A hazaküldött pénzt itthon fogyasztásra költik, és nem beruházásokra. Képünk illusztráció
Fotó: Orbán Orsolya
A külföldön dolgozó román állampolgárok hazautalásainak volumene a bruttó hazai termék (GDP) 2,8%-ára nőtt 2023-ban a 2000-es 0,3%-ról, azonban a hazaküldött pénzeknek nincs jelentős hatásuk a gazdasági növekedésre, mivel a pénzt fogyasztásra használják – jelentette ki az Agerpres hírügynökségnek Mihaela Simionescu, a Román Akadémia Gazdaság-előrejelző Intézetének tudományos kutatója egy szakmai rendezvényen.
2025. november 26., 22:022025. november 26., 22:02
A gazdasági szakember a hazaküldött pénzösszegek növekedés ismeretében azt vizsgálta meg, az évente eurómilliárdokat kitevő összegek hogyan hatnak a célország gazdaságára, annak növekedésére. „Az eredmények azt mutatták, hogy a Romániába küldött hazautalásoknak nincs jelentős hatásuk a gazdasági növekedésre. Ez pedig azért van, mert a hazautalások egy olyan fogyasztási modellt ösztönöznek, amely nem a beruházásokra összpontosít.
– jelentette ki Mihaela Simionescu. A Román Akadémia munkatársa azt is kiemelte, hogy ezek a hazautalások arra ösztönzik az embereket, hogy kisebb mértékben vegyenek részt a munkaerőpiacon.
Vannak tanulmányok, amelyek azt mutatják, hogy negatív korreláció van a hazautalások és a munkaerőpiaci részvétel között. Ugyanakkor pozitív korreláció áll fenn a hazautalások és a munkaerő-kínálat között” – mondta Mihaela Simionescu a Nemzetközi migráció és Románia demográfiai jövője: diagnózistól a hatékony politikákig című konferencián, amelyet a Costin C. Kirițescu Gazdaságkutatási Intézet szervezett.
A külföldről hazaküldött pénzek alakulása
Fotó: Krónika/ChatGPT
A téma újfajta megközelítése kissé megdöbbentő, hiszen a külföldre költözött romániaiakat eddig sokan „a román gazdaság legfőbb befektetőinek” nevezték. A határon túl élők hazautalásai az elmúlt évtizedben évről évre jelentősen nőttek, majd a pandémia hatására kissé visszaestek, de hamar visszaálltak a növekedés útjára. Tavaly rekordot jelentő összeg „futott be” romániai számlákra a diaszpórából, viszont a bővülés üteme érezhetően visszaesett.
Az összegek alakulása az elmúlt évtizedben a Román Nemzeti Bank (BNR) adatai alapján:
A tavalyi 6,7 milliárd euró a bruttó hazai termék mintegy 2 százalékát tette ki a korábbi becslések alapján. A Román Nemzeti Bank adatai szerint 2024-ben az Egyesült Királyság és Németország voltak a hazaküldött pénzek fő forrásai, 1,6 milliárd euróval, illetve 1,5 milliárd euróval, míg Olaszország és Spanyolország mindegyike kevesebb mint 1 milliárd euróval járult hozzá. Ez a négy ország adja a román diaszpóra által hazaküldött teljes összeg több mint kétharmadát.
Mihaela Simionescu a 2023-as adatokról azt mondta, hogy a külföldről hazaküldött pénzek a GDP 2,8%-át jelentették. Ezek óriási összegek, amelyek például Románia eddigi védelmi kiadásaival egyenértékűek: 2024-ben erre a GDP 2,25%-át költötte az ország. Románia az Európai Unió élvonalában található a pénzátutalások abszolút értékét tekintve, még akkor is, ha a GDP-hez viszonyított aránya csökkent az elmúlt időszakban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!