Új klímacél: az autógyártóknak 2035-től 90 százalékkal kell csökkenteniük a kipufogógáz-kibocsátást a 2021-es szinthez képest
Fotó: Haáz Vince
Az Európai Unió enyhített kedden az új gyártású belső égésű motorok – benzin- vagy dízelüzemű autók – forgalomba hozatalának 2035-től tervezett tilalmán, hogy támogassa a nehéz helyzetben lévő európai autóipart.
2025. december 16., 21:412025. december 16., 21:41
Az új javaslat szerint az autógyártóknak 2035-től nem nullára kell csökkenteniük a kipufogógáz-kibocsátást, hanem 90 százalékkal kell csökkenteniük a 2021-es szinthez képest.
Stéphane Séjourné iparpolitikáért felelős uniós biztos hangsúlyozta: az EU klímacéljai változatlanok maradnak. Mint mondta,
2023-ban fogadták el az EU-ban azt a jogszabályt, amely 2035-től gyakorlatilag megtiltja az új benzines vagy dízelautók forgalomba helyezését, de az utóbbi egy évben az autógyártók és támogatóik erős nyomást gyakoroltak Brüsszelre a szabályozás enyhítése érdekében.
A gyártók indoklása szerint az ágazatot súlyosan érinti a verseny a kínaiakkal, valamint az, hogy a vártnál lassúbb az elektromos járművek térnyerése.
A módosítás értelmében
Az egyik kompenzációs forma, hogy olyan acélt használnak a gyártók, amelynek előállítása alacsony szén-dioxid-kibocsátással jár, egy másik pedig az e- és bioüzemanyagok piacra kerülő mennyiségéhez kötődik.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Az Európai Bizottság emellett több olyan kiegészítő intézkedést is bemutatott kedden, amellyel támogatja az autóipart, de ezek még az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő Európai Tanács jóváhagyására várnak.
Ezek között szerepel az úgynevezett „szuperkreditek” bevezetése a 4,2 méternél rövidebb, mérsékelt árú, az EU-ban gyártott elektromos autók esetében, amelyeknek az értékesítését 1,3-as szorzóval vennék figyelembe a kibocsátási célok teljesítésénél.
A javaslat szerint csökkentenék továbbá a kisteherautókra vonatkozó 2030-as kibocsátáscsökkentési célt 50 százalékról 40 százalékra, valamint több időt adnának a tehergépjármű-gyártóknak saját 2030-as céljaik elérésére.
a cégek által vásárolt új járművek legalább 30 százalékának zéró vagy alacsony kibocsátásúnak kell majd lennie úgy, hogy az arány országonként eltérő lesz, a gazdagabb tagállamokban magasabbak lesznek az elvárások.
Végül az EU 1,5 milliárd eurónyi kamatmentes hitellel támogatja az európai akkumulátorgyártókat.
Az uniós adatok szerint a közúti közlekedés az EU teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy 20 százalékáért felelős, és utóbbinak 61 százaléka a személyautók kipufogógáza – számolt be róla az MTI.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Romániában nagyon alacsony volt az ingatlanadó, úgyhogy indokolt volt az emelés – jelentette ki kedden Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!