Ilie Bolojan kormányfő jelentette be a különleges nyugdíjak tervezett reformját
Fotó: gov.ro
Sürgősen rendezni kell a különleges nyugdíjak kérdését – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján, amelynek egyik fő témája a bírák és ügyészek nyugdíjazásának reformja a speciális juttatásoktól a nyugdíjkorhatárig.
2025. július 29., 12:232025. július 29., 12:23
2025. július 29., 23:332025. július 29., 23:33
Több mint 800 millió eurót tartanak vissza három, az országos helyreállítási tervben (PNRR) nem teljesített mérföldkő miatt – emlékeztetett Ilie Bolojan, ezen mérföldkövek egyike pedig éppen a különleges nyugdíjak helyzetére vonatkozik, amit ha novemberig nem teljesít az ország, elesik 230 millió euró helyreállítási forrástól.
„Ezen kívül a probléma megoldásának még néhány fontos eleme van.
– húzta alá sajtótájékoztatóján a kormányfő. Aki szerint a probléma megoldása a romániai igazságszolgáltatás színvonalának javításához is kapcsolódik.
„Feltételezzük, hogy amikor egy ember eléri a szakmai érettséget, miután tapasztalatot szerzett, ezt a tapasztalatot a köz szolgálatába tudja állítani. Ha tisztázzuk a jogi keretet, akkor biztosan javulni fog a romániai igazságszolgáltatás minősége. Az állam egyik alapja az igazságszolgáltatási rendszer. Fontos, hogy működőképes, megbízható igazságszolgáltatási rendszerünk legyen” – szögezte le Bolojan.
„Az egyik a túl korai nyugdíjazás. Az elmúlt években tapasztalt esetek alapján, és mivel három hónapig volt lehetőségem bírák nyugdíjazását aláírni, azt látjuk, hogy a bírák kétharmada 47, 48, 49 évesen vonul nyugdíjba. Ez minden területen a szakmai érettség kora. Ez a következő évek minőségét és fenntarthatóságát érintő probléma. Nincs már ki helyettesítse őket. Nincs már ember a munkaerőpiacon. Az utánpótlás fele vagy kevesebb, mint azok, akik nyugdíjba mennek, vagy hamarosan nyugdíjba mennek. Olyan válság van, amelyet a magánszektorban dolgozók is éreznek.
– fejtette ki a kormányfő. Bejelentése szerint a nyugdíjkorhatár 65 évre nőne esetükben is, előrehozott nyugdíjazással is leghamarabb 58 évesen lehetne nyugdíjba menni, ugyanis 35 év szolgálati időre lenne szükség a jelenlegi 25 év helyett.
„Jelenleg az igazságszolgáltatási rendszerben az átlagos nyugdíj körülbelül 25 000 lej, azaz körülbelül 5000 euró nettó. Romániában az átlagos nyugdíj 500–600 euró között mozog. Ez nagyon nagy különbség, és az európai rendszerekben sehol sem létezik ilyen rendelkezés” – sorolta.
„A harmadik probléma – ez azonban nem oldódik meg ezzel a javaslattal, mert egy egyértelmű bértörvényt kell kidolgozni, ami őszig elkészülhet, jelenleg ugyanis a bértörvények nem egyértelműek. Ez a helyzet oda vezetett, hogy 20 000 bírósági eljárás indult az igazságszolgáltatási rendszerben dolgozók részéről bérjogokért, pótlékokért, káros munkakörülményekért vagy bírósági ítéletekkel érvényesített közigazgatási döntések miatt” – fogalmazott a miniszterelnök.
Aki a sajtótájékoztatón azzal a javaslattal rukkolt elő, hogy
Amint arról korábban írtunk, Ilie Bolojan néhány részletet már hétfőn elárult a G4media.ro portálnak adott interjúban a különleges nyugdíjak készülő reformjáról. Elöljáróban bejelentette: elkészült a bírák és ügyészek nyugíjairól szóló törvény. A tervezet egyebek mellett előírja a nyugdíjkorhatár emelését, mint ahogy azt is, hogy a jövőben a nyugdíj nem haladhatja meg a fizetés értékét.
„A nyugdíjkorhatár az általános 65 évre emelkedik, hosszabb lesz az az idő, ami után nyugdíjba lehet menni, és egyértelművé válik a nyugdíj összegére vonatkozó rendelkezés, amely így az európai modellt követi mind a nyugdíj összegét, mind a nyugdíj kiszámításának módját illetően” – ecsetelte a miniszterelnök.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedden pontban délre tervezett sajtótájékoztatón tervezi ismertetni a különleges nyugdíjak reformintézkedéseit, ám néhány részletet már hétfőn elárult a G4media.ro portálnak adott interjúban.
„Ma sajnos az igazságszolgáltatási rendszerben nem egyértelmű mechanizmus működik, amely több ezer perhez vezetett, amelyek ítéletei eurómilliárdokba kerültek a román államnak, és amelyet úgy kell módosítani, hogy egyértelmű, kiszámítható rendszer legyen, amely nem érinti az e területről származó bevételeket, de nem teszi lehetővé többé ezeket a pereket és az általános bizonytalanságot. Tehát javítani kell az ezeket a területeket szabályozó jogszabályok minőségét” – szögezte le Ilie Bolojan.
A különleges nyugdíjak reformja valószínűleg a harmadik deficitcsökkentő intézkedéscsomagban kap majd helyet – jelentette ki kedden Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes az RFI műsorában.
Az RFI-nek adott interjúban Tánczos azt is elmondta, hogy emelni tervezik a különnyugdíjban részesülők nyugdíjkorhatárát, és „amilyen hamar csak lehet, nem huszonvalahány vagy tizenöt év múlva”. A kormányfőhelyettes szerint azt is megszabják, hogy a különnyugdíj nem lehet magasabb a fizetésnél. Mint ismeretes, a különleges nyugdíjak reformja azért is létszükséglet, mivel az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállaltak egyik lényeges mérföldkövét jelenti, és amennyiben a kormány nem teljesíti, komoly európai uniós források úszhatnak el.
Romániában több ízben próbálták már megnyirbálni a bírák és ügyészek kiváltságait, de valamennyi törvénymódosítás elbukta az alkotmányossági kontrollt. Ezt elkerülendő a Bolojan-kormány által kezdeményezett módosítások nem visszamenőleges hatályúak. A miniszterelnök szerint a bírák és ügyészek tömeges nyugdíjba vonulását azzal az előírással próbálják megelőzni, amely szerint a korkedvezményes nyugdíjra az új törvény életbe lépésekor már jogosult bírák és ügyészek továbbra is a régi törvény előírásai szerint vonulhatnak majd nyugdíjba, amikor ki akarnak lépni a rendszerből.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás