
Képünk illusztr
Fotó: Képviselőház
Csütörtöki ülésén a kormány kiegészítette a tartalékalapjából több minisztérium és közintézmény idei költségvetését.
2023. november 02., 21:082023. november 02., 21:08
Így a kutatásáért, innovációért és digitalizálásért felelős minisztérium 5,987 millió lejt, a mezőgazdasági minisztérium 14,3 millió lejt, a Különleges Távközlési Szolgálat pedig 43,9 millió lejt kapott személyzeti kiadásokra, a Törvényhozási Tanács pedig 197 000 lejt különböző szoftverek beszerzésére.
A kormány az Országos Sportügynökség személyzeti kiadásaihoz 32 millió lejjel járult hozzá, a kormányfőtitkárságnak pedig 10,5 millió lejt utalt át a jogerős bírósági ítéletekben megállapított közalkalmazotti bérkülönbözetek kifizetésére.
Mindezek mellett a Román Televíziótársaság idei költségvetése is kiegészült 42,79 millió lejjel, az összegből a működési költségeit fedezi az intézmény.
Ezek szerint a jövő évi büdzsé a főként uniós forrásokból finanszírozott beruházások, az állam működési költségeinek féken tartása, a közszolgáltatások (mint például az egészségügy és az oktatás) fejlesztése, az adócsalás elleni fellépés és az adóbehajtás hatékonyságának növelése, illetve a jelentős szociális juttatások biztosítása köré épül.
Így a költségvetés középpontjában a beruházások és a fejlesztések állnak majd, különös hangsúlyt fektetve az európai alapokból finanszírozott befektetésekre. Az infrastrukturális projektekre, a gazdaságfejlesztésre és az innovációra szánt összegek jelentős növelése munkahelyeket teremtene, ösztönözné a gazdasági növekedést és javítaná a polgárok életminőségét - magyarázták a kormányzati források.
A harmadik irányelv szerint a költségvetésben prioritásként kell kezelni az olyan kulcsfontosságú ágazatokat, mint az oktatás, az egészségügy és az infrastruktúra. Ennek megfelelően az egészségügy területén jelentős összegeket irányoznak elő az orvosi infrastruktúra korszerűsítésére, a legkorszerűbb orvosi berendezések beszerzésére és az egészségügyi személyzet minőségi szolgáltatások nyújtásához szükséges munkafeltételeinek biztosítására. Az oktatás területén az iskolai infrastruktúrába, a tanárképzésbe és a pedagógusok fizetésébe, valamint a taneszközökbe fektetnek be.
A költségvetés ugyanakkor az adócsalás elleni küzdelemre és az adóbehajtás hatékonyságának javítására is összpontosít, és olyan intézkedéseket és beruházásokat ír majd elő, amelyek megerősítik az adórendszert és növelik az átláthatóságát.
A koalíció vezetői csütörtökön első alkalommal tanácskoztak a jövő évi költségvetés tervezetéről. Marcel Ciolacu miniszterelnök korábban közölte, hogy a kormány memorandumba foglalja a 2024-re tervezett legfontosabb közberuházásokat.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
szóljon hozzá!