Fotó: Borbély Fanni
Különböző adók és illetékek emelését, a költségvetési kiadások lefaragását célzó forgatókönyveken dolgoznak a román kormánykoalíció szakértői bukaresti sajtóértesülések szerint. Elemzők régóta pedzegetik, hogy a gazdaság állapota miatt jövőre elkerülhetetlenek a megszorítások.
2024. június 25., 17:412024. június 25., 17:41
A Hotnews hírportál keddi cikke szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pénzügyi-gazdasági illetékeseinek egyik előterjesztése azt célozza, hogy 2025-ben 1, 2 vagy akár 3 százalékkal emeljék a jelenleg 19 százalékos általános forgalmi adót (TVA/áfa). A növekedés mértéke azonban függhet az e-számlázási (E-factura) rendszer, valamint az előre kitöltött TVA-elszámolás (RO e-TVA) működésétől is.
Ez az adóemelés már több éve téma kormányzati körökben, ugyanakkor – mint arról már beszámoltunk – a PSD erőteljesen támogatná a progresszív adózási rendszerre történő átállást. Ezzel egy időben az a forgatókönyv is felmerült, hogy két évig befagyasztják a költségvetési kiadásokat. Politikai döntés azonban minderről még nem született, egyelőre a koalícióban arról folyik a vita, hogy mikor rendezzék az államfőválasztást.
A tervezett megszorítások nem véletlenül merülnek fel egyre sűrűbben kormányzati szinten: az államháztartási hiány megugrott, a költségvetés bevételei elmaradtak a várakozásoktól. Románia jelenleg a legmagasabb költségvetési deficittel rendelkező tagállamok közé tartozik az Európai Unióban: a 2022-ben jegyzett 6,3 százalékos GDP-arányos hiány 2023-ban az össztermék 6,6 százalékára nőtt; ez a tendencia idén folytatódott, az év első négy hónapjában 3,24 százalékos hiányt mértek a tavalyi év hasonló időszakában jegyzett 1,70 százalékhoz képest, vagyis a deficit megduplázódott.
A bukaresti kormány az idei évre szóló költségvetés kidolgozásakor 5 százalékos deficittel számolt, és Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint nem fog elszabadulni év végére a költségvetési hiány. Mindezt a kormányfő azzal támasztja alá, hogy jelenleg a deficitet nem a fogyasztás, hanem az állami beruházások hizlalják, amelyek megtérülnek majd, mert hosszabb távon növelni fogják a költségvetési bevételeket.
Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság is sebezhetőnek tartja a román gazdaságot az inflációt is tápláló költségvetési hiány, illetve a külkereskedelmi deficit miatt. (Románia ellen 2020. óta túlzottdeficit-eljárást folytat az Európai Bizottság). Miközben a pénzromlás is negatívan befolyásolja a lakosság vásárlóerejét és a kereskedelmi társaságok versenyképességét, a GDP 51,9 százalékára nőtt március végére az államadósság a februári 51,7 százalékról a legfrissebb adatok szerint. Románia államadóssága a koronavírus-járvány kitörésével indult gyors növekedésnek, 2019 végén az adósságállomány még a GDP 35,1 százalékának felelt meg, 2020 végén 46,8, 2023 decemberében pedig 48,9 százalék volt.
Ciolacu az előző jobboldali kormányt okolja a drasztikus növekedésért, mivel 200 milliárd lejes hitelt vett fel, szerinte azonban 2024. végére ismét 48-49 százalékos lesz a GDP-arányos államadósság. Az államadósság hízása kapcsán viszont elemzők felhívják a figyelmet, hogy a 2024-es választási „szuperévre” készülve a Ciolacu-kabinet megemelte a közalkalmazottak bérét és a nyugdíjakat, letett a költségvetésre óriási terhet rovó különleges nyugdíjak kivezetéséről, és elhalasztotta a költségvetési kiadások lefaragását célzó állami-közigazgatási reformot.
Ebben az évben vihar előtti csend uralkodik tehát a román gazdaságban: miközben az elemzők többsége szerint egyértelműen szükség van pénzügyi korrekciókra – többek között az elszabadult hiány miatt –, a balliberális nagykoalíció nem mer bevállalni semmilyen népszerűtlen lépést az idei választásokra tekintettel.
Ezzel csengenek egybe Bálint Csaba közgazdásznak, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa tagjának szavai. A szakértő még az év elején a Krónikának úgy nyilatkozott: 2025-ben ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje.
Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Adóhatóság (ANAF) egy online felület elindítására készül, amely a lefoglalt áruk átlátható értékesítését szolgálja – jelentette be az intézmény vezetője, Adrian Nicușor Nica.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint 2025 októberében 11 786 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 27-tel többnek, mint előző hónapban.
A mesterséges intelligencia segítségével „bármilyen szemét” eladható a közösségi médiában – jelentette ki Adrian Asoltanie pénzügyi tanácsadó, aki a befektetési csalások veszélyére hívja fel a figyelmet.
A karácsonyi ajándékokra szánt családi költségvetés csökkent Romániában az áremelkedések miatt.
Idén január elejétől október végéig 46 917 vállalkozás szűnt meg Romániában, 32,4 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által közzétett adatokból.
Az év első tíz hónapjában 11 969 személy vett részt a munkaerő-elhelyező ügynökség (ANOFM) felnőttképzési programjaiban.
Az idei év első tíz hónapjában több mint 31 600 építési engedélyt adtak ki lakóépületekre Romániában, 4,1 százalékkal többet, mint 2024 azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az uniós országokból érkező valamennyi sertéshússzállítmány ellenőrzését kéri Florin Barbu mezőgazdasági miniszter az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóságtól (ANSVSA) az afrikai sertéspestis veszélye miatt.
Az az elvi döntés született a koalícióban, hogy minden kivételt törölnek az állami fizetés és a nyugdíj halmozását szabályozó új tervezetből, leszámítva a vonatkozó alkotmánybírósági döntésekben megjelölteket Ilie Bolojan szerint.
Megerősítette az elnöki hivatal, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) tagjai elemezték a magyar MVM csoport és a német E.ON közötti tranzakciót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!