A bértárgyalás továbbra is része marad a kiválasztásnak, ugyanakkor rövidebbé és racionálisabbá válik, mivel a fizetési keretek előre ismertek lesznek
Fotó: Freepik
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat. A munkavállalók pedig jogosultak lesznek arra, hogy megismerjék az azonos vagy hasonló pozícióban dolgozó kollégáik fizetését. Bár Romániában az uniós irányelv még nem lépett hatályba, a bértranszparencia hatása már most érezhető – különösen a multinacionális cégeknél –, és a szakértők szerint alapjaiban rajzolhatja át a bérezési gyakorlatokat, a toborzást és a munkahelyi erőviszonyokat.
2026. január 13., 21:002026. január 13., 21:00
Kötelező lesz feltüntetni a béreket az álláshirdetésekben 2026 júniusától az Európai Unió (EU) egész területén. Az Unió 2023/970-es, bértranszparenciáról szóló irányelve értelmében a munkáltatóknak már a toborzás kezdeti szakaszában meg kell jelölniük a fizetési sávokat, miközben a munkavállalók jogosultak lesznek arra, hogy tájékozódjanak az azonos vagy hasonló munkakörben dolgozó kollégáik jövedelméről.
Bár Románia egyelőre nem ültette át az uniós irányelvet jogrendszerébe, a változások hatása már most érzékelhető, különösen a multinacionális vállalatok körében, amelyek csoportszinten igazítják bérezési politikáikat – írja a Digi24. A bértranszparenciáról szóló irányelv kapcsán Sorina Faier HR-szakértő a hírportálnak elmondta: az átláthatóság felszínre hozza a korábban rejtett különbségeket.
A szakértő szerint a bértranszparencia nemcsak az egyéni bérkülönbségekre világít rá, hanem a nemek közötti eltéréseket is láthatóvá teszi, miközben a „régi” és az „új” munkavállalók közötti különbségek sem hagyhatóak figyelmen kívül.
Hozzátette, bizonyos ágazatok különösen intenzíven fogják megérezni a bértranszparencia bevezetésének hatásait.
Rövid távon a bérek átrendeződésére lehet számítani, a jelenleg alulfizetett munkavállalók, a nők, valamint a régóta ugyanabban a pozícióban dolgozók nyerhetnek
Fotó: economica.net
A HR-szakértő hangsúlyozta, a fizetési sávok kötelező feltüntetésével megszűnik az egyik legvitatottabb interjúkérdés – „Mennyit keresel jelenleg?” –, és ezzel együtt eltűnnek a bizonytalan alkukra épülő tárgyalások és a hatalmi játszmák is.
Hozzátette, bár Romániában a vonatkozó jogszabály még nem lépett hatályba, azok a vállalatok, amelyek nem kezdik meg időben az alkalmazkodást, később komoly következményekkel szembesülnek.
Az első és elengedhetetlen lépés egy átfogó bérfelmérés, amely feltárja, ki milyen munkakörben, milyen jövedelemmel és milyen indoklás alapján dolgozik. Ezt a valós, minimum-, átlag- és maximumértékeket tartalmazó bérsávok kialakítása követi, majd a feltárt eltérések fokozatos korrekciója. Mindezek mellett fontos szerep jut a vezetők felkészítésének is, hiszen elsőként ők szembesülnek majd az alkalmazottak kérdéseivel.
A szakértő rámutatott a bértranszparenciáról szóló irányelv gyakorlatba ültetésével
Hosszabb távon azonban – ahol a teljesítmény és az üzleti érték ezt indokolja – valódi béremelések is megjelenhetnek.
Az Európai Unió Tanácsa szerint a bértranszparencia egyik legfontosabb hozadéka, hogy segíthet felszámolni a nemek közötti bérkülönbségeket. Az átláthatóság lehetővé teszi, hogy a munkavállalók ténylegesen éljenek az egyenlő díjazáshoz való jogukkal. Az Eurostat adatai szerint 2020-ban az EU-ban a nők óránként átlagosan 12–12,7 százalékkal kerestek kevesebbet, mint a férfiak, a bérkülönbség hosszú távon hatással van a nők életminőségére, növeli a szegénységi kockázatot, és hozzájárul a tartós nyugdíjszakadékhoz, amely az EU-ban körülbelül 26,1%.
Továbbra is óriási a bérszakadék Románia különböző vidékei között: a kevésbé fejlett megyékben körülbelül 4000 lej a nettó átlagkereset, Bukarestben és Kolozsváron pedig az átlag meghaladja a 6000 lejt. De a szakterület és a funkció is meghatározó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!