Hirdetés

Kötelező lesz a fizetés feltüntetése az álláshirdetésekben

fizetés

A bértárgyalás továbbra is része marad a kiválasztásnak, ugyanakkor rövidebbé és racionálisabbá válik, mivel a fizetési keretek előre ismertek lesznek

Fotó: Freepik

Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat. A munkavállalók pedig jogosultak lesznek arra, hogy megismerjék az azonos vagy hasonló pozícióban dolgozó kollégáik fizetését. Bár Romániában az uniós irányelv még nem lépett hatályba, a bértranszparencia hatása már most érezhető – különösen a multinacionális cégeknél –, és a szakértők szerint alapjaiban rajzolhatja át a bérezési gyakorlatokat, a toborzást és a munkahelyi erőviszonyokat.

Krónika

2026. január 13., 21:002026. január 13., 21:00

Kötelező lesz feltüntetni a béreket az álláshirdetésekben 2026 júniusától az Európai Unió (EU) egész területén. Az Unió 2023/970-es, bértranszparenciáról szóló irányelve értelmében a munkáltatóknak már a toborzás kezdeti szakaszában meg kell jelölniük a fizetési sávokat, miközben a munkavállalók jogosultak lesznek arra, hogy tájékozódjanak az azonos vagy hasonló munkakörben dolgozó kollégáik jövedelméről.

Bár Románia egyelőre nem ültette át az uniós irányelvet jogrendszerébe, a változások hatása már most érzékelhető, különösen a multinacionális vállalatok körében, amelyek csoportszinten igazítják bérezési politikáikat – írja a Digi24. A bértranszparenciáról szóló irányelv kapcsán Sorina Faier HR-szakértő a hírportálnak elmondta: az átláthatóság felszínre hozza a korábban rejtett különbségeket.

Hirdetés

Világossá válik majd, hogy azonos felelősségi körrel rendelkező munkavállalók eltérő jövedelmet kapnak, mert másként tárgyaltak, eltérő piaci helyzetben alkalmazták őket, vagy szubjektív értékelés alapján állapították meg a bérüket.

A szakértő szerint a bértranszparencia nemcsak az egyéni bérkülönbségekre világít rá, hanem a nemek közötti eltéréseket is láthatóvá teszi, miközben a „régi” és az „új” munkavállalók közötti különbségek sem hagyhatóak figyelmen kívül.

Hozzátette, bizonyos ágazatok különösen intenzíven fogják megérezni a bértranszparencia bevezetésének hatásait.

  • Az IT-szektorban – jóllehet modern és innovatív területként él a köztudatban – a bérek jellemzően egyéni alku eredményeként alakulnak, miközben a bérsávok sok esetben csupán formálisan léteznek, vagy egyáltalán nem kerülnek alkalmazásra.
  • A pénzügyi szolgáltatások területén számottevő különbségek figyelhetők meg a nők és férfiak jövedelme között, amit tovább erősítenek az átláthatatlan bónuszrendszerek, valamint a front office és back office pozíciók közötti jelentős eltérések.
  • A kiskereskedelemben és a termelésben elsősorban a középvezetői és adminisztratív munkakörök kerülnek a fókuszba, ahol a bérezési gyakorlatok eddig kevésbé voltak láthatók.
  • A közszférában pedig – noha hivatalos bértáblák léteznek – a bértranszparencia rávilágít majd az egyes intézmények közötti következetlenségekre és aránytalanságokra.
fizetés Galéria

Rövid távon a bérek átrendeződésére lehet számítani, a jelenleg alulfizetett munkavállalók, a nők, valamint a régóta ugyanabban a pozícióban dolgozók nyerhetnek

Fotó: economica.net

A bértranszparencia hozadékai: átalakulhat a toborzás, kiegyenlíthetődnek a nemek közti fizetéskülönbségek

A HR-szakértő hangsúlyozta, a fizetési sávok kötelező feltüntetésével megszűnik az egyik legvitatottabb interjúkérdés – „Mennyit keresel jelenleg?” –, és ezzel együtt eltűnnek a bizonytalan alkukra épülő tárgyalások és a hatalmi játszmák is.

A bértárgyalás továbbra is része marad a kiválasztásnak, ugyanakkor rövidebbé és racionálisabbá válik, mivel a keretek előre ismertek lesznek.

Hozzátette, bár Romániában a vonatkozó jogszabály még nem lépett hatályba, azok a vállalatok, amelyek nem kezdik meg időben az alkalmazkodást, később komoly következményekkel szembesülnek.

Az első és elengedhetetlen lépés egy átfogó bérfelmérés, amely feltárja, ki milyen munkakörben, milyen jövedelemmel és milyen indoklás alapján dolgozik. Ezt a valós, minimum-, átlag- és maximumértékeket tartalmazó bérsávok kialakítása követi, majd a feltárt eltérések fokozatos korrekciója. Mindezek mellett fontos szerep jut a vezetők felkészítésének is, hiszen elsőként ők szembesülnek majd az alkalmazottak kérdéseivel.

A szakértő rámutatott a bértranszparenciáról szóló irányelv gyakorlatba ültetésével

rövid távon a bérek átrendeződésére lehet számítani, a jelenleg alulfizetett munkavállalók, a nők, valamint a régóta ugyanabban a pozícióban dolgozók nyerhetnek, míg a túlértékelt bérek csökkenhetnek.

Hosszabb távon azonban – ahol a teljesítmény és az üzleti érték ezt indokolja – valódi béremelések is megjelenhetnek.

Az Európai Unió Tanácsa szerint a bértranszparencia egyik legfontosabb hozadéka, hogy segíthet felszámolni a nemek közötti bérkülönbségeket. Az átláthatóság lehetővé teszi, hogy a munkavállalók ténylegesen éljenek az egyenlő díjazáshoz való jogukkal. Az Eurostat adatai szerint 2020-ban az EU-ban a nők óránként átlagosan 12–12,7 százalékkal kerestek kevesebbet, mint a férfiak, a bérkülönbség hosszú távon hatással van a nők életminőségére, növeli a szegénységi kockázatot, és hozzájárul a tartós nyugdíjszakadékhoz, amely az EU-ban körülbelül 26,1%.

korábban írtuk

Óriási bérkülönbségek és új kihívások. Hol lehet a legtöbbet keresni?
Óriási bérkülönbségek és új kihívások. Hol lehet a legtöbbet keresni?

Továbbra is óriási a bérszakadék Románia különböző vidékei között: a kevésbé fejlett megyékben körülbelül 4000 lej a nettó átlagkereset, Bukarestben és Kolozsváron pedig az átlag meghaladja a 6000 lejt. De a szakterület és a funkció is meghatározó.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 13., péntek

Pénzügyminiszter a technikai recesszióról: csak átmeneti, nem jelent gazdasági válságot

A statisztikai intézet által jelzett technikai recesszió átmeneti jelenség, és nem jelent gazdasági válságot – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Pénzügyminiszter a technikai recesszióról: csak átmeneti, nem jelent gazdasági válságot
Hirdetés
2026. február 13., péntek

Technikai recesszió: sorra rontják Románia növekedési kilátásait a pénzintézetek

Nem várattak magukra sokáig a pénteken bejelentett technikai recesszió első negatív következményei: a bankok sorra jelentik be, hogy a friss számadatok tükrében rontottak a román gazdaság 2026-os növekedési kilátásain.

Technikai recesszió: sorra rontják Románia növekedési kilátásait a pénzintézetek
2026. február 13., péntek

Románián kívül csak egyetlen EU-tagállamban csökkent a GDP a tavalyi negyedik negyedévben

Az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint 2025 negyedik negyedévében az euróövezetben és az EU-ban egyaránt 0,3 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, amikor 0,3 százalékkal, illetve 0,4 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye.

Románián kívül csak egyetlen EU-tagállamban csökkent a GDP a tavalyi negyedik negyedévben
2026. február 13., péntek

Elemzők a technikai recesszióról: nehéz lesz kilábalni

Mit jelent a mostani technikai recesszió Románia gazdasága szempontjából? Más-e most a felállás, mint a korábbi technikai recessziók idején? Vannak-e legalább óvatos optimizmusra okot adó jelek? Hogyan tovább? Elemzői vélemények.

Elemzők a technikai recesszióról: nehéz lesz kilábalni
Hirdetés
2026. február 13., péntek

Csökkent a román ipari termelés

Tavaly a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában 2024-hez képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Csökkent a román ipari termelés
Csökkent a román ipari termelés
2026. február 13., péntek

Csökkent a román ipari termelés

2026. február 13., péntek

Bolojan a technikai recesszióról: ez a szilárdabb és versenyképesebb gazdaság felépítésének elkerülhetetlen költsége

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a Romániában bekövetkezett technikai recesszió a megkezdett átmenet „előre látható és elkerülhetetlen” költsége, mert a régi „gazdasági modell a falhoz szorított minket”.

Bolojan a technikai recesszióról: ez a szilárdabb és versenyképesebb gazdaság felépítésének elkerülhetetlen költsége
2026. február 13., péntek

Technikai recesszióban a román gazdaság

Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint.

Technikai recesszióban a román gazdaság
Technikai recesszióban a román gazdaság
2026. február 13., péntek

Technikai recesszióban a román gazdaság

Hirdetés
2026. február 12., csütörtök

Ingyenes digitális képzés indul Bánffyhunyadon: meleg ételt és óradíjat is kapnak a résztvevők

Ingyenes szakmai felkészítő tanfolyamot indít Bánffyhunyad önkormányzata a Kolozsvári Felnőttképző Regionális Központtal (CRFPA) együttműködésben. A képzéseket február 16. és március 13. között kerül tartják a Kolozs megyei település művelődési házában.

Ingyenes digitális képzés indul Bánffyhunyadon: meleg ételt és óradíjat is kapnak a résztvevők
2026. február 12., csütörtök

Különleges nyugdíjak: Brüsszel továbbra sem adja oda Bukarestnek a több mint 230 millió eurót a halogatás miatt

Az Európai Bizottság szerdán este bejelentette: „tudomásul vette”, hogy a román alkotmánybíróság ismét elnapolta a döntést a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának reformjával kapcsolatosan.

Különleges nyugdíjak: Brüsszel továbbra sem adja oda Bukarestnek a több mint 230 millió eurót a halogatás miatt
2026. február 12., csütörtök

A hivatalos adatok szerint nőtt a nettó átlagbér

A múlt év novemberéhez képest decemberben 299 lejjel (5,3 százalékkal) 5914 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

A hivatalos adatok szerint nőtt a nettó átlagbér
A hivatalos adatok szerint nőtt a nettó átlagbér
2026. február 12., csütörtök

A hivatalos adatok szerint nőtt a nettó átlagbér

Hirdetés
Hirdetés