A bértárgyalás továbbra is része marad a kiválasztásnak, ugyanakkor rövidebbé és racionálisabbá válik, mivel a fizetési keretek előre ismertek lesznek
Fotó: Freepik
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat. A munkavállalók pedig jogosultak lesznek arra, hogy megismerjék az azonos vagy hasonló pozícióban dolgozó kollégáik fizetését. Bár Romániában az uniós irányelv még nem lépett hatályba, a bértranszparencia hatása már most érezhető – különösen a multinacionális cégeknél –, és a szakértők szerint alapjaiban rajzolhatja át a bérezési gyakorlatokat, a toborzást és a munkahelyi erőviszonyokat.
2026. január 13., 21:002026. január 13., 21:00
Kötelező lesz feltüntetni a béreket az álláshirdetésekben 2026 júniusától az Európai Unió (EU) egész területén. Az Unió 2023/970-es, bértranszparenciáról szóló irányelve értelmében a munkáltatóknak már a toborzás kezdeti szakaszában meg kell jelölniük a fizetési sávokat, miközben a munkavállalók jogosultak lesznek arra, hogy tájékozódjanak az azonos vagy hasonló munkakörben dolgozó kollégáik jövedelméről.
Bár Románia egyelőre nem ültette át az uniós irányelvet jogrendszerébe, a változások hatása már most érzékelhető, különösen a multinacionális vállalatok körében, amelyek csoportszinten igazítják bérezési politikáikat – írja a Digi24. A bértranszparenciáról szóló irányelv kapcsán Sorina Faier HR-szakértő a hírportálnak elmondta: az átláthatóság felszínre hozza a korábban rejtett különbségeket.
A szakértő szerint a bértranszparencia nemcsak az egyéni bérkülönbségekre világít rá, hanem a nemek közötti eltéréseket is láthatóvá teszi, miközben a „régi” és az „új” munkavállalók közötti különbségek sem hagyhatóak figyelmen kívül.
Hozzátette, bizonyos ágazatok különösen intenzíven fogják megérezni a bértranszparencia bevezetésének hatásait.
Rövid távon a bérek átrendeződésére lehet számítani, a jelenleg alulfizetett munkavállalók, a nők, valamint a régóta ugyanabban a pozícióban dolgozók nyerhetnek
Fotó: economica.net
A HR-szakértő hangsúlyozta, a fizetési sávok kötelező feltüntetésével megszűnik az egyik legvitatottabb interjúkérdés – „Mennyit keresel jelenleg?” –, és ezzel együtt eltűnnek a bizonytalan alkukra épülő tárgyalások és a hatalmi játszmák is.
Hozzátette, bár Romániában a vonatkozó jogszabály még nem lépett hatályba, azok a vállalatok, amelyek nem kezdik meg időben az alkalmazkodást, később komoly következményekkel szembesülnek.
Az első és elengedhetetlen lépés egy átfogó bérfelmérés, amely feltárja, ki milyen munkakörben, milyen jövedelemmel és milyen indoklás alapján dolgozik. Ezt a valós, minimum-, átlag- és maximumértékeket tartalmazó bérsávok kialakítása követi, majd a feltárt eltérések fokozatos korrekciója. Mindezek mellett fontos szerep jut a vezetők felkészítésének is, hiszen elsőként ők szembesülnek majd az alkalmazottak kérdéseivel.
A szakértő rámutatott a bértranszparenciáról szóló irányelv gyakorlatba ültetésével
Hosszabb távon azonban – ahol a teljesítmény és az üzleti érték ezt indokolja – valódi béremelések is megjelenhetnek.
Az Európai Unió Tanácsa szerint a bértranszparencia egyik legfontosabb hozadéka, hogy segíthet felszámolni a nemek közötti bérkülönbségeket. Az átláthatóság lehetővé teszi, hogy a munkavállalók ténylegesen éljenek az egyenlő díjazáshoz való jogukkal. Az Eurostat adatai szerint 2020-ban az EU-ban a nők óránként átlagosan 12–12,7 százalékkal kerestek kevesebbet, mint a férfiak, a bérkülönbség hosszú távon hatással van a nők életminőségére, növeli a szegénységi kockázatot, és hozzájárul a tartós nyugdíjszakadékhoz, amely az EU-ban körülbelül 26,1%.
Továbbra is óriási a bérszakadék Románia különböző vidékei között: a kevésbé fejlett megyékben körülbelül 4000 lej a nettó átlagkereset, Bukarestben és Kolozsváron pedig az átlag meghaladja a 6000 lejt. De a szakterület és a funkció is meghatározó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Figyelmeztetést adott ki a román kiberbiztonsági hatóság: a tökéletesnek tűnő nyaralási ajánlatok mögött átverés is állhat, a turistáknak fokozottan oda kell figyelniük a szállásfoglalások részleteire.
A villamos energia, a lakbérek és a gázolaj drágult a legnagyobb mértékben Romániában júniusban az egy évvel korábbihoz képest.
Románia gazdasága a teljes 2026-os évet mínuszban fogja zárni, és legkorábban 2027-ben térhet vissza a stagnálás közelébe, az is csak szerencsével – véli Adrian Codîrlașu, a CFA Románia elnöke.
Az Európai Unió lakossága az elmúlt évben is növekedni tudott a pozitív migrációs egyenlegnek köszönhetően, elérve a 452 milliót. Mögötte azonban drámai regionális törésvonal húzódik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!