
Vita. Az Európai Bizottság felfüggesztette a Romániának járó kifizetések 40 százalékát, a koalíciós pártok egymást ütik
Fotó: Pixabay
Kampányvitát váltott ki a bukaresti kormányt alkotó koalíciós pártok között, hogy kiderült: az Európai Bizottság (EB) bizonyos elmaradt reformok miatt visszatartja az uniós helyreállítási mechanizmus (PNRR) részeként Romániának járó harmadik kifizetési összeg mintegy 40 százalékát.
2024. október 16., 09:592024. október 16., 09:59
2024. október 16., 12:462024. október 16., 12:46
A harmadik részlet 2,7 milliárd euró lett volna, ebből Brüsszel 1,1 milliárdot tartott vissza.
Az uniós végrehajtó testület kedden közölte, hogy jóváhagyta az uniós helyreállítási mechanizmus keretében Románia által benyújtott harmadik kifizetési kérelem előzetes értékelését.
Az EB közleménye szerint Románia teljesítette a harmadik kifizetési kérelemhez rendelt hat célkitűzést, illetve a 68 mérföldkő közül 62-t.
A mechanizmus szabályainak megfelelően a nem teljesített mérföldkövekhez rendelt összegek kifizetését felfüggesztik, és a harmadik kifizetési kérelemmel igényelt összegnek csak egy részét kaphatja meg az ország.
Az EB közleményében hangsúlyozták azt is, hogy a harmadik kifizetési kérelem 37 reform és 17 beruházás megvalósításának fontos szakaszait tartalmazza, amelyek
Az EB továbbította előzetes értékelését a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak, amelynek négy hét áll a rendelkezésére a véleményezése kibocsátására.
A Bizottság ugyanakkor tájékoztatta a román hatóságokat is azokról az okokról, amelyek miatt úgy ítélte meg, hogy hat mérföldkő nem teljesült kielégítően. Az országnak egy hónapon belül el kell küldenie az EB-nek a kifogásokkal kapcsolatos megjegyzéseit.
A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság pozitív véleményezése, illetve Románia megjegyzéseinek kiértékelése után az EB elfogadja a kifizetési határozatot, majd utalják a pénzt Romániának – ismertették az eljárást. Ettől számítva hat hónap áll az ország rendelkezésére a hiányosságok pótlására. Ha ennek az időszaknak a lejártával úgy ítélik meg, hogy a problémás mérföldkövek kielégítően teljesültek, utalják az országnak a visszatartott összegeket is.
Sajtóértesülések szerint az EB többek között egyes állami energetikai és közlekedési vállalatok vezetőségének átláthatatlan kinevezése miatt tart vissza 1,1 milliárd eurót. Többek között a cernavodai atomerőművet üzemeltető Nuclearelectrica, a Román Vasúttársaság és a bukaretsi metrót üzemeltető Metrorex vezetőségéről van szó.
Nem ez az egyetlen metró: a jelek szerint
Adrian Câciu európai forrásokért felelős miniszter korábban azt mondta: a metrót a közlekedésfejlesztési programból és zöldkötvények kibocsátásából származó pénzből építik meg.

A kolozsvári metró új finanszírozást kapott, miután elveszíthetett 300 millió eurót az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében biztosított forrásokból – számolt be kedden Emil Boc, a kincses város polgármestere.
Emellett a vasúthálózat felújítását célzó eljárásokban is kifogásokat találtak.
A Romániának járó kifizetések jelentős részének visszatartása miatt az elmúlt hónapokban immár megszokottnak tekinthető vita robbant ki a bukaresti kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői között.
A csörtét Nicolae Ciucă, a PNL elnöke kezdte, aki a közösségi oldalon kérte számon a PSD elnökét, Marcel Ciolacu miniszterelnökön a kifizetések elmaradását.
„Amit a Bizottság ma bejelentett, egyáltalán nem hasonlít ahhoz, amit Ciolacu úr nyilvánosan elmondott nekünk arról, hogy fennáll a veszélye annak, hogy pénzt veszítünk a PNRR-ből. A legrosszabb az, hogy ez a hír éppen akkor ér minket, amikor tudnunk kellett volna, hogyan tervezzük meg a 2025-ös költségvetést” – írta Nicolae Ciucă kedd este a közösségi oldalán.
„A miniszterelnök felelőssége, hogy világos tervet mutasson be arról, hogyan teljesíti a PNRR fennmaradó mérföldköveit. Mivel ismerem a PSD-t és Ciolacu urat, szeretném, ha nem halogatná a szükséges intézkedéseket, hogy ne veszítse el az európai pénzeket, ahogyan abban a párbeszéd során megállapodtunk” – tette hozzá Ciucă.
Ciolacu nem maradt adós a válasszal.
„Ciucă úr, most először zavarban vagyok, hogy válaszolnom kell önnek. Ez az ellenzéki cirkusz senkinek sem segít. És önnek sem! A románok mást várnak egy államférfitól. Először is felelősséget várnak. És mindaz, amire a Bizottság hivatkozott, olyan dolog, amely az ön mandátuma alatt történt” – írta kedd este, arra utalva, hogy a felrótt mulasztások idején Ciucă volt a miniszterelnök.
Egyúttal dicsérte a jelenlegi és bírálta a volt liberális energiaügyi minisztert.
Nagyon jól dolgozom együtt a közlekedési miniszterrel, és talán észrevette, hogy ma egy másik kollégája végre lemondott a Metrorexnél. Nagyon jól együttműködöm a PNL által vezetett kormányfőtitkársággal, és amint lehet, folytatjuk a munkát az állami állami cégek ellenőrzésére létrehozott hatóságnál. Nagyon jól dolgozom mindenkivel, Ciucă úr, hogy kijavítsuk, ami elromlott, és hogy egyetlen eurót se veszítsen a PNRR” – tette hozzá a miniszterelnök.
Arról, amelyet az akkori PNL-elnök – Cîțu úr – által vezetett jobboldali kormány a PNRR-be tett” – mutatott rá a kormányfő.
„Választhatunk, hogy csökkentjük a mikrovállalkozások adóküszöbét, és elveszünk mintegy 300 millió eurót, vagy lemondunk a pénzről, és megtartjuk a jelenlegi 500 000 eurós összeget” – tette hozzá.
„Akarja vagy sem, Ciucă úr: ön is részese a döntésnek! Vállalja a felelősséget” – figyelmeztette partnerét Ciolacu.
Erre Ciucă szerdán délelőtt replikázott.
„Ciolacu úr, rátérünk a szavak helyett a tettekre?
Az Ön által vezetett kormány megakadályozta a 3. részletből származó pénzeszközökhöz való hozzáférést, mivel 6 lényeges mérföldkő nem került véglegesítésre” – írta Nicolae Ciucă szerdán.
Hangsúlyozta, hogy nem „jó együttműködésről vagy formai lemondásokról” van szó.
„A románok eredményeket várnak, nem pedig magyarázatokat és választási altatókat. Fejezzék be a reformokat és szabadítsák fel a pénzeszközöket – ez az egyetlen út előre. Nem lehet megnyerni az elnökválasztást Románia valódi problémáinak megkerülésével” – érvelt a PNL vezetője.
Végezetül megjegyezte: „Kezd inflálódni a felelősségvállalás szó. Szeretnék többet hallani a megoldásról”.
Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején kijelentette: felvállalja mindazokat a döntéseket, amelyekre szükség van ahhoz, hogy Románia maradéktalanul megkapja az uniós helyreállítási alapból az ország számára elkülönített összegeket.
A kormányfő felhívta a miniszterek és a központi közigazgatásban dolgozók figyelmét arra, hogy közeleg ugyan a választási kampány, de a következő két hónapban mindent meg kell tenni a helyreállítási tervvel (PNRR) kapcsolatos lemaradások ledolgozása és ezáltal a helyreállítási alapból Románia számára elkülönített összegek „megmentése” érdekében.
Ciolacu szerint az emberek megoldásokat várnak a döntéshozóktól, olyan vezetőket akarnak látni, akik merik vállalni a felelősséget, „nem a pálya széléről kiabálnak”.
„Én félreteszem a politikai számításokat és felvállalom mindazokat a döntéseket, amelyekre szükség van ahhoz, hogy Románia maradéktalanul megkapja a helyreállítási alapból járó pénzt” – szögezte le a miniszterelnök.
A téma kapcsán Adrian Câciu szociáldemokrata párti európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter kifejtette: a kifogásolt témákról már évek óta zajlik a vita, a brüssueli döntés pedig nem érte meglepetésként a kormányt.
A B1 televíziónak nyilatkozva azt vetítette előre, hogy az energetikai cégek vezetőségének kinevezési eljárását elölről kezdik, a közlekedési cégek esetében pedig decemberben vagy januárban oldódhat meg a helyzet.
„Alapvetően nem meglepő, de be kell látnunk, hogy ezeket a reformokat meg kell valósítani. Ezt szeretném közvetíteni, és ezt közvetítettem a kollégáimnak is, azoknak, akiknek végre kell hajtaniuk ezeket a reformokat, az energiaügyi miniszternek, a kormányfőtitkárnak és a pénzügyminiszternek, ahol a mikrovállalkozásokkal kapcsolatos reformmal foglalkoznak. Ezeket a dolgokat Románia érdekében kell rendezni, egyetértek, de az európai szabályoknak megfelelően is, és miért ne, az OECD szabályainak megfelelően, mert mi oda akarunk bekerülni” – mutatott rá az európai forrásokért felelős miniszter.
A vitába bekapcsolódott a Ciolacu által bírált volt miniszter, Virgil Popescu is. A PNL jelenlegi európai parlamenti képviselője azzal vádolta meg a Ciolacu-kormányt, hogy az eddig nem volt képest lehívni pénzt a helyreállítási alapból, az eddigi két részletet a Ciucă-kormány szerezte meg.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!