Hatalmas összeg. Románia a felvett hitelek nyomán bevételei jelentős részét kamatokra költi
Fotó: Orbán Orsolya
Az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb költségvetési kihívásával szembesülő Romániának számos problémával kell megküzdenie: ezek egyike a felvett hitelek utáni hatalmas összegű kamat visszafizetése.
2025. november 27., 13:042025. november 27., 13:04
A Profit.ro gazdasági portál kamattörlesztésről szóló elemzése szerint az államadósság várhatóan eléri az 1130 milliárd lejt, míg
Az előrejelzések szerint 2026-tól kezdődően a kamatfizetések a költségvetési bevételek csaknem 10 százalékát fogják felemészteni, ezzel Románia az Európai Unióban az első helyre kerül ebben a tekintetben.
A Profit.ro elemzése szerint Románia adóssága a GDP 59 százalékához közeledik, és a kamatkiadások először haladták meg a GDP 3 százalékát.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
Adrian Vasilescu közgazdász szerint a költségvetésre nehezedő nyomás veszélyezteti az állam pénzügyi stabilitását.
Ez különösen igaz abban helyzetben, amikor a gazdaság lassan növekszik, és Románia hitelfelvételi költségei az EU-ban a legmagasabbak közé tartoznak.
Az elemzés rámutat:
és meghaladná a sokkal magasabb nominális adóssággal rendelkező országok, például Görögország, Olaszország vagy Magyarország számait.
Románia továbbra is a legmagasabb költségvetési hiánnyal rendelkező országok között van az EU-ban.
A 2025-re vonatkozó becslések a GDP 8,4 százalékára teszik a várható hiányt, miután 2024 9,3 százalékos hiánnyal zárult.
Eközben a fiskális konszolidációs erőfeszítéseket hátráltatja a vártnál alacsonyabb, mindössze 0,6 százalékos gazdasági növekedés.
Emellett jelentős eltérések vannak a pénzügyminisztérium és az Európai Bizottság számításai között a kamatköltségeket illetően.
A fiskális nyomásra reagálva a kormány nyáron adóemeléseken alapuló intézkedéscsomagot fogadott el. Ezen intézkedések célja az volt, hogy elkerüljék az európai források felfüggesztését és a túlzott hiányra vonatkozó eljárásban előírt drasztikusabb intézkedések bevezetését.
Az Európai Bizottsággal egyeztetett hét éves költségvetési terv célja, hogy a hiány a GDP 3 százalékát jelentő küszöbérték alá csökkenjen.
A terv végrehajtása azonban szigorú intézkedéseket és mindenekelőtt a költségvetési bevételek beszedésének radikális javítását igényli.
Bár a hitelfelvételi költségek az év második felében stabilizálódni látszottak, más EU-tagállamokhoz képest továbbra is magasak.
A kontraszt Görögországgal szembetűnő: hatalmas államadóssága ellenére Görögország költségvetési többlettel rendelkezik, míg Románia továbbra is hatalmas hiányt halmoz fel.
A szakértők figyelmeztetnek, hogy gyors strukturális reformok és az Európai Bizottsággal való hatékony együttműködés nélkül Románia súlyos gazdasági válságba sodródhat, ami veszélyezteti a hosszú távú makrogazdasági stabilitást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!