A bértárgyalás továbbra is része marad a kiválasztásnak, ugyanakkor rövidebbé és racionálisabbá válik, mivel a fizetési keretek előre ismertek lesznek
Fotó: Freepik
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat. A munkavállalók pedig jogosultak lesznek arra, hogy megismerjék az azonos vagy hasonló pozícióban dolgozó kollégáik fizetését. Bár Romániában az uniós irányelv még nem lépett hatályba, a bértranszparencia hatása már most érezhető – különösen a multinacionális cégeknél –, és a szakértők szerint alapjaiban rajzolhatja át a bérezési gyakorlatokat, a toborzást és a munkahelyi erőviszonyokat.
2026. január 13., 21:002026. január 13., 21:00
Kötelező lesz feltüntetni a béreket az álláshirdetésekben 2026 júniusától az Európai Unió (EU) egész területén. Az Unió 2023/970-es, bértranszparenciáról szóló irányelve értelmében a munkáltatóknak már a toborzás kezdeti szakaszában meg kell jelölniük a fizetési sávokat, miközben a munkavállalók jogosultak lesznek arra, hogy tájékozódjanak az azonos vagy hasonló munkakörben dolgozó kollégáik jövedelméről.
Bár Románia egyelőre nem ültette át az uniós irányelvet jogrendszerébe, a változások hatása már most érzékelhető, különösen a multinacionális vállalatok körében, amelyek csoportszinten igazítják bérezési politikáikat – írja a Digi24. A bértranszparenciáról szóló irányelv kapcsán Sorina Faier HR-szakértő a hírportálnak elmondta: az átláthatóság felszínre hozza a korábban rejtett különbségeket.
A szakértő szerint a bértranszparencia nemcsak az egyéni bérkülönbségekre világít rá, hanem a nemek közötti eltéréseket is láthatóvá teszi, miközben a „régi” és az „új” munkavállalók közötti különbségek sem hagyhatóak figyelmen kívül.
Hozzátette, bizonyos ágazatok különösen intenzíven fogják megérezni a bértranszparencia bevezetésének hatásait.
Rövid távon a bérek átrendeződésére lehet számítani, a jelenleg alulfizetett munkavállalók, a nők, valamint a régóta ugyanabban a pozícióban dolgozók nyerhetnek
Fotó: economica.net
A HR-szakértő hangsúlyozta, a fizetési sávok kötelező feltüntetésével megszűnik az egyik legvitatottabb interjúkérdés – „Mennyit keresel jelenleg?” –, és ezzel együtt eltűnnek a bizonytalan alkukra épülő tárgyalások és a hatalmi játszmák is.
Hozzátette, bár Romániában a vonatkozó jogszabály még nem lépett hatályba, azok a vállalatok, amelyek nem kezdik meg időben az alkalmazkodást, később komoly következményekkel szembesülnek.
Az első és elengedhetetlen lépés egy átfogó bérfelmérés, amely feltárja, ki milyen munkakörben, milyen jövedelemmel és milyen indoklás alapján dolgozik. Ezt a valós, minimum-, átlag- és maximumértékeket tartalmazó bérsávok kialakítása követi, majd a feltárt eltérések fokozatos korrekciója. Mindezek mellett fontos szerep jut a vezetők felkészítésének is, hiszen elsőként ők szembesülnek majd az alkalmazottak kérdéseivel.
A szakértő rámutatott a bértranszparenciáról szóló irányelv gyakorlatba ültetésével
Hosszabb távon azonban – ahol a teljesítmény és az üzleti érték ezt indokolja – valódi béremelések is megjelenhetnek.
Az Európai Unió Tanácsa szerint a bértranszparencia egyik legfontosabb hozadéka, hogy segíthet felszámolni a nemek közötti bérkülönbségeket. Az átláthatóság lehetővé teszi, hogy a munkavállalók ténylegesen éljenek az egyenlő díjazáshoz való jogukkal. Az Eurostat adatai szerint 2020-ban az EU-ban a nők óránként átlagosan 12–12,7 százalékkal kerestek kevesebbet, mint a férfiak, a bérkülönbség hosszú távon hatással van a nők életminőségére, növeli a szegénységi kockázatot, és hozzájárul a tartós nyugdíjszakadékhoz, amely az EU-ban körülbelül 26,1%.
Továbbra is óriási a bérszakadék Románia különböző vidékei között: a kevésbé fejlett megyékben körülbelül 4000 lej a nettó átlagkereset, Bukarestben és Kolozsváron pedig az átlag meghaladja a 6000 lejt. De a szakterület és a funkció is meghatározó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!