Fotó: Borbély Fanni
Különböző adók és illetékek emelését, a költségvetési kiadások lefaragását célzó forgatókönyveken dolgoznak a román kormánykoalíció szakértői bukaresti sajtóértesülések szerint. Elemzők régóta pedzegetik, hogy a gazdaság állapota miatt jövőre elkerülhetetlenek a megszorítások.
2024. június 25., 17:412024. június 25., 17:41
A Hotnews hírportál keddi cikke szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pénzügyi-gazdasági illetékeseinek egyik előterjesztése azt célozza, hogy 2025-ben 1, 2 vagy akár 3 százalékkal emeljék a jelenleg 19 százalékos általános forgalmi adót (TVA/áfa). A növekedés mértéke azonban függhet az e-számlázási (E-factura) rendszer, valamint az előre kitöltött TVA-elszámolás (RO e-TVA) működésétől is.
Ez az adóemelés már több éve téma kormányzati körökben, ugyanakkor – mint arról már beszámoltunk – a PSD erőteljesen támogatná a progresszív adózási rendszerre történő átállást. Ezzel egy időben az a forgatókönyv is felmerült, hogy két évig befagyasztják a költségvetési kiadásokat. Politikai döntés azonban minderről még nem született, egyelőre a koalícióban arról folyik a vita, hogy mikor rendezzék az államfőválasztást.
A tervezett megszorítások nem véletlenül merülnek fel egyre sűrűbben kormányzati szinten: az államháztartási hiány megugrott, a költségvetés bevételei elmaradtak a várakozásoktól. Románia jelenleg a legmagasabb költségvetési deficittel rendelkező tagállamok közé tartozik az Európai Unióban: a 2022-ben jegyzett 6,3 százalékos GDP-arányos hiány 2023-ban az össztermék 6,6 százalékára nőtt; ez a tendencia idén folytatódott, az év első négy hónapjában 3,24 százalékos hiányt mértek a tavalyi év hasonló időszakában jegyzett 1,70 százalékhoz képest, vagyis a deficit megduplázódott.
A bukaresti kormány az idei évre szóló költségvetés kidolgozásakor 5 százalékos deficittel számolt, és Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint nem fog elszabadulni év végére a költségvetési hiány. Mindezt a kormányfő azzal támasztja alá, hogy jelenleg a deficitet nem a fogyasztás, hanem az állami beruházások hizlalják, amelyek megtérülnek majd, mert hosszabb távon növelni fogják a költségvetési bevételeket.
Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság is sebezhetőnek tartja a román gazdaságot az inflációt is tápláló költségvetési hiány, illetve a külkereskedelmi deficit miatt. (Románia ellen 2020. óta túlzottdeficit-eljárást folytat az Európai Bizottság). Miközben a pénzromlás is negatívan befolyásolja a lakosság vásárlóerejét és a kereskedelmi társaságok versenyképességét, a GDP 51,9 százalékára nőtt március végére az államadósság a februári 51,7 százalékról a legfrissebb adatok szerint. Románia államadóssága a koronavírus-járvány kitörésével indult gyors növekedésnek, 2019 végén az adósságállomány még a GDP 35,1 százalékának felelt meg, 2020 végén 46,8, 2023 decemberében pedig 48,9 százalék volt.
Ciolacu az előző jobboldali kormányt okolja a drasztikus növekedésért, mivel 200 milliárd lejes hitelt vett fel, szerinte azonban 2024. végére ismét 48-49 százalékos lesz a GDP-arányos államadósság. Az államadósság hízása kapcsán viszont elemzők felhívják a figyelmet, hogy a 2024-es választási „szuperévre” készülve a Ciolacu-kabinet megemelte a közalkalmazottak bérét és a nyugdíjakat, letett a költségvetésre óriási terhet rovó különleges nyugdíjak kivezetéséről, és elhalasztotta a költségvetési kiadások lefaragását célzó állami-közigazgatási reformot.
Ebben az évben vihar előtti csend uralkodik tehát a román gazdaságban: miközben az elemzők többsége szerint egyértelműen szükség van pénzügyi korrekciókra – többek között az elszabadult hiány miatt –, a balliberális nagykoalíció nem mer bevállalni semmilyen népszerűtlen lépést az idei választásokra tekintettel.
Ezzel csengenek egybe Bálint Csaba közgazdásznak, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa tagjának szavai. A szakértő még az év elején a Krónikának úgy nyilatkozott: 2025-ben ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje.
Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Arcátlan hazugság, hogy Romániában elérheti a literenkénti tíz lejt az üzemanyagár az iráni konfliktus miatt, jelenleg nem indokolt literenként 3-5 banisnál magasabb áremelkedés a benzinkutakon – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Jelentős, 20 százalékot meghaladó drágulással indított a gáz európai jegyzése hétfőn a közel-keleti helyzet okozta bizonytalanság hatására.
Nem halad egyszerűen a cernavodai atomerőmű bővítése: a létesítmény üzemeltetője, a Nuclearelectrica állami vállalat kemény tárgyalásokat folytat az 1. blokk korszerűsítésének és a 3. és 4. reaktor építésének finanszírozásáról.
A stratégiai jelentőségű országokra kíván összpontosítani, és a román piac kicsi – ezzel indokolják a Carrefour francia kiskereskedelmi üzletlánc vezetői azt, hogy eladják romániai üzleteiket a Pavăl Holdingnak.
Idén januárban 6312 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 0,24 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában – derül ki a cégnyilvántartási hivatal (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
Legalább 150 tartályhajó, köztük nyersolaj- és cseppfolyósított földgázt szállító hajók horgonyoztak le a Hormuzi-szoroson túli nyílt öbölben, és további tucatnyi a szoros másik oldalán.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) tavaly 33 839 adóellenőrzést végzett, 7,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – közölte vasárnap az Agerpres megkeresésére az intézmény. Az ellenőrzések 29 417 adózót érintettek.
Jelentősen emelkedhetnek az üzemanyagárak, miután az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt, amely válaszul rakéta- és dróncsapásokat intézett azon közel-keleti országok ellen, ahol amerikai támaszpontok működnek.
A piaci reakció gyors volt: jelentősen emelkedett a kőolaj ára, miután Izrael és az Egyesült Államok támadást indított az iráni terrorista állam ellen – irányította rá a figyelmet szombaton a Világgazdaság.
A közelmúltig Kolozsvár volt az a város, ahol az országban a legmagasabb áron adták el a lakásokat. Most azonban a helyzet megváltozott – irányította rá a figyelmet Daniel Crainic, az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő platform marketing igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!