
Nehéz döntés. A koalíciós pártok vezetői nem tudtak határozni szerdai ülésükön az alapélelmiszerek árrésplafonjáról
Fotó: Makkay József
Jövő héten, várhatóan kedden ül ismét össze a kormánykoalíció vezetése, hogy döntsön az alapélelmiszerek árrésplafonjának meghosszabbításáról.
2025. szeptember 17., 14:462025. szeptember 17., 14:46
A koalíciós pártok ugyanis szerdai, közel ötórás ülésükön nem tudtak dönteni arról, hogy a szeptember végén lejáró árrásplafont megszüntessék, ahogy azt Ilie Bolojan miniszterelnök szorgalmazza, vagy meghosszabbítsák jövő március végéig, ahogyan a Szociáldemokrata Párt (PSD) szeretné – közölte a Digi 24 hírcsatorna saját értesüléseire hivatkozva.
A csatorna szerint koalíció vezetői úgy döntöttek, hogy elhalasztják az alapvető élelmiszerek árának korlátozásáról szóló döntést.
Politikai források szerint ugyanis
A szociáldemokraták a koalíciós ülésen bemutatnak egy dokumentumot, amely az alapvető élelmiszerek árának korlátozásának hatását taglalja.
„Két évvel a kereskedelmi árrés korlátozása után az érintett élelmiszerek ára csökkent (a tej, a tojás, a csirkeszárny és a paradicsom áremelkedése lelassult, a friss gyümölcsöké pedig nőtt a Versenyhivatal hivatalos adatai szerint).
– áll a PSD által készített dokumentumban.

Feszült hangulatban ülnek tárgyalóasztalhoz szerdán délelőtt a négypárti bukaresti kormánykoalíció vezetői.
A Szociáldemokrata Párt szerint a korlátozás eltörlése az elkövetkező hónapokban 13-15 százalékos inflációhoz vezetne.
„Figyelembe véve az élelmiszerkiadások arányát a teljes fogyasztási kosárban, amelyet a statisztikai hivatal az inflációs ráta kiszámításakor figyelembe vesz, a következő becslések születtek: az árplafon alá tartozó alapvető élelmiszerek átlagos 15 százalékos áremelkedése 3,9 százalékponttal növelné az inflációt, azaz az infláció 13,8 százalékra emelkedne; a korlátozott alapvető élelmiszerek átlagos 20 százalékos áremelkedése 5,2 százalékponttal növelné az inflációt, azaz az infláció elérné a 15,1 százalékot.
– állítják a szociáldemokraták.
A Digi24.ro forrásai szerint a PSD fontolgatja, hogy külön törvényjavaslatot nyújtson be a parlamentnek az alapvető élelmiszerek árplafonjának meghosszabbítására, ha a kormánykoalíció nem fogadja el az intézkedést.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
szóljon hozzá!