
Venniük kell az akadályokat az oktatásban. A MAKOSZ szerint számos rég meglévő, megoldásra váró probléma merül fel
Fotó: MAKOSZ/Facebook
Az oktatási rendszer elérte, hogy az érettségi Romániában élet-halál kérdéssá vált, miközben az utolsó iskolai években kihal a diákok őszinte érdeklődése. Pedig az oktatás még mindig nem igazodik a 21. századi tizenéves valós igényeihez – állapította meg a Krónikának Lázár Attila, a 36. éve működő Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) elnöke. A szervezet diákjólléti állapotfelmérésbe fog.
2026. június 03., 19:002026. június 03., 19:00
Az erdélyi magyar középiskolások mentális állapotát, az oktatási rendszerben tapasztalható leterheltséget térképezi fel a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ). A Románia 15 megyéjében aktívan működő szövetség Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos diákjólléti állapotfelmérésének elsődleges célja, hogy elkészüljön a diákokat érintő oktatási problémák országos térképe. A visszajelzések alapján már most látható, hogy mi nehezedik teherként a középiskolásokra. Problémát jelent, hogy
A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) a közösségi összefogásra is hangsúlyt fektet
Fotó: MAKOSZ/Facebook
Az országos diákjólléti állapotfelmérést azért indította a MAKOSZ, mert a szervezert meggyőződése, hogy hiánypótló kezdeményezés, ugyanis a diákok mentális egészsége és jólléte nem mindennapi téma a romániai közéletben. „Az utóbbi években gyakran lehetett látni külföldön, hogy ez igenis probléma, az oktatás milyensége sok kívánnivalót hagy maga után, és szükségszerű foglalkozni vele. Fontos hangsúlyozni, hogy a diákok jólléte az elsődleges prioritások között kell szerepeljen az oktatási rendszerben” – fogalmazott Lázár Attila. Kifejtette, a felmérés célcsoportja a romániai magyar anyanyelvű középiskolás diákok, a kérdőív más-más perspektívából járja körbe a témát, azzal a céllal, hogy különböző iskolai helyzetekben, különféle faktorok mentén kapjanak átfogó, valós képet a romániai magyar középiskolások jóllétéről.
Lázár Attila MAKOSZ-elnök, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum 11. osztályos tanulója megfogalmazta az oktatással kapcsolatos problémákat
Fotó: Lázár Attila archívuma
„Alapvetően hasonló eredmények születhetnének meg egy román nyelvű iskolában is, azonban
Ezt már a részeredményekből is láthatjuk. A beérkezett válaszok kiértékelését követően szeretnénk a nyilvánosság elé tárni, hogy a magyar diákok számára mik jelenleg a legégetőbb problémák az oktatási rendszerben, mindezt a mentális egészségük és iskolai jóllétük vonzatában. Továbbá célunk, hogy a döntéshozókhoz is eljuttassuk az eredmények értékelését, ezáltal szeretnénk felhívni a minisztérium figyelmét arra, hogy az oktatás elsődleges haszonélvezőinek válaszait figyelembe véve hozzák meg a tanügyi döntéseket. A válaszok kiértékelésekor szakembert is be fogunk vonni úgy, ahogy a kérdőív összeállításában is megtettük” – fejtette ki az elnök.

A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) közölte, feladatának érzi, hogy hangot adjon a diákoknak és pedagógusoknak.
„Igenis tanulni és teljesíteni kell”
Lázár Attilától azt is megkérdeztük, hogy a felmérés eredményei előtt miként körvonalazódik a szervezet számára, melyek a legégetőbb mentális, lelki problémák, amelyek a romániai magyar középiskolások közérzetét jellemzik. Mint mondta, a magyar középiskolások közérzetét leginkább a mentális és sokszor fizikai leterheltség jellemzi, egy középiskolás számára nem csupán a tananyag mennyisége, hanem az állandó elvárások és a különféle stresszfaktorok befolyásolják leginkább a mindennapokat – ezek az elvárások gyakran tanároktól, de sokszor szülőktől, esetleg más diákoktól is származhatnak.
Előtérben a közösségépítés a MAKOSZ rendezvényein
Fotó: MAKOSZ/Facebook
Csak valahogy érdemes lenne figyelembe venni, hogy valójában mennyit kell foglalkozzon iskolai tanulással egy diák, ha tényleg jól akar teljesíteni. Igenis szükség van a pihenésre és az »énidőre« is, és manapság erre sokszor nagyon kevés idő jut. Fontos azt is megemlíteni, hogy amíg a négy líceumi év tananyaga egyetlen vizsga köré épül, addig rettentő nehéz elérni azt, hogy például egy 11-12-es diák érdeklődését igazán felkeltse egy-egy izgalmas óra, tantárgy, hiszen ekkor már többnyire csak az érettségi, és az úgynevezett főtantárgyak azok, pontosabban az érettségire való felkészülés, amikre minden diák fókuszál” – mondta Lázár Attila.
Az oktatási rendszerben tapasztalható leterheltséget térképezi fel a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ)
Fotó: MAKOSZ/Facebook
Úgy fogalmazott,
„Ez pedig könnyen az őszinte érdeklődés és a tanulásban lelhető öröm kárára megy. Mindezek mellett, mint már említettem, a román nyelvtudás, és ezen a nyelven való boldogulás számos magyar középiskolás számára továbbra is stresszforrás, főként a magyar többségű megyékben. Az állandó bizonytalanság, a tanügyi változások is aggasztóak diákszemmel. A tavalyi megszorító intézkedések következtében rengeteg diák vesztette el az ösztöndíját, így számos kiváló tanuló, versenyző diák már nem kap efféle visszaigazolást az államtól” – sorolta Lázár Attila. Azt is elmondta, hogy a tanárok óraszámának emelése közvetlenül befolyásolja a diákokat is, hiszen se a diáknak, se a tanárnak nincs elegendő ideje a pihenésre, mindez fizikai és mentális tekintetben is rontja a teljesítményt, sokszor frusztrációt okoz. Emlékeztetett,
Lázár Attilát arról is megkérdeztük, hogy a szövetség minek a mentén fogalmazza meg a problémákra tett javaslatait. „Először mindig lokálisan próbálunk megoldani minden felmerülő problémát. Ha egy-egy iskolában történik olyan eset, túlkapás, amely hozzánk is eljut (jellemzően a diákok keresnek meg ilyen problémákkal), akkor igyekszünk úgy segíteni, hogy a diákok számára a lehető legkézenfekvőbb megoldást találjuk meg. Fontos azonban, hogy most is rendszerszintű problémákról beszélünk, és ezeket csakis kerettanterv-módosítással és országszintű változtatásokkal lehet orvosolni. Sajnos a javaslatainkat, meg úgy általában a diákszervezetek meglátásait, álláspontját ritkán veszik figyelembe a döntéshozók” – fejtette ki Lázár Attila.
Az oktatással kapcsolatban számos problémát jeleznek a középiskolások
Fotó: MAKOSZ/Facebook
Mint mondta,
„Szorosan együttműködünk a Román Országos Diáktanáccsal (CNE), hiszen közösen nagyobb ereje van annak, amit képviselünk. Gyakran közös állásfoglalásokat közlünk, közös projektetet valósítunk meg. A szoros partnerség elengedhetetlen a magyar és a román diákszervezetek között középiskolai szinten és a felsőoktatásban is” – ismertette Lázár Attila.
Rámutatott, tavaly ősszel a minisztérium kidolgozta a középiskolás kerettanterv-reformot – ilyen reformra az utóbbi 20 évben nem volt példa. „Az új kerettanterv tartalmaz pozitív változásokat, de vitathatókat is. Sok szempontból más lesz, mint eddig volt, azonban azt gondoljuk, hogy igazán továbbra sem a 21. századi tizenéves diák valódi igényeit szolgálja. Ősztől majd kiderül, hogy gyakorlatba ültetve mik lesznek a visszajelzések, a tapasztalatok, hiszen a 2026-2027-es tanévben a cikluskezdő kilencedikes diákok fognak először az új tanterv szerint tanulni” – fejtette ki Lázár Attila.

A 31. KMDSZ-diáknapok idén is több tízezer fiatalt mozgatnak meg Kolozsváron: 61 csapat versenyez, miközben koncertek és tematikus programok várják az érdeklődőket. Az idei téma egy óriási lagzi, hangsúlyt kap a biztonságos szórakozás is.
Arról is megkérdeztük az elnököt, hogy miként körvonalazódnak a MAKOSZ legfontosabb tennivalói, mik a kihívások, amelyekkel a szövetség szembesül.
Három nagyobb rendezvényen már túl vagyunk (munkacsoport-összerázó, tagszervezeti összerázó, Megyei Képviselők Tanácsülése, MKT), és mindezek mellett sok képzést, karavánt tartottunk országszerte a középiskolásoknak
Emellett az egyik legnagyobb és legszínesebb rendezvényüket, a III. Tavaszi Tudáskertet május 29. és június 1. között tartották Nagyadorjánban.
A MAKOSZ tagjai közösen keresnek megoldásokat
Fotó: MAKOSZ/Facebook
Közel 170 magyar középiskolás vett részt az eseményen, ahol párhuzamosan három sátorban zajlottak előadások és workshopok a legkülönfélébb témákban. Közel 30 neves előadó és szakember nyújtott betekintést a diákok számára rendkívül izgalmas témákba. Az év hátralévő része sem marad izgalmas és hasznos rendezvények nélkül, hiszen nyár végén következik
„Nagyon fontos projektek készülnek, valósultak meg az érdekképviselet terén is, hiszen 10 év után újrafordíttattuk és kiadtuk a Tanulói Statútumot magyar nyelven – azt a dokumentumot, amely az oktatás elsődleges haszonélvezőinek jogait és kötelességeit szabályozza. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a magyar diákok, tanárok és szülők számára anyanyelvünkön elérhetők legyenek ezek az alapdokumentumok.
amelyek rendelkezésükre állnak egy tanintézményben” – emelte ki a MAKOSZ elnöke.
Közelebb került a MAKOSZ a romániai oktatási döntéshozatalhoz
Egyik legfontosabb eredményének tekinti a diákszervezet, hogy május közepétől hivatalosan is részt vesznek az oktatási minisztériumhoz tartozó CDS (Comisia de Dialog Social) gyűléseken: így sokkal közelebb került a MAKOSZ a romániai oktatási döntéshozatalhoz.
Románia 15 megyéjében aktívan működő szövetség a MAKOSZ
Fotó: MAKOSZ/Facebook
„Itt igazán képviselhetjük a romániai magyar diákok álláspontját, hiszen egy diákszervezet (és nem csak) számára
Az is nagyon fontos, hogy a CDS-tagságnak köszönhetően a MAKOSZ a minisztérium által akkreditált, országos reprezentatív szervezetté vált. A gyakorlatban ugyanúgy működünk továbbra is, mint eddig, tehát a közösségépítés, extrakurrikuláris programok szervezése, valamint az érdekképviselet elsődleges prioritást élveznek. Azonban hatalmas előrelépés a szervezet számára, hogy immár a minisztérium is elismer a romániai magyar középiskolások országos diákszervezeteként. A MAKOSZ 36. évében úgy gondolom, hogy ez nagy siker” – fejtette ki Lázár Attila.
Javaslatokat fogalmaznak meg az oktatásra vonatkozóan a diákok
Fotó: MAKOSZ/Facebook

Nemcsak a magyar tagozatra, de román tagozatra járó, magyart fakultatívan tanuló diákok is megmérettettek a Kolozsváron rendezett Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszán.
A székelyföldi megyéket felszámoló újabb közigazgatási elképzelés borzolja a kedélyeket. Ninel Peia szenátor kilenc megyére osztaná az országot, történelmi személyiségekről elnevezett közigazgatási egységekkel. Ezt keményen bírálja Antal Árpád.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Mintegy negyven különleges földtani helyszínt foglalna magába a Máramaros megyében tervezett Gutin-Máramaros UNESCO-geopark, amelynek létrehozása a térség turizmusának fellendüléséhez, a helyi közösségek fejlődéséhez is hozzájárulhat.
Kun Kocsárd egykori Hunyad megyei főispán, művelődéspolitikus, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alapítója és tiszteletbeli elnöke mellszobrát avatták fel vasárnap, a magyar szórvány napján Algyógyon.
Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.
Továbbra is rendkívül lassú marad a vasúti közlekedés számos erdélyi útvonalon, miközben a nagyszabású pályafelújítások miatt egyes szakaszokon évekig tartó lezárásokkal és jelentős kerülőkkel kell számolni.
Tánczos Vilmos író, néprajzkutató, antropológus kapta idén az Év Erdélyi Magyar Szerzője-díjat a 32. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték a rendezvény szervezői a Facebookon. Az elismerést a szerző Utolsó szavak című kötetéért vehette át.
Kicsit olyan, mintha London valamelyik hangulatos, alternatív piacára csöppennénk, pedig csak Kolozsvár belvárosában kell felmennünk egy régi épület emeletére.
Vasárnap megemlékezést tartanak Marosillyén a néhai erdélyi fejedelem szülőházában, az úgynevezett Veres-bástyában, amelyet a Böjte Csaba által létrehozott dévai Szent Ferenc Alapítvány mentett meg az enyészettől.
Akár tízezer lejnél is többet elkérnek egy hároméjszakás szilveszteri üdülésért Romániában, és Székelyföldön sem ritkák az ötezer lej körüli vagy annál drágább ünnepi csomagok.
szóljon hozzá!