
A bértárgyalás továbbra is része marad a kiválasztásnak, ugyanakkor rövidebbé és racionálisabbá válik, mivel a fizetési keretek előre ismertek lesznek
Fotó: Freepik
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat. A munkavállalók pedig jogosultak lesznek arra, hogy megismerjék az azonos vagy hasonló pozícióban dolgozó kollégáik fizetését. Bár Romániában az uniós irányelv még nem lépett hatályba, a bértranszparencia hatása már most érezhető – különösen a multinacionális cégeknél –, és a szakértők szerint alapjaiban rajzolhatja át a bérezési gyakorlatokat, a toborzást és a munkahelyi erőviszonyokat.
2026. január 13., 21:002026. január 13., 21:00
Kötelező lesz feltüntetni a béreket az álláshirdetésekben 2026 júniusától az Európai Unió (EU) egész területén. Az Unió 2023/970-es, bértranszparenciáról szóló irányelve értelmében a munkáltatóknak már a toborzás kezdeti szakaszában meg kell jelölniük a fizetési sávokat, miközben a munkavállalók jogosultak lesznek arra, hogy tájékozódjanak az azonos vagy hasonló munkakörben dolgozó kollégáik jövedelméről.
Bár Románia egyelőre nem ültette át az uniós irányelvet jogrendszerébe, a változások hatása már most érzékelhető, különösen a multinacionális vállalatok körében, amelyek csoportszinten igazítják bérezési politikáikat – írja a Digi24. A bértranszparenciáról szóló irányelv kapcsán Sorina Faier HR-szakértő a hírportálnak elmondta: az átláthatóság felszínre hozza a korábban rejtett különbségeket.
A szakértő szerint a bértranszparencia nemcsak az egyéni bérkülönbségekre világít rá, hanem a nemek közötti eltéréseket is láthatóvá teszi, miközben a „régi” és az „új” munkavállalók közötti különbségek sem hagyhatóak figyelmen kívül.
Hozzátette, bizonyos ágazatok különösen intenzíven fogják megérezni a bértranszparencia bevezetésének hatásait.
Rövid távon a bérek átrendeződésére lehet számítani, a jelenleg alulfizetett munkavállalók, a nők, valamint a régóta ugyanabban a pozícióban dolgozók nyerhetnek
Fotó: economica.net
A HR-szakértő hangsúlyozta, a fizetési sávok kötelező feltüntetésével megszűnik az egyik legvitatottabb interjúkérdés – „Mennyit keresel jelenleg?” –, és ezzel együtt eltűnnek a bizonytalan alkukra épülő tárgyalások és a hatalmi játszmák is.
Hozzátette, bár Romániában a vonatkozó jogszabály még nem lépett hatályba, azok a vállalatok, amelyek nem kezdik meg időben az alkalmazkodást, később komoly következményekkel szembesülnek.
Az első és elengedhetetlen lépés egy átfogó bérfelmérés, amely feltárja, ki milyen munkakörben, milyen jövedelemmel és milyen indoklás alapján dolgozik. Ezt a valós, minimum-, átlag- és maximumértékeket tartalmazó bérsávok kialakítása követi, majd a feltárt eltérések fokozatos korrekciója. Mindezek mellett fontos szerep jut a vezetők felkészítésének is, hiszen elsőként ők szembesülnek majd az alkalmazottak kérdéseivel.
A szakértő rámutatott a bértranszparenciáról szóló irányelv gyakorlatba ültetésével
Hosszabb távon azonban – ahol a teljesítmény és az üzleti érték ezt indokolja – valódi béremelések is megjelenhetnek.
Az Európai Unió Tanácsa szerint a bértranszparencia egyik legfontosabb hozadéka, hogy segíthet felszámolni a nemek közötti bérkülönbségeket. Az átláthatóság lehetővé teszi, hogy a munkavállalók ténylegesen éljenek az egyenlő díjazáshoz való jogukkal. Az Eurostat adatai szerint 2020-ban az EU-ban a nők óránként átlagosan 12–12,7 százalékkal kerestek kevesebbet, mint a férfiak, a bérkülönbség hosszú távon hatással van a nők életminőségére, növeli a szegénységi kockázatot, és hozzájárul a tartós nyugdíjszakadékhoz, amely az EU-ban körülbelül 26,1%.

Továbbra is óriási a bérszakadék Románia különböző vidékei között: a kevésbé fejlett megyékben körülbelül 4000 lej a nettó átlagkereset, Bukarestben és Kolozsváron pedig az átlag meghaladja a 6000 lejt. De a szakterület és a funkció is meghatározó.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Igencsak különböző méretű lakásokat vásárolhatunk 100 ezer euróból erdélyi nagyvárosokban.
szóljon hozzá!