A hazaküldött pénzt itthon fogyasztásra költik, és nem beruházásokra. Képünk illusztráció
Fotó: Orbán Orsolya
A külföldön dolgozó román állampolgárok hazautalásainak volumene a bruttó hazai termék (GDP) 2,8%-ára nőtt 2023-ban a 2000-es 0,3%-ról, azonban a hazaküldött pénzeknek nincs jelentős hatásuk a gazdasági növekedésre, mivel a pénzt fogyasztásra használják – jelentette ki az Agerpres hírügynökségnek Mihaela Simionescu, a Román Akadémia Gazdaság-előrejelző Intézetének tudományos kutatója egy szakmai rendezvényen.
2025. november 26., 22:022025. november 26., 22:02
A gazdasági szakember a hazaküldött pénzösszegek növekedés ismeretében azt vizsgálta meg, az évente eurómilliárdokat kitevő összegek hogyan hatnak a célország gazdaságára, annak növekedésére. „Az eredmények azt mutatták, hogy a Romániába küldött hazautalásoknak nincs jelentős hatásuk a gazdasági növekedésre. Ez pedig azért van, mert a hazautalások egy olyan fogyasztási modellt ösztönöznek, amely nem a beruházásokra összpontosít.
– jelentette ki Mihaela Simionescu. A Román Akadémia munkatársa azt is kiemelte, hogy ezek a hazautalások arra ösztönzik az embereket, hogy kisebb mértékben vegyenek részt a munkaerőpiacon.
Vannak tanulmányok, amelyek azt mutatják, hogy negatív korreláció van a hazautalások és a munkaerőpiaci részvétel között. Ugyanakkor pozitív korreláció áll fenn a hazautalások és a munkaerő-kínálat között” – mondta Mihaela Simionescu a Nemzetközi migráció és Románia demográfiai jövője: diagnózistól a hatékony politikákig című konferencián, amelyet a Costin C. Kirițescu Gazdaságkutatási Intézet szervezett.
A külföldről hazaküldött pénzek alakulása
Fotó: Krónika/ChatGPT
A téma újfajta megközelítése kissé megdöbbentő, hiszen a külföldre költözött romániaiakat eddig sokan „a román gazdaság legfőbb befektetőinek” nevezték. A határon túl élők hazautalásai az elmúlt évtizedben évről évre jelentősen nőttek, majd a pandémia hatására kissé visszaestek, de hamar visszaálltak a növekedés útjára. Tavaly rekordot jelentő összeg „futott be” romániai számlákra a diaszpórából, viszont a bővülés üteme érezhetően visszaesett.
Az összegek alakulása az elmúlt évtizedben a Román Nemzeti Bank (BNR) adatai alapján:
A tavalyi 6,7 milliárd euró a bruttó hazai termék mintegy 2 százalékát tette ki a korábbi becslések alapján. A Román Nemzeti Bank adatai szerint 2024-ben az Egyesült Királyság és Németország voltak a hazaküldött pénzek fő forrásai, 1,6 milliárd euróval, illetve 1,5 milliárd euróval, míg Olaszország és Spanyolország mindegyike kevesebb mint 1 milliárd euróval járult hozzá. Ez a négy ország adja a román diaszpóra által hazaküldött teljes összeg több mint kétharmadát.
Mihaela Simionescu a 2023-as adatokról azt mondta, hogy a külföldről hazaküldött pénzek a GDP 2,8%-át jelentették. Ezek óriási összegek, amelyek például Románia eddigi védelmi kiadásaival egyenértékűek: 2024-ben erre a GDP 2,25%-át költötte az ország. Románia az Európai Unió élvonalában található a pénzátutalások abszolút értékét tekintve, még akkor is, ha a GDP-hez viszonyított aránya csökkent az elmúlt időszakban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!