
A bértárgyalás továbbra is része marad a kiválasztásnak, ugyanakkor rövidebbé és racionálisabbá válik, mivel a fizetési keretek előre ismertek lesznek
Fotó: Freepik
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat. A munkavállalók pedig jogosultak lesznek arra, hogy megismerjék az azonos vagy hasonló pozícióban dolgozó kollégáik fizetését. Bár Romániában az uniós irányelv még nem lépett hatályba, a bértranszparencia hatása már most érezhető – különösen a multinacionális cégeknél –, és a szakértők szerint alapjaiban rajzolhatja át a bérezési gyakorlatokat, a toborzást és a munkahelyi erőviszonyokat.
2026. január 13., 21:002026. január 13., 21:00
Kötelező lesz feltüntetni a béreket az álláshirdetésekben 2026 júniusától az Európai Unió (EU) egész területén. Az Unió 2023/970-es, bértranszparenciáról szóló irányelve értelmében a munkáltatóknak már a toborzás kezdeti szakaszában meg kell jelölniük a fizetési sávokat, miközben a munkavállalók jogosultak lesznek arra, hogy tájékozódjanak az azonos vagy hasonló munkakörben dolgozó kollégáik jövedelméről.
Bár Románia egyelőre nem ültette át az uniós irányelvet jogrendszerébe, a változások hatása már most érzékelhető, különösen a multinacionális vállalatok körében, amelyek csoportszinten igazítják bérezési politikáikat – írja a Digi24. A bértranszparenciáról szóló irányelv kapcsán Sorina Faier HR-szakértő a hírportálnak elmondta: az átláthatóság felszínre hozza a korábban rejtett különbségeket.
A szakértő szerint a bértranszparencia nemcsak az egyéni bérkülönbségekre világít rá, hanem a nemek közötti eltéréseket is láthatóvá teszi, miközben a „régi” és az „új” munkavállalók közötti különbségek sem hagyhatóak figyelmen kívül.
Hozzátette, bizonyos ágazatok különösen intenzíven fogják megérezni a bértranszparencia bevezetésének hatásait.
Rövid távon a bérek átrendeződésére lehet számítani, a jelenleg alulfizetett munkavállalók, a nők, valamint a régóta ugyanabban a pozícióban dolgozók nyerhetnek
Fotó: economica.net
A HR-szakértő hangsúlyozta, a fizetési sávok kötelező feltüntetésével megszűnik az egyik legvitatottabb interjúkérdés – „Mennyit keresel jelenleg?” –, és ezzel együtt eltűnnek a bizonytalan alkukra épülő tárgyalások és a hatalmi játszmák is.
Hozzátette, bár Romániában a vonatkozó jogszabály még nem lépett hatályba, azok a vállalatok, amelyek nem kezdik meg időben az alkalmazkodást, később komoly következményekkel szembesülnek.
Az első és elengedhetetlen lépés egy átfogó bérfelmérés, amely feltárja, ki milyen munkakörben, milyen jövedelemmel és milyen indoklás alapján dolgozik. Ezt a valós, minimum-, átlag- és maximumértékeket tartalmazó bérsávok kialakítása követi, majd a feltárt eltérések fokozatos korrekciója. Mindezek mellett fontos szerep jut a vezetők felkészítésének is, hiszen elsőként ők szembesülnek majd az alkalmazottak kérdéseivel.
A szakértő rámutatott a bértranszparenciáról szóló irányelv gyakorlatba ültetésével
Hosszabb távon azonban – ahol a teljesítmény és az üzleti érték ezt indokolja – valódi béremelések is megjelenhetnek.
Az Európai Unió Tanácsa szerint a bértranszparencia egyik legfontosabb hozadéka, hogy segíthet felszámolni a nemek közötti bérkülönbségeket. Az átláthatóság lehetővé teszi, hogy a munkavállalók ténylegesen éljenek az egyenlő díjazáshoz való jogukkal. Az Eurostat adatai szerint 2020-ban az EU-ban a nők óránként átlagosan 12–12,7 százalékkal kerestek kevesebbet, mint a férfiak, a bérkülönbség hosszú távon hatással van a nők életminőségére, növeli a szegénységi kockázatot, és hozzájárul a tartós nyugdíjszakadékhoz, amely az EU-ban körülbelül 26,1%.

Továbbra is óriási a bérszakadék Románia különböző vidékei között: a kevésbé fejlett megyékben körülbelül 4000 lej a nettó átlagkereset, Bukarestben és Kolozsváron pedig az átlag meghaladja a 6000 lejt. De a szakterület és a funkció is meghatározó.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 0,7 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a tavaly októberben várt 1,4 százalékról – derül ki a pénzintézet kedden közzétett jelentéséből.
szóljon hozzá!