A tejtermelés több munkaerőt igényel, de jövedelmezőbb foglalkozás, mint a húsmarhatartás
Fotó: Makkay József
Dilemmát jelenthet a szarvasmarhatartó gazdák számára, hogy tej- vagy húshasznosítású tehenet tartsanak. Mindkettő mellett több érv szól, a szakember szerint azonban aki ebből szeretne megélni, nagyobb létszámú állatállományban gondolkozhat, ami mögött egy agrárvállalkozás áll. A pályázati pénzeket csak így lehet lehívni.
2023. december 20., 18:202023. december 20., 18:20
2023. december 21., 09:072023. december 21., 09:07
A rendszerváltás utáni évek emléke az erdélyi falvak utcáin reggel és este felvonuló népes szarvasmarhacsordák látványa. Az 1-2-3 tehenes kisgazdaságok mára jórészt felszámolódtak, a tehéntartó gazdák többsége kiöregedett, kihalt, helyükbe alig léptek fiatalok.
Az utóbbi három évtizedben a szarvasmarhatartás gyökeresen átalakult. Jövedelmezőség szempontjából a pártehenes kisgazdaságok fenntarthatatlanná válnak. Ezt mutatja az uniós és hazai agrártámogatások pályázási eredményessége is: az állattenyésztésre kiírt pénzügyi forrásokat elsősorban az agrárvállalkozói háttérrel működő állattelepek tulajdonosai hívják le.
Gál Attila állatorvos, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének szarvasmarhatenyésztésért – elsősorban a székelyföldi húsmarhatartásért – felelős falugazdásza a Krónikának elmondta, hogy
,,Ez a minimális állatlétszám biztosíthatja az agrárvállalkozó megélhetését. Csak ilyen háttérrel lehet olyan jövedelmezőségre számítani, aminek egy része visszafordítható befektetésekre. A kisebb állományok csak önellátásra elegendőek, nehezen tudják kitermelni az állattelepek megugrott költségeit” – nyomatékosította portálunknak a szakember.
Gál szerint a kisgazdaságok azért nem juthatnak megfelelő uniós támogatáshoz, mert nem tudják előteremteni a 35 százalékos önrészt. Ez százezer eurós pályázat esetében 35 ezer eurót tesz ki, ami egy kisgazda számára nagy összeg.
Egyre nagyobb a kereslet a hizlalt húsmarhák iránt
Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
Az utóbbi években jelentős átrendeződés tapasztalható a szarvasmarhatenyésztésben. A krónikus munkaerőhiány miatt többen is feladták a tejtermelést – illetve a korábbi terveik ellenére hozzá sem fogtak –, inkább a húsmarhatartás mellett kötöttek ki. A kevesebb energia- és humánerőforrás-igényű állattenyészésztési ágazat fejlődését az is segítette, hogy az uniós csatlakozást követő években jelentős támogatás járt a törzskönyvezett húsmarhákra. A nagy érdeklődés miatt a tehenenként igényelhető dotáció azonban drasztikusan lecsökkent.
,,A tejelő tehénállományt tartó gazdák havonta hozzájutnak a tejpénzhez, míg a húsmarhatartók a felhizlalt borjakat és a kiselejtezésre váró teheneket tudják értékesíteni. Jelenleg jó áruk van a nyugat-európai származású húsfajták hizlalt állatainak – háromszáz kg-ig élősúlykilogramonként 16-18 lejt fizetnek a gazdáknak –, azonban a most értékesített borjak nevelésében a tavalyi magas inputanyagárak jelentik a fő költségtételt” – magyarázza a székelyföldi szakember.
A vidékfejlesztési hivatal (AFIR) december 20-án megnyitja a pályáztatást két új intézkedésére: a DR 20-ra (Beruházások az állattenyésztésben) és a DR 22-re (Beruházások a mezőgazdasági termékek és gyümölcsök eladásra való előkészítésében).
A tejtermelés terén sem rózsás a helyzet, azonban a komolyabb tejfeldolgozó cégek jobb árakkal igyekeznek megtartani a beszállító gazdákat. A tejbegyűjtők arra törekszenek, hogy a téli és a nyári felvásárlási ár között ne legyen drasztikus különbség. Az állatorvos szerint a felvásárló cégekkel partneri viszonyt kialakító nagyobb állattelepek előnyösebb helyzetben vannak: az agrárvállalkozók a nagyobb mennyiségben leadott tejért jobb árat tudnak kialkudni. A pártehenes kisgazdákat az alacsony tejfelvásárlási árak is hátrányosan érintik.
A romániai húsmarhatartásban a felkapott nyugati fajták vannak terjedőben: Charolais, Limousin, Aderdeen Angus és a Red Angus. Sokan a piros tarka fajta román változatának a húsvonalát kedvelik, de Gál Attila szerint ennek az a hátránya, hogy az igényekhez képest kevés a törzskönyvezett egyed. A tejkontroll alapján történő kiválogatás hosszú ideig a tejhasznosítású piros tarka teheneket részesítette előnybe, a húshasznosítású fajta pedig csupán az utóbbi években kezdett el terjedni. Holott a román tarka sokkal jobban alkalmazkodott a hazai viszonyokhoz, mint a nyugati húsfajták, amelyek közül nem mindenik bírja a mostohább erdélyi körülményeket.
A helyi állatkereskedők azonban gyakran szembesülnek azzal, hogy nincs elegendő hizott borjú. A kereslet nagyobb, mint a kínálat, ami tovább növeli a felvásárlási árakat.
Szarvasmarha-, sertés- és baromfitartó állattelepek tulajdonosai pályázhatnak plusztámogatásra. Az átcsoportosított európai uniós forrásokat a bukaresti kormány az állattenyésztési ágazatra fordítja.
Az egykoron zöldségtermesztéséről híres Aranyosszéken keresgélnie kell az embernek, amíg olyan családra akad, ahol hagymát, murkot és sárgarépát termelnek. Néhány családi gazdaságban azonban kitartanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!