Kinéz egy adó- és áfaemelés 2025-ben az elszabadult államháztartási hiány és a csökkenő bevételek miatt

Ez az adóemelés már több éve téma kormányzati körökben, ugyanakkor – mint arról már beszámoltunk – a PSD erőteljesen támogatná a progresszív adózási rendszerre történő átállást. Ezzel egy időben az a forgatókönyv is felmerült, hogy két évig befagyasztják a költségvetési kiadásokat. Politikai döntés azonban minderről még nem született, egyelőre a koalícióban arról folyik a vita, hogy mikor rendezzék az államfőválasztást.

A tervezett megszorítások nem véletlenül merülnek fel egyre sűrűbben kormányzati szinten: az államháztartási hiány megugrott, a költségvetés bevételei elmaradtak a várakozásoktól. Románia jelenleg a legmagasabb költségvetési deficittel rendelkező tagállamok közé tartozik az Európai Unióban: a 2022-ben jegyzett 6,3 százalékos GDP-arányos hiány 2023-ban az össztermék 6,6 százalékára nőtt; ez a tendencia idén folytatódott, az év első négy hónapjában 3,24 százalékos hiányt mértek a tavalyi év hasonló időszakában jegyzett 1,70 százalékhoz képest, vagyis a deficit megduplázódott.

A bukaresti kormány az idei évre szóló költségvetés kidolgozásakor 5 százalékos deficittel számolt, és Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint nem fog elszabadulni év végére a költségvetési hiány. Mindezt a kormányfő azzal támasztja alá, hogy jelenleg a deficitet nem a fogyasztás, hanem az állami beruházások hizlalják, amelyek megtérülnek majd, mert hosszabb távon növelni fogják a költségvetési bevételeket.

Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság is sebezhetőnek tartja a román gazdaságot az inflációt is tápláló költségvetési hiány, illetve a külkereskedelmi deficit miatt. (Románia ellen 2020. óta túlzottdeficit-eljárást folytat az Európai Bizottság). Miközben a pénzromlás is negatívan befolyásolja a lakosság vásárlóerejét és a kereskedelmi társaságok versenyképességét, a GDP 51,9 százalékára nőtt március végére az államadósság a februári 51,7 százalékról a legfrissebb adatok szerint. Románia államadóssága a koronavírus-járvány kitörésével indult gyors növekedésnek, 2019 végén az adósságállomány még a GDP 35,1 százalékának felelt meg, 2020 végén 46,8, 2023 decemberében pedig 48,9 százalék volt.

Ciolacu az előző jobboldali kormányt okolja a drasztikus növekedésért, mivel 200 milliárd lejes hitelt vett fel, szerinte azonban 2024. végére ismét 48-49 százalékos lesz a GDP-arányos államadósság. Az államadósság hízása kapcsán viszont elemzők felhívják a figyelmet, hogy a 2024-es választási „szuperévre” készülve a Ciolacu-kabinet megemelte a közalkalmazottak bérét és a nyugdíjakat, letett a költségvetésre óriási terhet rovó különleges nyugdíjak kivezetéséről, és elhalasztotta a költségvetési kiadások lefaragását célzó állami-közigazgatási reformot.

Ebben az évben vihar előtti csend uralkodik tehát a román gazdaságban: miközben az elemzők többsége szerint egyértelműen szükség van pénzügyi korrekciókra – többek között az elszabadult hiány miatt –, a balliberális nagykoalíció nem mer bevállalni semmilyen népszerűtlen lépést az idei választásokra tekintettel.

Ezzel csengenek egybe Bálint Csaba közgazdásznak, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa tagjának szavai. A szakértő még az év elején a Krónikának úgy nyilatkozott: 2025-ben ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje.

korábban írtuk

Állandósult a bizonytalanság a világban, a romániai választási szuperévnek jövőre lehet meg a böjtje

Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.