
Kamatszorítás. Emil Boc, Kolozsvár polgármestere és Ilie Bolojan miniszterelnök a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlésén
Fotó: Gov.ro
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé. A kormányfő feltárta: Románia idei kamatkiadásai elérik a 11 milliárd eurót.
2025. november 17., 17:182025. november 17., 17:18
2025. november 17., 17:192025. november 17., 17:19
A miniszterelnök a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlésén szólalt fel. Elmondta, hogy Romániának az idei évet 8,4 százalékos költségvetési hiánnyal kell zárnia, és jövő évre a kormány vállalta, hogy a deficitet 6 százalékhoz közeli – 6 és 6,5 százalék közötti – szintre csökkenti. Bolojan emlékeztetett, hogy az elmúlt öt évben gyors ütemben növekedett Románia eladósodottsága, majd a magas kamatok kérdésére is kitért.
„Az alapvető probléma pedig az, hogy az ország leminősítése miatt más országokhoz képest Románia kétszer drágábban – jelenleg 7 százalék körüli kamattal – jut hitelekhez. Jövőre pedig a kamatkiadások megközelítik a GDP 3 százalékát” – idézte Bolojant az Agerpres hírügynökég.
A miniszterelnök kifejtette, hogy Románia idei kamatkiadásai elérik az 55 milliárd lejt, azaz a 11 milliárd eurót, jövőre pedig 12 milliárd euróra emelkedik ez az összeg. „Vagyis jövőre a 6-6,5 százalékos költségvetési hiány felét a kamatkiadások teszik majd ki” – magyarázta, hozzátéve: a kamatkiadások csökkentése nélkül Románia zsákutcába kerül, függetlenül attól, hogy ki lesz kormányon a következő években. „Azért nagyon fontos a hiánycélok teljesítése, hogy visszanyerjük a piacok bizalmát, javítsuk minősítésünket és olcsóbban jussunk hitelhez” – jelentette ki a liberális kormányfő.
Bolojan közölte azt is, hogy kedden a parlament várhatóan elfogadja az ingatlanadók emelését is előíró törvénytervezetet, amelyet az alkotmánybíróság határozatához igazítottak. A kormányfő hangsúlyozta, hogy az állami kiadások csökkentését jövőre is folytatni kell.

A szezonálisan kiigazított adatok szerinti GDP-arányos költségvetési hiány az Európai Unióban az idei első negyedévi 2,8 százalékról 2,9 százalékra nőtt a második negyedévben, míg az euróövezetben 2,7 százalékon stagnált.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
szóljon hozzá!