítását is Brüsszel
Fotó: Veres Nándor
Kiszivárgott brüsszeli elképzelések szerint az Európai Unió tagországaiban leállítanák az élőállat-exportot, ami az Európa második legnagyobb juhállományával rendelkező Romániában jelentős gazdasági gondokat okozna. A Krónika által megkérdezett hatósági állatorvos szerint a leállítás esetében megoldható lenne a húsexport is, azonban az arab országok többsége ragaszkodik ahhoz, hogy helyben vágja le az importált élő állatokat.
2024. november 12., 19:102024. november 12., 19:10
2024. november 12., 19:222024. november 12., 19:22
Meglepő bejelentést tett Florin Barbu mezőgazdasági miniszter egy román hírportálnak adott interjújában. A tárcavezető azt állította, hogy megbízható információi vannak Brüsszelből, az Európai Bizottság háza tájáról, miszerint az Európai Unióban terítékre került az élőállat-export leállítása, betiltása. További részleteket nem árult el, de a helyzet súlyosságát jelzi, hogy az agrártárca vezetője a DCNews portálnak elismerte: már tárgyalt a szaúd-arábiai illetékesekkel arról, hogy az élőállat-exportot milyen feltételek mellett tudnák felcserélni húsexportra.
Románia legnagyobb élőállat-felvevő piaca ugyanis a közel-keleti arab ország. Florin Barbu szerint beindult a kóser és a halal típusú vágóhidak engedélyeztetése Romániában, amihez állítólag már rendelkeznek az Európai Bizottság engedélyével.
A zsidó és a muszlim mészárosok szakmai szervezetei ezt többször is cáfolták. Azzal érvelnek, hogy a rituális állatvágás során az erre kiképzett mészáros egyetlen mozdulattal vágja el az állat nyaki ütőerét, nyelő- és légcsövét és a fő idegpályákat, így az állat nem szenved.
Tény, hogy több európai ország hatóságait nem tudták meggyőzni erről, ezért Belgiumban, Dániában, Norvégiában, Svájcban, Svédországban és Szlovéniában mindkét rituális vágási mód be van tiltva, és ahol engedélyezték, ott is sokan követelik a betiltásukat. Az Európai Bizottság ezzel kapcsolatban nem fogalmazott meg egységes álláspontot, de Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szavai szerint a brüsszeli illetékeseknek is rá kell bólintaniuk a helyi halal vágóhidak engedélyezésére, ami Románia esetében állítólag már meg is történt.
Az országot igen érzékenyen érintené az élőállat-export esetleges korlátozása, hiszen a teljes állatkivitel mintegy 80 százaléka arab és észak-afrikai országokba irányul, ahol magas a muszlim hívők aránya, akik a vallási szabályokat betartva, kizárólag halal jelöléssel ellátott termékeket vásárolnak.
Békésen legelésző juhnyáj. Egyre több kihívással kell szembenézniük a juhtartó gazdáknak
Fotó: Makkay József
A mezőgazdasági miniszter kijelentésével kapcsolatban a Krónika megkérdezte az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) államtitkári rangú alelnökét, Csutak-Nagy Lászlót, aki portálunknak elmondta, ezek egyelőre olyan értesülések, amiről az Európai Bizottság hivatalos dokumentumot, eljárást nem kezdeményezett.
– fogalmazott portálunknak a bukaresti szakember.
Csutak-Nagy azt is egyértelművé tette, hogy az élőállat-kivitelt több esetben valószínűleg nem lehet kiváltani a hűtött vagy mélyfagyasztott húsok exportjával. Tapasztalatai szerint a legtöbb arab ország azért importál élő juhot és bárányt, mert helyben akarják levágni, és friss húsként értékesítik. Az alelnök szerint ezekbe a távoli országokba csak mélyfagyasztott formában juthat el a romániai hús, aminek más a piaci értéke és megítélése.
A lehetséges átállással azonban számolni kell, és erre a szakember meglátása szerint Románia fel van készülve. ,,Az európai uniós intézmények által ellenőrzött és auditált nagy vágóhídjaink vannak, amelyek versenyképesek más uniós országok létesítményeivel. Románia már most rendelkezik olyan vágókapacitással, ami az exportra kerülő állatok húsát a legmagasabb minőségi elvárások alapján tudja kezelni és útnak indítani” – nyomatékosította portálunknak az ANVSA alelnöke.
Csutak-Nagy László hatósági állatorvos szerint Románia csak részben tudná kiváltani közel-keleti élőállatexportját
Fotó: Állategészségügyi és Élelmiszer-Biztonsági Hatóság
Példaként az olaszországi juhhúsexportot emelte ki: Olaszország volt az egyetlen uniós ország, amelyik a kis kérődzők pestisének idején is Romániából vásárolt jelentős mennyiségű levágott állatot, az utóbbi időben pedig nőtt a kivitel mennyisége. Ezzel párhuzamosan egyre több kis vágóhíd működik az országban, amelyek a helyi gazdáknak segít a hús feldolgozásában és értékesítésében.
a hústermékek ma már a nyugat-európai piacokra is eljutnak. Az összes romániai húskivitel 85 százaléka azonban juh, a fennmaradó 15 százalékon osztozik a szarvasmarha- és a baromfiexport.
A hatósági állatorvos tévhiteket is eloszlatott az állatszállítással kapcsolatban. Meglátása szerint az uniós előírások szigorúan szabályozzák a szárazföldi és a tengeri úton történő szállítást egyaránt, amit a tagországok állategészségügyi hatóságai ellenőriznek. A szárazföldi szállításban résztvevő kamionok meghatározott időközönként pihentető állomások érintésével leszállítják az állatokat, amelyeket közben etetnek, itatnak, pihentetnek. A tengeri szállításban szintén szigorú szabályok érvényesülnek, amivel elkerülhető a túlzsúfoltság, illetve az út teljes ideje alatt megfelelő takarmányozáshoz és ivóvízhez jutnak az állatok.
Nem beszélhetünk elhullásról, csak olyan balesetekről, amikor az állatnak beszorul valahova a lába, tehát nem igaz az az állítás, hogy az állatok szállítása kínzással ér fel” – magyarázza a szakember.
Csutak-Nagy Lászlót arról is megkérdeztük, hogyan vélekedik azokról az uniós törekvésekről, amelyek háttérbe szorítanák az állattenyésztést és a húsfogyasztást. A szakember szerint amíg a fogyasztónak lehetősége van eldönteni, hogy mit eszik, addig biztosan nem lehet a húsfogyasztást korlátozni. Lehet próbálkozni különféle rovar alapú fehérjékkel, de az emberek többsége Romániában akkor is a disznóhúst részesíti előnyben. Következik a szárnyas-, a marha-, a bárány-, juh- és kecskehús, a sor végén pedig a halhúsfogyasztás található. Az utóbbi időben látványosan nőtt a baromfihús iránti érdeklődés – jelenleg ez a legolcsóbb hús az országban –, viszont sajnálatos módon visszaesett a halhús fogyasztása.
Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) alelnöke szerint Románia jellegzetesen húsevő országnak számít – a hazai mezőgazdaság is erre van berendezkedve –, amit aligha lehet parancsszóra megváltoztatni.

Miután éveken át csökkent a hazai juhállomány, hirtelen megnőtt a kereslet a közel-keleti bárányexportra. Az állattartó gazdák számára nehézséget jelent azonban, hogy a munkaerőhiány miatt nagyon nehéz manapság juhászt találniuk.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!