Ilie Bolojan kormányfő jelentette be a különleges nyugdíjak tervezett reformját
Fotó: gov.ro
Sürgősen rendezni kell a különleges nyugdíjak kérdését – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján, amelynek egyik fő témája a bírák és ügyészek nyugdíjazásának reformja a speciális juttatásoktól a nyugdíjkorhatárig.
2025. július 29., 12:232025. július 29., 12:23
2025. július 29., 23:332025. július 29., 23:33
Több mint 800 millió eurót tartanak vissza három, az országos helyreállítási tervben (PNRR) nem teljesített mérföldkő miatt – emlékeztetett Ilie Bolojan, ezen mérföldkövek egyike pedig éppen a különleges nyugdíjak helyzetére vonatkozik, amit ha novemberig nem teljesít az ország, elesik 230 millió euró helyreállítási forrástól.
„Ezen kívül a probléma megoldásának még néhány fontos eleme van.
– húzta alá sajtótájékoztatóján a kormányfő. Aki szerint a probléma megoldása a romániai igazságszolgáltatás színvonalának javításához is kapcsolódik.
„Feltételezzük, hogy amikor egy ember eléri a szakmai érettséget, miután tapasztalatot szerzett, ezt a tapasztalatot a köz szolgálatába tudja állítani. Ha tisztázzuk a jogi keretet, akkor biztosan javulni fog a romániai igazságszolgáltatás minősége. Az állam egyik alapja az igazságszolgáltatási rendszer. Fontos, hogy működőképes, megbízható igazságszolgáltatási rendszerünk legyen” – szögezte le Bolojan.
„Az egyik a túl korai nyugdíjazás. Az elmúlt években tapasztalt esetek alapján, és mivel három hónapig volt lehetőségem bírák nyugdíjazását aláírni, azt látjuk, hogy a bírák kétharmada 47, 48, 49 évesen vonul nyugdíjba. Ez minden területen a szakmai érettség kora. Ez a következő évek minőségét és fenntarthatóságát érintő probléma. Nincs már ki helyettesítse őket. Nincs már ember a munkaerőpiacon. Az utánpótlás fele vagy kevesebb, mint azok, akik nyugdíjba mennek, vagy hamarosan nyugdíjba mennek. Olyan válság van, amelyet a magánszektorban dolgozók is éreznek.
– fejtette ki a kormányfő. Bejelentése szerint a nyugdíjkorhatár 65 évre nőne esetükben is, előrehozott nyugdíjazással is leghamarabb 58 évesen lehetne nyugdíjba menni, ugyanis 35 év szolgálati időre lenne szükség a jelenlegi 25 év helyett.
„Jelenleg az igazságszolgáltatási rendszerben az átlagos nyugdíj körülbelül 25 000 lej, azaz körülbelül 5000 euró nettó. Romániában az átlagos nyugdíj 500–600 euró között mozog. Ez nagyon nagy különbség, és az európai rendszerekben sehol sem létezik ilyen rendelkezés” – sorolta.
„A harmadik probléma – ez azonban nem oldódik meg ezzel a javaslattal, mert egy egyértelmű bértörvényt kell kidolgozni, ami őszig elkészülhet, jelenleg ugyanis a bértörvények nem egyértelműek. Ez a helyzet oda vezetett, hogy 20 000 bírósági eljárás indult az igazságszolgáltatási rendszerben dolgozók részéről bérjogokért, pótlékokért, káros munkakörülményekért vagy bírósági ítéletekkel érvényesített közigazgatási döntések miatt” – fogalmazott a miniszterelnök.
Aki a sajtótájékoztatón azzal a javaslattal rukkolt elő, hogy
Amint arról korábban írtunk, Ilie Bolojan néhány részletet már hétfőn elárult a G4media.ro portálnak adott interjúban a különleges nyugdíjak készülő reformjáról. Elöljáróban bejelentette: elkészült a bírák és ügyészek nyugíjairól szóló törvény. A tervezet egyebek mellett előírja a nyugdíjkorhatár emelését, mint ahogy azt is, hogy a jövőben a nyugdíj nem haladhatja meg a fizetés értékét.
„A nyugdíjkorhatár az általános 65 évre emelkedik, hosszabb lesz az az idő, ami után nyugdíjba lehet menni, és egyértelművé válik a nyugdíj összegére vonatkozó rendelkezés, amely így az európai modellt követi mind a nyugdíj összegét, mind a nyugdíj kiszámításának módját illetően” – ecsetelte a miniszterelnök.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedden pontban délre tervezett sajtótájékoztatón tervezi ismertetni a különleges nyugdíjak reformintézkedéseit, ám néhány részletet már hétfőn elárult a G4media.ro portálnak adott interjúban.
„Ma sajnos az igazságszolgáltatási rendszerben nem egyértelmű mechanizmus működik, amely több ezer perhez vezetett, amelyek ítéletei eurómilliárdokba kerültek a román államnak, és amelyet úgy kell módosítani, hogy egyértelmű, kiszámítható rendszer legyen, amely nem érinti az e területről származó bevételeket, de nem teszi lehetővé többé ezeket a pereket és az általános bizonytalanságot. Tehát javítani kell az ezeket a területeket szabályozó jogszabályok minőségét” – szögezte le Ilie Bolojan.
A különleges nyugdíjak reformja valószínűleg a harmadik deficitcsökkentő intézkedéscsomagban kap majd helyet – jelentette ki kedden Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes az RFI műsorában.
Az RFI-nek adott interjúban Tánczos azt is elmondta, hogy emelni tervezik a különnyugdíjban részesülők nyugdíjkorhatárát, és „amilyen hamar csak lehet, nem huszonvalahány vagy tizenöt év múlva”. A kormányfőhelyettes szerint azt is megszabják, hogy a különnyugdíj nem lehet magasabb a fizetésnél. Mint ismeretes, a különleges nyugdíjak reformja azért is létszükséglet, mivel az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállaltak egyik lényeges mérföldkövét jelenti, és amennyiben a kormány nem teljesíti, komoly európai uniós források úszhatnak el.
Romániában több ízben próbálták már megnyirbálni a bírák és ügyészek kiváltságait, de valamennyi törvénymódosítás elbukta az alkotmányossági kontrollt. Ezt elkerülendő a Bolojan-kormány által kezdeményezett módosítások nem visszamenőleges hatályúak. A miniszterelnök szerint a bírák és ügyészek tömeges nyugdíjba vonulását azzal az előírással próbálják megelőzni, amely szerint a korkedvezményes nyugdíjra az új törvény életbe lépésekor már jogosult bírák és ügyészek továbbra is a régi törvény előírásai szerint vonulhatnak majd nyugdíjba, amikor ki akarnak lépni a rendszerből.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás