
A hazaküldött pénzt itthon fogyasztásra költik, és nem beruházásokra. Képünk illusztráció
Fotó: Orbán Orsolya
A külföldön dolgozó román állampolgárok hazautalásainak volumene a bruttó hazai termék (GDP) 2,8%-ára nőtt 2023-ban a 2000-es 0,3%-ról, azonban a hazaküldött pénzeknek nincs jelentős hatásuk a gazdasági növekedésre, mivel a pénzt fogyasztásra használják – jelentette ki az Agerpres hírügynökségnek Mihaela Simionescu, a Román Akadémia Gazdaság-előrejelző Intézetének tudományos kutatója egy szakmai rendezvényen.
2025. november 26., 22:022025. november 26., 22:02
A gazdasági szakember a hazaküldött pénzösszegek növekedés ismeretében azt vizsgálta meg, az évente eurómilliárdokat kitevő összegek hogyan hatnak a célország gazdaságára, annak növekedésére. „Az eredmények azt mutatták, hogy a Romániába küldött hazautalásoknak nincs jelentős hatásuk a gazdasági növekedésre. Ez pedig azért van, mert a hazautalások egy olyan fogyasztási modellt ösztönöznek, amely nem a beruházásokra összpontosít.
– jelentette ki Mihaela Simionescu. A Román Akadémia munkatársa azt is kiemelte, hogy ezek a hazautalások arra ösztönzik az embereket, hogy kisebb mértékben vegyenek részt a munkaerőpiacon.
Vannak tanulmányok, amelyek azt mutatják, hogy negatív korreláció van a hazautalások és a munkaerőpiaci részvétel között. Ugyanakkor pozitív korreláció áll fenn a hazautalások és a munkaerő-kínálat között” – mondta Mihaela Simionescu a Nemzetközi migráció és Románia demográfiai jövője: diagnózistól a hatékony politikákig című konferencián, amelyet a Costin C. Kirițescu Gazdaságkutatási Intézet szervezett.
A külföldről hazaküldött pénzek alakulása
Fotó: Krónika/ChatGPT
A téma újfajta megközelítése kissé megdöbbentő, hiszen a külföldre költözött romániaiakat eddig sokan „a román gazdaság legfőbb befektetőinek” nevezték. A határon túl élők hazautalásai az elmúlt évtizedben évről évre jelentősen nőttek, majd a pandémia hatására kissé visszaestek, de hamar visszaálltak a növekedés útjára. Tavaly rekordot jelentő összeg „futott be” romániai számlákra a diaszpórából, viszont a bővülés üteme érezhetően visszaesett.
Az összegek alakulása az elmúlt évtizedben a Román Nemzeti Bank (BNR) adatai alapján:
A tavalyi 6,7 milliárd euró a bruttó hazai termék mintegy 2 százalékát tette ki a korábbi becslések alapján. A Román Nemzeti Bank adatai szerint 2024-ben az Egyesült Királyság és Németország voltak a hazaküldött pénzek fő forrásai, 1,6 milliárd euróval, illetve 1,5 milliárd euróval, míg Olaszország és Spanyolország mindegyike kevesebb mint 1 milliárd euróval járult hozzá. Ez a négy ország adja a román diaszpóra által hazaküldött teljes összeg több mint kétharmadát.
Mihaela Simionescu a 2023-as adatokról azt mondta, hogy a külföldről hazaküldött pénzek a GDP 2,8%-át jelentették. Ezek óriási összegek, amelyek például Románia eddigi védelmi kiadásaival egyenértékűek: 2024-ben erre a GDP 2,25%-át költötte az ország. Románia az Európai Unió élvonalában található a pénzátutalások abszolút értékét tekintve, még akkor is, ha a GDP-hez viszonyított aránya csökkent az elmúlt időszakban.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
szóljon hozzá!